Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-04-08 / 80. szám

2 EÜRí NEFUJBAU 1927. április 8 déat. Rendeletéi adót ki, amely szerint a népházak, a gazdakö­rök, olvasókörök épületei állan­dóan mentesek a házadó alól. Ez a rendelet megerősíti to­vábbá a jövedelem- és vagyon­adóról szóló végrehajtási utasí­tás azon rendelkezését, hogy : azok a jogi személyek, amelyek nem haszonszerzésre, hanem va­lamely erkölcsi, emberbaráti, jó­tékonysági vagy közművelődési célra alakultak, olyan alanyok­nak tekintendők, amelyeknek birtokában levő vagyontárgya­kat vagyonadó alá vonni nem lehet. cscsas esse» «a»,. sasa ^ssses. tss A cseh-magyar határ revíziója. Lengyel hangok Magyarország mellett. Varsó, április 7. A lengyel lapok azt Írják, hogy Magyarország szét akarja törni a maga körül kovácsolt gyűrűt és elsősorban a cseh magyar határ revízióját készíti elő. A magyar külpolitika új for­dulatot vett, melynek iránya tel­jesen világos. Bethlen arany- gyapjúért utazott Rómába. Talán nem hozza haza Mussolini for­mális lekötelezettségét, hogy azonnal támogatni fogja a ma­gyar területi engedményeket, de mindenesetre ezeknek a követe­léseknek támogatása szükség- képeni rekompenzáciő, amellyel Itália fizet Magyarországnak hű szolgálataiért. Két tény bizo­nyos, az egyik az, hogy a Duna mentén az államok elkerülhetetlen átcsoporto­sítása folyik és pedig most már nem a háború utáni évek hagyományos for­mulája szerint, hanem azoknak jelenlegi érdekei és szükségletei szerint, a másik pedig az, hogy minden uj kombinációnak sark­pontja Magyarország lesz. Lengyelországnak minden oka megvan arra, hogy biztosítsa magának a majdani diplomáciai küzdelmekben azt a hangot, amelyet a barát és jőtanácsadő emelhet. Senkisem veheti rossznóven Lengyelországtól, ha Róma pél­dája után indulva, Magyaror­szággal is barátsági és döntő­bírósági szerződést kötne. Len­gyelországnak véglegesen sza­bályozni kell viszonyát azzal az állammal, amellyel régebben any- nyi kötelék fűzte össze ás amely- lyel annyi kötelék fűzi össze most is. Lengyelországnak ki kell mutatnia jelenlétét a Duna mellett, ahol rövidesen olyan események történhetnek, ame­lyek közvetlenül érintik Lengyel- ország érdekeit. Két indítvány a városi képviselőtestülethez. »Szabályrendelet-javaslat a díszpolgárság szabályozása tárgyában.« — Indítvány Szmrecsányi Miklós egri díszpolgárrá választására. Eger, április 7. A városi képviselőtestülethez a következő két indítvány ér­kezett : ELSŐ INDÍTVÁNY. Tekintetes Képviselőtestület! Van szerencsém benyújtani az alábbi Szabályrendelet-javasla­tot, kérve, hogy méltőztassék azt a szokásos tárgyalás után elfogadni és a Városi Szabály­rendeletek tárába felvenni. SZABÁLYRENDELET JAVASLAT a városi disepolgárság szabá­lyozása tárgyában: 1. §. Eger város díszpolgá­rává csak olyan magyar állam­polgár választható meg, aki Eger város fejlődése érdekében önzetlenül szerzett maradandó érdemeket. 2. §. Tényleges szolgálatban állő városi tisztviselő, vagy olyan, aki a várossal szemben fölöttes viszonyban álló közigaz­gatási hatóságnál tényleges szol­gálatot töltött be, — díszpol­gárrá nem választható. 3. §. Politikai érdemeinek ju­talmául, vagy elismeréséül senki díszpolgárrá nem választható. * Fenntartom magamnak a jo­got, hogy ezen, fennebb előter­jesztett indítványomat a legkö­zelebbi városi közgyűlésen élő­szóval megindokolhassam és ez irányban való felszólalásra már ezúttal kérelmet terjesztek elő. Tisztelettel: Dr. Erlach Sándor városi képviselőtestületi tag. A MÁSODIK INDÍTVÁNY. Tekintetes Képviselőtestület! Indítványozom, hogy Eger város fejlődése és szebbé tétele körül szerzett maradandó érde­mei elismeréséül dr. Szmrecsányi Miklós úr, ny. miniszteri tanácson, a Műem­lékek /Országos Bizottságának tagja, Eger r. t. város díszpol­gárává választassák. Indokaimat, — bár az indít­vány szinte önmagában hordja indokát, — a legközelebbi köz­gyűlésben élőszóval fogom elő­terjeszteni. Ez irányban való felszólaláshoz már most enge­délyt kérek. Tisztelettel: Dr. Erlach Sándor, városi képviselőtestületi tag. Az Egri Népújság munkatársa az indítványok motívumairól be­szélgetett dr. Erlach Sándorral, aki ezeket mondotta: — A politika és a politikai sikerek megítélésében nekünk kortársaknak nincs akkora táv­latunk, amelyen át tévedésektől mentesen alakúihatna ki véle­ményünk az egyes személyekről, így történt, hogy Eger