Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-04-22 / 90. szám
Ara 16 fillér (2000 K), vasárnap 24 fillér (3000 K). Eger, 1927. április 22. péntek. XLIV évf. 90. sz Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség : Eger, Liceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. A petíció a sokat emlegetett petíció egyelőre ott pihen a közigazgatási bíróság asztalfiókjában, hogy most már rövidesen megérjék a tárgyalásra. Utolsó fegyvere a kisebbségben maradt politikai pártnak. Alkalmazhatnék reá, amit Jókai mond Erdély kardjáról: félelmes fegyver, amíg ki nem rántják hüvelyéből, da utolsó fegyver, ha kiesik a kéz bői, mely emeli. És hozzátehetjük: kétélű fegyver, mellyel esetleg önmagát vágja meg a harcos. Mindenesetre pedig «megvágott» nehány száz félrevezetett, szegény földművesembert, akik e nehéz időkben a petíció költségűit a politika feneketlen kútjába dobták s megvágja a várost, melynek képviselőjét hónapokon keresztül feszélyezi és akadályozza a közügyért való munkálkodásban. Pedig a város közönségének manapság különösen is szüksége volna reá, hogy töretlen erővel, teljes vérteseiben szánhasson síkra érette a képviselő. Legközvetlenebbül az iparosságnak volna ma szüksége, mely számban és súlyban egyaránt tekintélyes rétege a város társadalmának. Ez a megbecsülésre és támogatásra érdömes osztály épen most fordul közbenjárásért a vármegye országgyűlési képviselőihez ■ a képviselők együttesnek tervezett akcióját természetesen Eger város képviselője fogja irányítani ős vezetni. A miniszterviselt Haller István mögé bizooyára szívesen depu- tációba állanak olyan nagy tekintélyű és befolyású, előkelő urak, mint Keglevich Gyula gróf és Graefl Jenő, Ivády Béla és Szinyei Merse Jenő s a többi képviselők is, akiket a vármegye egy-egy választókerülete bizalmával megtisztelt. Olyan politikailag súlytalan egyént, amilyet a téli két válatztáson az egri l kerület nyakába akart varrni a kisebbség, aligha vállalnának akárcsak egyetlen akcióra is vezéröfeül a képviselő urak. Szívből kívánjuk és hinni akarjuk, hogy sz illusztris küldöttség fellépésének nem fog elmaradni a hatása. A küldöttség tagjai többé-kevésbé heves választási küzdelem eredménys- képen jutottak képviselői megbízólevélhez, ma azonban már mindannyian régóta véglegesen igazolt képviselők. A kisebbség mindenütt nemesen viselkedett s a választással a közjó érdekében lezártnak tekintette a választópolgárok testvérharcát. Egeré a kétes dicsőség, hogy lakosainak egy töredéke a falvak elégedetlenéivel szövetkezve, mindmáig nem engedi maradéktalanul érvényre emelkedni a többségi akaratot. Drága mulatság ugyan, de úgy látszik, telik reá. Némelyeknek telik. Gratulálnánk a jóléthez az érdemes polgároknak, ha egyedül az ő számlájukra menne a hajsza. Tartanunk kell azonban tőle, hogy pastziőzásukra végeredményben reáfizet a város és választókerület is, melynek képviselőjét e sokakra nézve sorsdöntő időkben elgáncsolni igyekeznek. Érzik-e s értik-e valóban a reájuk nehezedő felelősség súlyát ?!- m**' &&*,*>* -■•»»»» «$***•** Két hónap múlva jön az új forgalmiadó rendelet. A forgalmiadő terén nagyobb arányú reformok történnek a legközebbi időben. A pénzügy- miniiztériumbsn új forgalmiadő rendelet bőszül, amely — amint tudomásunk van róla, a kereskedelem és ipar tok jogos panaszát respektálja, habár nem is fogja orvosolni ezt az adó a maga teljességében. Az új rendelet a forgalmiadő egész komplexumára kiterjed és számos eddigi rendelkezést alaposan megváltoztat. Lényeges módosításokat hoz az átalányo- zás terén és egyik legjelentősebb pontja lesz az, amely megszünteti a külföldi és belföldi kereskedelemmel