Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-04-07 / 79. szám
2 KGKl NÉPÚJSÁG Magyarország kikötőt kapott Fiúméban. Róma, április 6. Mussolini és Bethlen minisz- terelnők a magyar—olasz barátsági szerződésiéi egyidejűleg aláírták azt az egyezséget is, amely szerint Olaszország Fiúméban kikötőt ád Magyarországnak. aaaasMseseetaesscseaetseeafiefls z Ki szúrta meg Takács Ferencet? A tanúk szerint nem az ördögök. — Az üldöző Madarász Gyula tagadja bűnösségét. Eger, április 6. 1926. novemberében a porosz lói országos vásáron Takács Ferenc, Madarász Gyula, Csörgő János és Besenyei János sarudi földmivesek lovakat adtak el. Poroszlóról gyalog indultak Sarud felé és megérkezésükkor betértek pár pohár borra Schmied Adolf korcsmájába. Mikor már mind a négyen mámorosak voltak, Takács és Csörgő nagy pofozkodást rendeztek a söntés előtt. Madarász nem nézhette, hogy sógorát ütik és Csörgő védelmére sietett. Takács szorongatott helyzetéből csak úgy szabadűlt meg, hogy kiszaladt a korcsmából. Madarász utána és versenyfutás kezdődött a koromsötét éjszakában. Takács elesett, majd villámgyorsan felugorva Madarászra rohant, aki hátbaszúrta Takácsot. A sértett 60 nap alatt gyógyuló súlyos testi sérülést szenvedett. .»Agyonszúrták a Takács Ferkét 1« kiáltotta egyszercsak Schmied Cecilia, aki a korcsma ajtajából figyelmes lett Takács jajkiáltásaira. Káló Ferenc, Varga József, Csörgő Ferenc és Bessenyei János voltak a közelben, de sem mit sem láttak, mert a sötétség eltakarta előlük a szűrási-jele- netet. Az egri kir. törvényszéken dr. Szabó Ignác büntető egyesbírő előtt a mai tárgyaláson Madarász tagadta bűnösségét, de a tanuk igazolták, hogy nem az ördögök szúrták meg Takács Ferencet. A bíróság súlyos testi sértés vétségében Madarászt bűnösnek mondotta ki és 4 hőnapi fogházra, valamint a felmerült költségek megtérítésére Ítélte. Az ügyész súlyosbításért, a vádlott a bűnösség megállapítása miatt felebbezett. Országos vásárok. Husvét hétfője helyett Hevesen április 19.-én, Verpeléten pedig április 25.-én lesz a legközelebbi országos vásár. A villamositás. Vértes Vilmos István beszéde az elektrifikálásról a képviselőházban. Budapest, április 6. A képviselőház mai ülését féltizenegy órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor elnök. Bemutatta a Keresztény Szocialista Párt kérvényét a nyugdíjak rendezése tárgyában. Ezután áttért a Ház a költségvetés folytatólagos tárgyalására. Vértes Vilmos István mint gépészmérnök szakkérdésekkel kíván foglalkozni. Örömmel üdvözli a kormány villamosítási gondolatát. Az elektrifikálást az ország érdeke kívánja. Sajnálattal állapítja meg, hogy az eddig létesített viliamosberendezések sok helyen nélkülözték a szükséges szaktudást és sok helyen ki kell cserélni a villamos berendezéseket. Határozati javaslatot terjeszt be, amely szerint a kereskedelemügyi miniszter az egész ország elektrifikálásá- ről szőlő törvényjavaslatot sürgősen terjessze be. A Talbot- ajánlat kedvező. Az, hogy a kölcsön, egy részét sz angolok gépekben adják, nem hátrányos, mert ezeket a gépeket úgyis külföldön kellett volna beszereznünk. Összehasonlítja a gőz- és a villamos vontatás költségeit és megállapítja, hogy az utóbbi rentábilisabb. Szükségesnek tartja, hogy a községi utak kijavítására újabb kölcsönöket nyújtson a kormány és kéri, hogy a kereskedelmügyi minisztériumban autószakosztályt állítsanak fel. mtm> mmi>» »ooo «MWNWr -íj»**- w® man* sum* Nádosy főkapitány és társai kegyelmet kaptak ? Husvétra állítólag kiszabadulnak a börtönből a frankpör elitéltjei. — A közvélemény nagy örömmel fogadta a hírt. — Budapest, április 6. Egyik déli lap nyomán a kép- viaelőházban is elterjedt a hír, hogy Nádosy Imre volt országos főkapitány és a frankpőr- ben elitéit társainak kegyelmi kérvénye kedvező elintézést nyert és a írankügy szereplői a húsvéti ünnepekre már ki is szabadulnak börtönükből. Úgy a képviselők, mint általában az egész magyar közvélemény, örömmel és megelégedéssel fogadták a régóta várt hírt, amely azonban még nem nyert megerősítést. Pesthy Pál igazságügyi miniszter ugyanis, aki ez ügyban felvilágosítást tudott volna adni, nem volt a Házban. Belgium egy magyar diák megvilágításában. Kassa Endre tanulmánya. Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága által megszavazott hevesvármegyei illetőségű fiatalember számára juttatandó külföldi tanulmányút céljára szolgáló ösztöndíjat, a törvény- hatósági közigazgatási bizottság az 1925—26-ik tanév tartamára szavazatával szerénységemnek adományozta. A pályázati föltételek egyike az ösztöndíj elnyerőjét arra kötelezi, hogy tanulmányújáról, a külföldön tapasztaltakról a közigazgatási bizottságnak értekezés alakjában beszámoljon. Eme kötelezettségemnek óhajtanék eleget tenni, amikor igyekezem összefoglalni a vármegye ösztöndíjának segélyével külföldön töltött tanévem eredményét és nyert tapasztalataimat. Külföldréutazásomat megelőzően a budapesti tudományegyetemi közgazdaságtudományi kar kereskedelmi szakának előadásait látogattam, amelynek négyéves tanfolyamáról 1925 júniusában absolutoriumot szereztem. Amidőn az ösztöndíj elnyerésével alkalom nyílott tanulmányaimat külföldi stúdiumokkal kiegészíteni, felvetődött a fontos kérdés, hogy melyik külföldi országba utazzam és mily főiskolai intézet lenne legalkalmasabb a már Magyarországon végzett tanulmányaim kellő kiegészítésére. Tekintve, hogy a külföldi tanulmányul főleg az azt folytató nyelvismeretének tökéletesítésére hivatott, választásomnál szakomba vágó tanul mányok folytatásának óhaja mellett ez a körülmény bírt döntő jelentőséggel. Nyelv tekintetében magyar ember számára a modern idők egyik legfontosabb nyelvére, a franciára esett választásom. Ami az ország és főiskola kiválasztásét illette, ez már nem történhetett ilyen szabadon, itt már kényszerültem több határt vonó körülményre tekintettel lenni. A körülmények megfontolása után Belgiumba való utazásra határoztam el magamat. Franciaország Párisban lévő kereskedelmi főiskolája, mint idegenek számára nehezen megközelíthető intézet ösmerete«, azonfelül a Párisban nagyszámban levő magyar társaság önkéntelenül is hátráltató a francia nyelvben való előrehaladásra. A nagy kikötővárosok (Marseille, Bordeaux. Le Havre) főiskoláiról nem tudtam prospektust kapni. Genf kitűnő főiskolája pedig a svájci franknak akkor még papír koronánkra nézve hátrányos viszonyából eredőleg volt szá1927. április 7 Újabb szerencsétlenség a Heves—borsodi Kőbánya r. t. monosbéli telepén. A lezuhanó kövek életveszélyesen Eger, április 6. Tegnap este s/46 órakor ismét egy igen súlyos szerencsétlenség történt a Heves—borsodi kőbánya részvénytársaság Szarvaskő és Monosbél községek között fekvő kőfejtő telepéin. Mező Sándor bélapátfalvai bá- | nyamunkás két társával követ ! robbantott a kőbányában. Mun- j kájukat a 20—25 méter magas sziklafal tövében végezték. Szabályszerűen megfúrták a rob- bantő-nyílást, elhelyezték benne a dinamitpatront és meggyujtva a zsinórt, búvóhelyeikre menekültek. A robbanás nagy dörrenés ; mellett megtörtént, a munkások j néhány perc múlva előbujtak I árkaikból és a detonáció helyére mentek, hogy megkezdjék a megrepesztett kősziklák lebontását. De alig értek a fal tövébe, Mező Sándor észrevette, hogy megsebeztek egy bányamunkást. fönn, a bánya peremén, a robbanástól meglazítva, egy nagyobb sziklarab jött mozgásba és csúszni kezd pontosan a dolgozók felé. A munkás ösztön- szerüen menedéket keresett és villámgyorsan egy kiálló szikla- csúcs alá bújt, b elhagyott helyére hatalmas csattanással hűlt a nagy kődarab, mely széttöredezve bombaszerüen szórta darabjait. Java részét Mező Sándor kapta. Eszméletlenül találták meg társai. A koponyája öt helyen beszakadt, azonkívül veserepedést szenvedett. Az esti vonattal szállították Mező Sándort az irgalmasok egri kórházába. Állapota életveszélyes. ____ Ezen a héten Beniczky Miklós (Tüzoltó-tóri) és Pánczél Árpád (Al- magyar utcai) gyógyszertára tart ójtszakai szolgálatot
