Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-04-07 / 79. szám

2 KGKl NÉPÚJSÁG Magyarország kikötőt kapott Fiúméban. Róma, április 6. Mussolini és Bethlen minisz- terelnők a magyar—olasz ba­rátsági szerződésiéi egyidejűleg aláírták azt az egyezséget is, amely szerint Olaszország Fiú­méban kikötőt ád Magyaror­szágnak. aaaasMseseetaesscseaetseeafiefls z Ki szúrta meg Takács Ferencet? A tanúk szerint nem az ördögök. — Az üldöző Madarász Gyula tagadja bűnösségét. Eger, április 6. 1926. novemberében a porosz lói országos vásáron Takács Ferenc, Madarász Gyula, Csörgő János és Besenyei János sarudi földmivesek lovakat adtak el. Poroszlóról gyalog indultak Sa­rud felé és megérkezésükkor betértek pár pohár borra Schmied Adolf korcsmájába. Mikor már mind a négyen mámorosak voltak, Takács és Csörgő nagy pofozkodást ren­deztek a söntés előtt. Madarász nem nézhette, hogy sógorát ütik és Csörgő védelmére sietett. Takács szorongatott helyzeté­ből csak úgy szabadűlt meg, hogy kiszaladt a korcsmából. Madarász utána és versenyfutás kezdődött a koromsötét éjszaká­ban. Takács elesett, majd villám­gyorsan felugorva Madarászra rohant, aki hátbaszúrta Takácsot. A sértett 60 nap alatt gyógyuló súlyos testi sérülést szenvedett. .»Agyonszúrták a Takács Ferkét 1« kiáltotta egyszercsak Schmied Cecilia, aki a korcsma ajtajából figyelmes lett Takács jajkiáltá­saira. Káló Ferenc, Varga József, Csörgő Ferenc és Bessenyei Já­nos voltak a közelben, de sem mit sem láttak, mert a sötétség eltakarta előlük a szűrási-jele- netet. Az egri kir. törvényszéken dr. Szabó Ignác büntető egyesbírő előtt a mai tárgyaláson Mada­rász tagadta bűnösségét, de a tanuk igazolták, hogy nem az ördögök szúrták meg Takács Ferencet. A bíróság súlyos testi sértés vétségében Madarászt bűnösnek mondotta ki és 4 hőnapi fog­házra, valamint a felmerült költ­ségek megtérítésére Ítélte. Az ügyész súlyosbításért, a vádlott a bűnösség megállapítása miatt felebbezett. Országos vásárok. Husvét hét­fője helyett Hevesen április 19.-én, Verpeléten pedig április 25.-én lesz a legközelebbi or­szágos vásár. A villamositás. Vértes Vilmos István beszéde az elektrifikálásról a képviselőházban. Budapest, április 6. A képviselőház mai ülését féltizenegy órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor elnök. Bemutatta a Keresztény Szocialista Párt kérvényét a nyugdíjak rende­zése tárgyában. Ezután áttért a Ház a költségvetés folytatólagos tárgyalására. Vértes Vilmos István mint gé­pészmérnök szakkérdésekkel kí­ván foglalkozni. Örömmel üd­vözli a kormány villamosítási gondolatát. Az elektrifikálást az ország érdeke kívánja. Sajnálat­tal állapítja meg, hogy az eddig létesített viliamosberendezések sok helyen nélkülözték a szük­séges szaktudást és sok helyen ki kell cserélni a villamos be­rendezéseket. Határozati javas­latot terjeszt be, amely szerint a kereskedelemügyi miniszter az egész ország elektrifikálásá- ről szőlő törvényjavaslatot sür­gősen terjessze be. A Talbot- ajánlat kedvező. Az, hogy a kölcsön, egy részét sz angolok gépekben adják, nem hátrányos, mert ezeket a gépeket úgyis kül­földön kellett volna beszerez­nünk. Összehasonlítja a gőz- és a villamos vontatás költségeit és megállapítja, hogy az utóbbi rentábilisabb. Szükségesnek tart­ja, hogy a községi utak kijaví­tására újabb kölcsönöket nyújt­son a kormány és kéri, hogy a kereskedelmügyi minisztérium­ban autószakosztályt állítsanak fel. mtm> mmi>» »ooo «MWNWr -íj»**- w® man* sum* Nádosy főkapitány és társai kegyelmet kaptak ? Husvétra állítólag kiszabadulnak a börtönből a frankpör elitéltjei. — A közvélemény nagy örömmel fogadta a hírt. — Budapest, április 6. Egyik déli lap nyomán a kép- viaelőházban is elterjedt a hír, hogy Nádosy Imre volt orszá­gos főkapitány és a frankpőr- ben elitéit társainak kegyelmi kérvénye kedvező elintézést nyert és a írankügy szereplői a húsvéti ünnepekre már ki is szabadulnak börtönükből. Úgy a képviselők, mint általában az egész magyar közvélemény, örömmel és megelégedéssel fo­gadták a régóta várt