szemben való egyenlőtlen elbánást, még pedig a belföldi kereskedelem javára. Eddig a külföldi kereskedők 2 %-nyi előny* ben voltak a magyar nagykereskedőkkel szemben s most ezt a különbözeiét a vámforgalmiadó megváltoztatásával tünteti el a pénzügyminiszter. A bizományosok és ügynökök forgalmi adóját illetőleg is nagy változást hoz az új rendelet, amennyiben a bizományos éa ügynök a forgalmiadőt kizárólag a jutaléka után rója le. A belföldi és külföldi kereskedők analógiájára itt is uj szabályozásra kerül a külföldi képviseletek forgalmi adója, amelynek megoldása ugyancsak a vámforgalmi adó közbejöttével történik. Nagy horderejű változás készül a gabonanemüek forgalmi adója terén, a gabonakereskedelem javára. Az uj rendelet nem fog ismerni kizárólagos terménykereskedőt és így bizonyos megkötöttség mellett általában kivétetik a gabona a forgalmi adó alól. Hasonlőképen szabályozza a rendelet a lisztüzlet teljes forgalmiadő mentességét is. Az export körüli visszatérítések dolgában úgy intézkedik az uj rendelet, hogy a kereskedelem visszakapja a gyártól történt vásárlása alkalmával lerótt forgalmiadőt. — Intézkedés történik a be nem váltott váltók forgalmiadójának visszatérítése dolgában is. Ezenkívül a kisebb arányú reformok egész sorát hozza az uj rendelet. otso» **©<»*%©* —— A középiskolai igazgatók kongresszusának második napja. Értekezletek, tanácskozások a magyar középiskolák legújabb problémáiról. Eger, április 21. A budapestvidőin tankerület középiskoláinak igazgatói ebben az évben Eger városában gyűl- j tek össze igazgatói értekezletre. ' A tankerület főigazgatói: Gaal ; Mózes és Madzsar Gusztáv és vezetésük alatt álló iskolák igazgatói, szám szerint 32-en, 19.-én kedden délután érkeztek Egerbe, ahol Kürti Menyhért dr. főigazgató ős vités Veszprémy Dezső igazgató fogadták a vendégeket és kalauzolták szállásaikra. — Kedden este a Kaszinó éttermő- ben barátságos és fesztelen vacsora keretében üdvözölték egymást a komoly munkára összegyűlt igazgatók. Szerdán délelőtt 9 órakor a cisztercitarend intézetének tanácstermében vette kezdetét az értekezlet. — Gaal Mózes tanker, kir. főigazgató magas szárnya- lású, a magyar kultúra s tanügy mélységes szeretetétől áthatott beszéddel nyitotta meg az ülést és üdvözölte a megjelent igazgatókat. Az első előadó dr. Kürti Menyhért c. tanker, kir. főigazgató : <Az ifjúság délutáni elfoglaltságának csökkentése» címen foglalkozott a mai magyar középiskola belső életét nagyon erősen érintő problémáról és azoknak csökkentését, illetve rendszeresebbé tevését javasolta. Utána Ries Ferenc c. főigazgató, a ceglédi reálgimnázium igazgatója előadásában az iskola nevelő hatásának intenzivebbé tétele céljából olvasószoba, rádió terem, iskolai mozielőadás, szünet napokon ős a nagy vakációban rendezendő kirándulások utján őbajtja a tanulókat szorosabban az iskolához fűzni. Mélyen járó gondolatokat vetett fel a kővetkező előadó: Vucskits Jenő, a miskolci kir. kath. gimnázium igazgatója az ifjúság fegyelmezésének nehéz problémájáról. Az utolsó előadást Obermüller Ferenc, az esztergomi községi reáliskola igazgatója tartotta: >A tanítás intenzitásának fokozása« címen. Azt javasolta, hogy az osztálytermek helyett minden egyes tantárgy számára külön tantermeket kellene berendezni, hogy a miliőu fokozza a tanulók érdeklődését. Az előadásokhoz többen szóltak hozzá és beható eszmecsere után az értekezlet az előadók javaslatait elfogadta. A tanácskozás második része délután 4 órakor kezdődött Mad- zsar Gusztáv tanker, kir. főigazgató elnöklete alatt. Megvitatásra került a magaviseleti érdemjegyek alkalmazásának egyöntetűsége, a kötelező filmokta-
