Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-04-12 / 83. szám
u EGRI NEFUííáÁÖ Hat évi fegyházra ítélték dr. Takó Ferenc debreceni törvényszéki jegyzőt. Debrecen, április 11. Napokon át tartó főtárgyaló# után a debreceni kir. törvényszék büntető tanácsa ma hirdette ki ítéletét dr. Takó Ferenc, a vizsgálóbíró mellé beosztott törvényszéki jegyző bűnügyében. Takó nagyobb összegeket vett fel a felektől azon a címen, hogy a javukra intéz el bizonyos vizsgálati ügyeket. Amikor rá- ow*» mm* «©•«em $$$$ s®## jöttek visszaéléseire, Romániába szökött, de a kiadatási eljárás után visazatoloncolták a románok. A birőság Takó Ferencet csalás és megvesztegetés bűntette miatt hat évi fegyházra Ítélte. Az Ítélet ellen úgy a vádlott mint a ;kir. ügyész felebbezést jelentett be. 2 Kisnyir: eladatott 40 hl. 12 fokos édes sötétes kadarka 1 pengőért. Dánszentmikiőson eladatott 30 hl. 11 és félfokos 1926-os fehérbor 96 fillérért, 10 hl. 1924-es 12 és félfokos muskotály 1 P 12 fillérért. Ciongradon eladatott 63 hl. 10'6 fokos 80 fillérért, 12 hl. 111 fokos 96 fillérért. Erdőbényén egy nagyobb tétel (több 110 hl.) eladatott 8 fillérért Malligand-fokonkint. Villányban eladatott 100 hl. 13 fokos 96^fillérért, snig néhány 100 hl. 11 —12 fokos áru 6—6 és fél fillérért kelt el fokonkint. Badacsonyban 1926-os vegyes fehér bor el kelt literenkint 85 fillérért, 1926-os rizling 12 és fél fokos 1‘-----120 pengőért, 926 os r izling 13 és fél fokos T25 P.-ért. Gyöngyös közepes kereslet és élénk kínálat mellett eladatptt 200 hl. 11 5 fokos bor literenkint C0 fillérért, 30 hl. 13 fokos literenkint 88 fillért, 100 hl. 105 fokos fekete othelló 80 fillérért, 50 hl. 10 fokos fehérbor 68 fillérért és 35 hl. \0 fokos fehérbor 64 fillérért. A szőtőnapszám. Olaszliszkán (Zemplén vm.) férfiaknak 1 P 60 f., nőknek 1 P 20 f., metszésért 2 P, Siklóson (Baranya vm.) 2 P, 2 P 40 fillér, (itt nincs állandó keresetük.) Messze elágazó kommunista kémszervezetet lepleztek le Parisban. Páris, április 11. A tegnapi kommunisía-latar tőztatásokkal messze elágazó vörös kemszervezetet leplezett le a francia rendőrség. A kommunista kémszervezet valameny- nyi hívét Európa minden részéből a párisi központhoz küldték és innen továbbították Moszkvába. ■530®*?“' SSM» B53 SS íSatSH 3£Kaa»£ CHS Egy nagykorú család. Egy francia községben nemrég megállapították, hogy az egyik családban, a Saillaut-csa- ládban három nővér és egy fivér összesen 345 éves. A fivér 86 éves, a leányok pedig 94 88, 77. Két más nővér ugyanabból a családból nemrég halt meg, az egyik 79 éves volt, a másik 74. a(9£9aeetistse«Ba28a«8«e«3es89eűa e Tolvaj házi-szarka. Altorjay Dezső feldebrői földbirtokos Cserepes-tanyai birtokán .szolgált évek óta egy siroki leány, aki vasárnap — gazdája távollétében — feltörte az ékszeresszekrényt, s onnan 1 női aranyórát, 4 darab ezüst evőkanalat, 4 darab ezüst evőkóst és 3 darab ezüst villát ellopott. A csendőr- ség az esetről jelentést tett az egri kir. törvényszék fiatalkorúak bíróságához. Az Angol-kisasszonyok 300 éves jubileuma. Az Osservatore Romano márciusi számában bajor levelezőjétől hirt hozott az Angol-kisasszonyok szerzetének 300 éves alapításáról. Tudott dolog, hogy a női szerzet alapitőnője Ward Mária. Ward Mária előkelő, angol családból származott. Dacára a katolikusok kegyetlen üldözéseinek, Ward család mindvégig katolikus maradt. Hitét nem tagadta meg soha. A kiváló nevelésben részesülő, szent életet élő Mária első kolostorát St. Quierben 1626-ban nyitotta meg. Sok nehézséggel, akadállyal kellett megküzdenie, mig a Szentszék jóváhagyta szerzetének alapszabályait. Az uj rend Miksa bajor fejedelem támogatása mellett Münchenben is megtelepedett, itt vetíe fel az Angolkisasszonyok elnevezést. Bajorországon kívül hazánkban, Romániában, Itáliában, Indiában, Amerikában bír házakkal, mindenütt a nőnevelés terén ér el dicséretes, tiszteletre méltó eredményeket. Ward Mária Írja az Osservatore, pedagógiai tudásával megelőzte korát s ahol megértették nemes szándékait, felkarolták kolostorait. Ma a növendékek százezrei kerülnek ki az angolkisasszonyok nevelőintézetéből s szivükben az élő hit, az erényes élet kincseit hozzák, gazdagítva önmagukat, családjaikat, a hazát, a melynek honleányai. A jubiláris főünnepély Nymph- enburgban folyt le. Az] ünnepet emlékezetessé tette a Pápa ő Szentségének sajátkezű irata, amelyben áldja Ward