Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-04-20 / 88. szám

Ara 16 fillér (2000 K), vasárnap 24 fillér (3000 K). Eger, 1927. április 20. szerda. XLIV, évf. 88. sz

Előfizetési díj postai szállítással: | POLITIKAI NAPILAP B Szerkesztőség: Eger, Líceum,

egg hónapra 3 pengő 20 fillér, | , I Kiadóhivatal: Líceumi nyomda,

negyedévre 9 pengő 60 fillér. | Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. I Telefonszám: 11.

Gróf Klebelsberg Kunó dr.

A mi miniszterünk.

A világháború országokat rendítő véres zivatara és Trianon kegyetlen ostorcsapása után szegény hazánk a bibliai emberhez haionlit. Megcsonkítva, mindenétől megfosztva, szinte féihol- tan fekszik a nemzet. Akik bort és olajat csepegtetnének a nemzet sebeibe, hogy életben tartsák, oly kevesen vannak. De mégis vannak reménykeltők és életadók, akik közt talán a legnagyobb a mi kultuszminiszterünk, gróf Klebelsberg Kunő.

Büszkék lehetünk és vagyunk is br. Eötvös Jőzsef-stilusú miniszterünkre.

Magyar ő ízig-vérig, ha mindjárt neve nem is ezt mutatja, (hisz ez a név csakugyan nem turáni beszéíőszervek alkotása). De tisztes név, magyar történeti múlttal ékes s a török háborúk idején (Éríekujvár, Esztergom, és Buda visszaszerzésénél) tűzés vérkereeztségben a katonai becsület s a magyar vitézség patinája tapadt rája. Már népszerűén is hangzik, Pesten is, a vidéken is, külföldön pedig tán emlegetettebb a neve, mint Bethlené.

Klebelsberg Kűnő t. i. gazdag és sokoldalú lélek, egyetemes műveltségű ember, alkotó elme, tudós és harcos is, a harcot azonban nem karddal, hanem tollal víjja.

Az ő ideája nein az az erősség, amelynek talaját embervér áztatja, amelynek földjén végig szánt a harcok ekéje éa ahol bő termését araija a halál. Mert ez nem bizonyult igazi erősségnek. Az ő üzemében ,az igazi erősségek a kultúra várai, ahol az értelem világánál, a lélek fényénél tisztítják, edzik és erősitik mindazt, amit a szív melege és ész hozott létre s amit a szorgalom megérteit.

Kúnő gróf ugyanis a jövőre gondol, az iskolákra gondol, ezer ős ezer, — minden magyar lélek kiművelésére gondol és ezért új kultúrpolitikai célokat tűzött ki a magyar közvélemény elé. Ezeket a feladatokat pedig a külfölddel való intenzív szellemi együttműködés révén őhajtja

megvalósítani. Ezekre nagyszerű eszközei is vannak: a népiskola, polgári és középiskolák, egyetemek s külföldi kultúrházak.

O nem akar begubőzni hivatalába — mint mondja — s nem is az íróasztal mellett hivatalos jelentésekből akarja megismerni az ország közállapotát b nem hivatalos aktákkal akarja irányítani reszortját. Szerinte ma a miniszternek benne kell élnie a lüktető magyar élet kellős közepében, hogy felvegye leikébe a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből jövő impulzusokat. Hirdeti és vallja, hogy a mostani időben korántsem elég az, hogy valamely progrsmm, vagy »reform, mint ilyen, a nemzet javára szolgáljon, a sikerhez arra ia van szükség, hogy a nemzet belássa a kezdeményezések szükséges voltát. Ezért foglalkozik ő is a napi sajtóban egy-egy ilyen kérdés megvilágításával és fejtegetésével.

Gróf Klebelsberg tehát nemcsak politikus, hanem publicista is.

Elveit, eszméit, terveit, álmait fejtegeti most megjelent vaskos kötetóbeD (Gróf Klebelsberg Kűnő Beszédei, Cikkei és Törvény- javaslatai 1916 — 1926), amely e szélest látókörű férfiúnak magyaros, szabatos, világos stílusáról, igazi irodalmi formaérzékéről, gondolatainak mélységéről, gazdagságáról, logikájának következetességéről és e mű tartalmának sokféle változatossá- gáről tesznek tanúságot.

Da nemcsak Írásait jellemzik ezek a tulajdonságok. Ilyenek élőszóval előadott beszédei ée rögtönzései ie.