hírt, amely azonban még nem nyert meg­erősítést. Pesthy Pál igazság­ügyi miniszter ugyanis, aki ez ügyban felvilágosítást tudott volna adni, nem volt a Házban. Belgium egy magyar diák megvilágításában. Kassa Endre tanulmánya. Hevesvármegye törvényható­sági bizottsága által megsza­vazott hevesvármegyei illetőségű fiatalember számára juttatandó külföldi tanulmányút céljára szolgáló ösztöndíjat, a törvény- hatósági közigazgatási bizottság az 1925—26-ik tanév tartamára szavazatával szerénységemnek adományozta. A pályázati fölté­telek egyike az ösztöndíj elnye­rőjét arra kötelezi, hogy tanul­mányújáról, a külföldön tapasz­taltakról a közigazgatási bizott­ságnak értekezés alakjában be­számoljon. Eme kötelezettségem­nek óhajtanék eleget tenni, ami­kor igyekezem összefoglalni a vármegye ösztöndíjának segé­lyével külföldön töltött tanévem eredményét és nyert tapasztala­taimat. Külföldréutazásomat megelő­zően a budapesti tudományegye­temi közgazdaságtudományi kar kereskedelmi szakának előadá­sait látogattam, amelynek négy­éves tanfolyamáról 1925 júniu­sában absolutoriumot szereztem. Amidőn az ösztöndíj elnyerésé­vel alkalom nyílott tanulmányai­mat külföldi stúdiumokkal ki­egészíteni, felvetődött a fontos kérdés, hogy melyik külföldi országba utazzam és mily főis­kolai intézet lenne legalkalma­sabb a már Magyarországon végzett tanulmányaim kellő ki­egészítésére. Tekintve, hogy a külföldi tanulmányul főleg az azt folytató nyelvismeretének tökéletesítésére hivatott, válasz­tásomnál szakomba vágó tanul mányok folytatásának óhaja mellett ez a körülmény bírt döntő jelentőséggel. Nyelv te­kintetében magyar ember szá­mára a modern idők egyik leg­fontosabb nyelvére, a franciára esett választásom. Ami az or­szág és főiskola kiválasztásét illette, ez már nem történhetett ilyen szabadon, itt már kény­szerültem több határt vonó kö­rülményre tekintettel lenni. A körülmények megfontolása után Belgiumba való utazásra hatá­roztam el magamat. Franciaor­szág Párisban lévő kereskedelmi főiskolája, mint idegenek szá­mára nehezen megközelíthető intézet ösmerete«, azonfelül a Párisban nagyszámban levő ma­gyar társaság önkéntelenül is hátráltató a francia nyelvben való előrehaladásra. A nagy kikötő­városok (Marseille, Bordeaux. Le Havre) főiskoláiról nem tud­tam prospektust kapni. Genf kitűnő főiskolája pedig a svájci franknak akkor még papír ko­ronánkra nézve hátrányos vi­szonyából eredőleg volt szá­1927. április 7 Újabb szerencsétlenség a Heves—borsodi Kőbánya r. t. monosbéli telepén. A lezuhanó kövek életveszélyesen Eger, április 6. Tegnap este s/46 órakor ismét egy igen súlyos szerencsétlen­ség történt a Heves—borsodi kőbánya részvénytársaság Szar­vaskő és Monosbél községek között fekvő kőfejtő telepéin. Mező Sándor bélapátfalvai bá- | nyamunkás két társával követ ! robbantott a kőbányában. Mun- j kájukat a 20—25 méter magas sziklafal tövében végezték. Sza­bályszerűen megfúrták a rob- bantő-nyílást, elhelyezték benne a dinamitpatront és meggyujtva a zsinórt, búvóhelyeikre mene­kültek. A robbanás nagy dörrenés ; mellett megtörtént, a munkások j néhány perc múlva előbujtak I árkaikból és a detonáció helyére mentek, hogy megkezdjék a megrepesztett kősziklák lebon­tását. De alig értek a fal tövébe, Mező Sándor észrevette, hogy megsebeztek egy bányamunkást. fönn, a bánya peremén, a rob­banástól meglazítva, egy na­gyobb sziklarab jött mozgásba és csúszni kezd pontosan a dol­gozók felé. A munkás ösztön- szerüen menedéket keresett és villámgyorsan egy kiálló szikla- csúcs alá bújt, b elhagyott he­lyére hatalmas csattanással hűlt a nagy kődarab, mely széttöre­dezve bombaszerüen szórta da­rabjait. Java részét Mező Sán­dor kapta. Eszméletlenül találták meg tár­sai. A koponyája öt helyen be­szakadt, azonkívül veserepedést szenvedett. Az esti vonattal szállították Mező Sándort az irgalmasok egri kórházába. Állapota életveszé­lyes. ____ Ezen a héten Beniczky Miklós (Tüzoltó-tóri) és Pánczél Árpád (Al- magyar utcai) gyógyszertára tart ójtszakai szolgálatot

Next

/
Thumbnails
Contents