Mária alepitőnöt, elismeréssel adózik az angolkisasszonyok nagyarányú nevelői munkájának. Merry del Val a társaság bíboros védnöke levélben fejezte ki #ze- rencsekivánatait. A nymphenburgi anyaházban ez alkalomra megjelent Faulha- bér müncheni bibornokérssk. számos bajor püspök, a bajor kultuszminiszter, sok polgári kiválóság. Faulhaber abbeli reményének adott kifejezést, hogy az alapi- tőnőt a boldogok és szentek közé fogja iktatni a Szentszék. Felszólította a tagokat imádkozzanak e szándékra, imádkozzanak az összes házak és az összes tagok. A női szerzet nagyszerű nevelési multjB, jelene előtt meghajol a müveit világ, hőn őhajtja, hogy az isteni Gondviselés tegye mindenkorra áldásossá tevékenységét. Cs. L. BB&r?s»«g83a8BHi39B«SBaffiaMaaBa Belgium egy magyar diák megvilágításában. Kassa Endre tanulmánya. E kikötővárosban van tehát elhelyezve Belgium legösmer- tebb két kereskedelmi főiskolája, az Institut Superieur de Commerce és az École Sup. de Commerce St. Ignace. Az előbbi állami, a másik jezsuita kézben levő iskola. Mindkettő hírnevüknek megfelelőleg magas színvonalon áll, de amíg az állami külföldön is éppen olyan ös- mert, mint Belgiumban, addig a másikról külországokban nem tudnak annyit. Ennek az oka abban lelhető, hogy az Institut Superieur mindig szívesen fogadta növendékei sorába a külföldieket addig az École Superieur nemzeti jellegét akarván kidomborítani, csak a legritkább esetekben vett fel külországi állampolgárt hallgatónak. Az állami főiskolán háború előtt a hallgatók 70%-a volt idegen, s jelenleg is 60%-ban keresik föl a füiföldiek, amelyek főleg a Balkán országaiból Románia, Szerbia, Görögország, Bulgária, s Lengyel- és Csehországból kerülnek ki. Tekintette! az ezen főiskolán hallgató idegenek, — franciául nem tökéletesen beszélő nagy számára és a hallgatók legnagyobb részének Magyarország iránt érzett ellenséges érzületére, én a jezsuita fő1927. április 1 2 rmaniiimianiiiB cs*—ist iskolán kértem fölvételemet. Kérvényemre azonnal nem kaptam beleegyezést és csupán akkor, amikor Antwerpenbe megérkezve személyesen kértem fölvételemet, kaptam meg az engedélyt a beiratkozásra. Idegent rajtam kívül ciupáu négyet találtam az École Superieur St. Ignace-on. Egy menekült oroszt, és ukránt, egy kínait és egy hollandit. A két főiskola szervezete egyforma. Három tanévből és ezekre segítő egy előkészítő évből áll a tanfolyam. Az előkészítő esztendő csupán azokra nézve kötelező, akiknek előtanulmányait nem találják elégségesnek a tanfolyam sikeres végzésére. Az általános kereskedelmi oklevelet a második év után eredményesen vizsgázók kezébe adják. A harmadik év fakultativ és szakokra oszlik : A konzuli, tengeri kereskedelmi és pénzügyi szakokra. Én a konzuli szak hallgatója lettem. A főiskolán komoly munka folyt, amivel nem hasonlítható össze a mi egyetemi hallgatóink nagyrészének teljesítménye. Az előadások látogatását, az órák pontos megkezdését illetően a legszigorúbb felfogás uralkodott. E középiskolai szellem mellett a hallgatók jobban megőrizték gyermeki kedélyüket, felfogásuk és szokásaik nekem sokszor szokatlanok voltak és blazirtságot sohsem tapasztaltain rajtuk. {Folyt, köv.) Művészet. Vastagh Gyula mükiállitása. A Líceum nagytermében egy szépén rendezett, anyagában nagyon nívós kiállítást nyitott meg Vastagh Gyula, aki maga is nemes művészi körök légkörében él és nagy magyar festőink tradícióit híven őrzi, kiváló műalkotásokat mutat be közönségünknek. A kiállításról az első pillanatban is megállapíthatjuk, hogy az szinte reprezentálja a magyar művészetet. A régi mesterek épugy képviselve vannak egy-egy alkotásukkal, mint azok, akik napjainkban aratnak babérokat tárlatainkon. A régiek közül ott látjuk Benczúr, Lotz, Markő, Mednyánszky, Székely Bertalan, Vastagh Géza és György neveit; a közelmúlt kedvelt mestereit, akiknek nevei immár fogalom a magyar képírás történetében. Nem hiányzik a publikum egyik kedves festője sem. Szép képek mutatják be : Eder, Edvi-Illés, Gergely, Glatz, Glatter, Heyer, Inocent, Kareovszkv, Komáromi, Neográdv, Olgyay, Ronnek, Zom bory művészetét. A műkiáliitás szemlélése valóban művészi élmény, mert az anyag oly változatos és oly gondosan válogatott, hogy mindenki megtalálja a maga kedves festőjét és több oly képre akad, amely bizonyára megfelel még a legkényesebb ízlésnek is. A tárlat reggel 10 őrátől este 6-ig nyitva van. (s. m.)