Emellett erős szervezet, fáradhatatlan tevékenység s tudományosan fegyelmezett szellem jellemzik az ő korrekt egyéniségét.

Ilyennek láttuk Egerben pro- grammbsszédjének elmondása közben, ilyennek utána a fahér- Bsztülnáí, ilyennek ismerjük diadalmas olaszországi útjáról is. Mi akik Egerből ismerjük az ő temperamentumát, nagyon megértjük a temperamentumos olasz népnek iránta való lelkesülését. De nem csodálkozunk azon a kivételes és meleg ünnepelteté- sen sem, amelyben része volt a

római aulában elmondott nagyszabású és remekbe szabott beszédének elmondása után, amely magában véve is klasszikus, históriai tanulmány.

És ez a miniszter, aki Rómában, nemrégiben Berlinben csinált széleskörű propagandát a magyar ügynek, a magyar aspirációknak, nem áll meg útjában. Szeme tovább tekint a diplomácia finom látószögén s míg itt csonka hazánkban ösztöndíjakat létesít, tudományt, irodalmat, művészetet gyámolít, szervez és tevékenykedik, — addig külföldön Collegium Hun- ricumokst emel a magyar ifjúság részére, hogy megfürdesse és felfrissítse őket a művelt

Nyugat kultúrájának vizében s keresi és gyűjti a tehetségeket, azt az 5—6 ezret, akiknek segítségével épen a kultúra révén naggyá tegye Csonkama- gyarországot.

Ma, midőn a budapestvidéki — tankerület kir. főigazgatósághoz tartozó igazgatók, számsze- rint 35-en összejöttünk, hogy több időszerű oktatás- ée nevelésügyi kérdést megtárgyaljunk, hódoló tisztelettel gondolunk legmagasabb felettes hatóságunk megszemélyesítőjére, a mi kultuszminiszterünkre.

Eger, 1027. április 18.

Az országgyűlési képviselő és a polgármester vezetése alatt küldöttségileg tiltakoznak a pénzügyminiszternél és a sérelmes határozat megváltoztatását kérik.

Eger, április 19. Az egri építő iparosok, valamint az építő iparral rokon szakmák iparosai, mintegy százan, mn délben a városháza nagytermében Vieszt J. ipartestületi alelnök elnöklete alatt értekezletre gyűltek össsze a pénzügyi palota ügyében. Az értekezleten Wind Géza építészmérnök ismertette, az egri pénzügyi palota építkezésénél, a helybeli iparoságoi és a városi ért sérelmeket: A

pénzügyi palota felépítésére négy egri cég adott be ajánlatot. Az egyik egri cég ajánlata 6 százalékkal olcsóbb volt az IOKSz.- nál, mégis az IOKSz. kapott megbízást sz építésre. Pedig ez a vállalkozás nem az IOKSz. feladata. Az 1924. évi VII. t.-c. ugyanis azon célzattal, létesítette az IOKSz.-ot, hogy az iparosok hiteligényeinek kielégítését elősegítse. Ezt a célt szolgálja az a tömérdek állami kedvezmény is, amelyben az IOKSz. a törvény szerint részegül. Ilyen többek közöst:

1. Az IOKSz. vasúti szállításnál kedvezményt kap.

2. Szerződés- és nyugtabáíye- geí nem fizet. (4 Vb %)

3. Ugyanilyen címen forgalmi adót sem fizet.

4. Közszállításoknál a IOKSz. ajánlatát kell elfogadni, ha a legjutányosabb ajánlat és az IOKSz. ajánlata között a 6 százaléknál nagyobb különbség nincs.

A felsorolt kedvezményekben részesülő IOKSz-szal szemben a magánvállalatok helyzete tarthatatlan. Eltekintve attól, hogy a jelen alkalommal kenyerétől fosztja meg az egri ipart, Eger város is jelentékeny adóbevételtől esik el a miniszteri döntés által. Az IOKSz. ugyanis budapesti bejegyzett cég, adóját Budapesten fizeti és így e 8 milliárdos munkából Eger várói pótadő címén egy fillért sem kap. — Az IOKSz. anyagbeszerzését Budapesten végzi ó® ha egyáltalában ezekért forgalmi adót fizet, az is Budapestnek jut. — Kérdi, olyan gazdagok-e Eger adófizető polgárai, hogy megengedhetik maguknak azt a fényűzést, hogy ilyen hatalmai adóbevételektől megfosszák a várost? Ezt nem tűrhetjük. Álljon sarkára az egri iparosság, ködösítse ki magából mindazokat,