város annak idején gróf Károlyi Mi hályt díszpolgárrá választotta és később szégyenkezve kellett öt kitörülnünk a díszpolgárok sorából. — Szmrecsányi Miklós Ömél­tóságának díszpolgárrá meg­választását azért indítványoz­tam, mert, minden politikán felül, hervadhatatlan érdemeket szer­zett városunk szépítése és fej­lesztése körül és művészettör­téneti szempontból is messze- földön híressé tette Egert mun­káival. Kiérdemelte tehát azt a legnagyobb kitüntetést, amit egy város adhat polgárának. Mert az én értelmezésem szerint a dísz­polgárság több a szobornál is. Miniszteri döntés a munkakönyvek kiadásáról. A kereskedelmi miniszter leg­utóbbi döntésében kimondotta, hogy az iparigazoívánnyal együtt vissza kell adni a munkakönyvét is. Ebből az következik, hogy az önálló iparos segédi munkára is vállalkozhat. Belgium egy magyar diák megvilágításában. Kassa Endre tanulmánya. Belgium iskolai viszonyait ehelyütt nem ösmertethetem, el­lenére a kérdés érdekességének és bonyolultságának, amely kér­dés már világos betekintést en­ged a XIX-ik században lefolyt belgiumi parlamenti harcokba, csupán az Antwerpenben lévő két intézet leírására szorítko­zom. Erről a tárgyról egyéb­ként még 1926 februárjában küldtem terjedelmes ösmerietőst volt professzoromnak dr. Stei- necker Ferencz egyetemi nyil­vános rendes tanár Öméltóságá­nak. Hogy Belgiumnak kőt leghí­resebb kereskedelmi főiskolája Antwerpenben ás nem Brüxel- les-ben, a fővárosban kapott helyet, annak magyarázata ön­ként adódik. Szakoktatás ered­ményesen csak megfelelő kör­nyezetben adható. Bruxelles élénk kereskedelmi forgalmát nem kicsinyli le az az állítás, hogy még sem ez a város, ha­nem Antwerpen az ország ha­talmas kereskedelmi metropolisa és kereskedelmi légzőszerve. Európa leguagyobb kikötővá­rosa lehet egyedül az a terep, amelyen a kereskedelmi oktatás IIIHIIIIIlin ....nil I lÉS'IIU—■■lim II IKIII ■Will I l egeredményesebben működhe­tik és amelynek levegőjében érnek ez ifjak leginkább széles tudásu szakemberekké. — Bár Bruxellee-ben is van kereske­delmi főiskola a »Solvay«, el­tekintve attól, hogy a szocialista szellemet uralja és tulajdonké­pen technikai kiképzést ad, ko­rántsem olyan látogatott, mint az antwerpeniek, még kevésbé azok az iparvidéki főiskolák, a liégi, a monsi ős a gandi, elle­nőre annak, hogy a liégi-t le­számítva, elsőrangú tanerők ke­zében vannak. Belgium kis mé­retei és elsőrangú vasúti össze­köttetése még elősegíti azt, — hogy olyan helyekről is, ahol van ilyen irányú főiskola, az ifjúság Antwerpenbe tódul ke­reskedelmi szakismereteket el­sajátítani. Mielőtt a két főiskolái ismer­tetném, Antwerpanről, mint ki­kötőről szeretnék rövid ismer­tetést adni. Antwerpen mint tonna-forgal­mára, mint nagyságára nézve Európa legnagyobb kikötője és tekintve állandó fejlődését és folytonos épülését, hamarosan mint a világ legnagyobb kikötője fogja a tengeri kikötővárosok nagyság szerint összeállított sor­rendjét megnyitni. Ami Antwer­pen fejlődésére a legkiváltképen elsőrendű hatással van, ez ki­válóan előnyös földrajzi fekvése. A nagykiterjedésö »Hinterland« azonban nemcsak természeti té­nyezők által van biztosítva, ha­nem az emberi munkán kívül, amely létrehozta Belgium párat lan sűrű vasúti ős tekintélyes csatornahálózatát, nagyrészben kontribuál a helyesen létre­hozott tarifa- ős vámpolitika. Mindezek a körülmények ered­ményezik azután azt, hogy az Elsas Lotharingia hatalmas ipar­vidékéről kikerülő produktumok nem Le Hevre-ba mennek, ha­nem idegen kikötőnek Antwer­pennek veszik útjukat és azt, hogy az egyébként sziutén elő­nyös fekvésű Rotterdam nem fog a belga kikötővel konkurál­hatni. A hollandok és belgák kö­zött kétségkívül meglévő ellen­téteknek a szülője a többek kö­zött a két város versenyében is keresendő. {Folyt, köv.) csaísa *a> taaaifairarsaiiaiiir3HeaB3g53 Hírek a postáról. A távirdai biztosíték szedése ezentúl meg­szűnik. A dijhitelezési kedvez­mény megadása ezentúl is a postahivatal, telefonon feladandó táviratokra nézve Budapesten a központi távirőhivatal Hatáskö­rében marad. A korona értékű légiposta-bélyegeket április 1.-től kezdve a forgalomból kivonják. A régi bélyegek a postahiva­talokban április végéig díjtala­nul becserélhetők. Ércpénzt áp­rilis 1.-től kezdve az Olaszor­szágba küldött értéklevelekben is lehet elhelyezni, legfeljebb 4 pengő 99 fülérnyi összegig.

Next

/
Thumbnails
Contents