Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-04-06 / 78. szám

2 sum nepüjbam 1927. áp rili* 6 I ima —hi ■mu ii I ■ w-^xoi Az egri pénzügyi palota építése. HÍREK Eger, 1927. április 6. több részletben fogja leközölni. A háború utáni újjászülető Bel­gium mozgalmas életét, Antwer­pen kikötő város nyüzsgő for­galmát élénk szinekben tárja elénk a fiatal magyar diák sok részben figyelemreméltó mun­kája, melynek első fejezetét, s utána sorozatosan a többi részét, legközelebbi számában kezdi közölni az Egri Népújság. Városi mozgószinházat létesít Miskolc városa. Lapunk egyik műltheti szá­mában megemlékeztünk arről a belügyminiszteri rendeletről, melyben a miniszter nyilatkozat- tételre hívja fel a városi taná­csokat arra vonatkozóan, hogy az illetékességük alá tartozó tes­tületeken hány mozgőfénykép- üzem működését, illetve engedé­lyezését tartanák indokoltnak. — Amint értesülünk, a rendelet­tel kapcsolatban, a szomszédos Miskolc vezetősége igen életre­való tervek megvalósítását tűzte ki céljául. Elsősorban is a vá­ros egyik leghatalmasabb mozi­jának, az Apollónak játszási engedélyét szerzik meg. Azon­kívül felépitik a városi mozit, mely a tervek szerint több ezer néző befogadására lenne alkal­mas. A felvetett kérdések meg­valósítása úgyannyira kivihető­nek látszik, hogy Miskolc pol­gármestere az érdemi tárgyalá­sok megkezdésére április 7.-re már bizottsági értekezletet hi­vott egybe. SB9a&3<3&«8HS8 BaSÖBBBÖSiBBSSi« £ Csendélet a zágrábi városházán. Belgrad, április 5. A zágrábi városházán tegnap veres összeütközés történt a pa­rasztpárt és a föderálisiák kö­zött. Kossutics dr. és Hersckl parasztszövetségi tagokat vé­resre verték. Popovics István városi mérnököt delegálta a polgármester a pénz­ügyi palota épitőbizottságába. A pénzügyminisztérium felhívta Eger város polgármesterét, hogy a városi mérnöki hivatal egyik műszaki tisztviselőjét a pénz­ügyi palota épitőbizottságába jelölje ki. A kijelölt mérnök egyik feladata, hogy a pénzügy­minisztériumnak a vállalkozóval szemben tét: azon kikötésének, hogy az építkezésnél kizárólag helybeli, vagyis egri ipari szak- és segédmunkásokat tartozik alkalmazni, betartását ellenőrizze a bizottságban és helyi ismere­teken alapuló szaktanácsokat adjon. Trak Géza polgármester mint értesülünk, Popovics István városi mérnököt delegálta a bi­zottságba, akinek egyúttal nyo­matékosan meghagyta, hogy az egri iparosok és munkátok ér­dekeit hathatósan képviselje. Eger, 1927. április hó 5. Több mint egy hőnapja várja az építőipar érdekeltsége, hogy a 8 milliárdos pénzügyi palota építése ügyében a döntés mikor lesz meg, hogy az évek óta tartő nagy munkanélküliségen evvel a nagyszabású építkezés­sel szintén segítve legyen és az építő szakma tekintélyes ke­resethez juthasson. Már a pályázatok felbontásánál meglepetést okozott, hogy az Iparosok Országos Központi Szövetkezete szintén beadta aján­latát a pénzügyi palotára, holott előzőleg soha sem pályázott Egerben egyik építkezésre sem. Aggodalommal fogadták vál­lalkozóink és kisiparosaink a IOKSz. pályázatát. Hogy aggo­dalmaik mennyire helytállók voltak,bizonyítják az események. Rövidesen tisztázódni fog a helyzet, hogy az IOKSz. hogyan került Egerbe. Vállalkozóink és kisiparosaink érdekeik megvédésére, ami a város érdeke is, több ízban fel­kérték az illetékes tényezőket, hogy járjanak közbe a helybeli iparosok érdekében a pénzügy­minisztériumban, amit az illeté­kes tényezők a legnagyobb jó­indulattal több ízben meg is tettek, hogy az IOKSz. ide jövetelét megakadályozzák. Mint ismeretes, a pénzügy- miniszter már első ízben kijelen­tette, hogy a pénzügyi palota építésével az egri nagy munka- nélküliségen segíteni akar. Leg­utóbb polgármesterünk szemé­lyes közbenjárására kijelen­tette, hogy az egri iparosok ér­deke száz százalékig ki lesz­nek elégítve. Szabóky államtit­kár pedig Haller István képvi­selőnket megnyugtatta azzal a kijelentéssel, hogy illetékes he­lyen kizártnak tartják, hogy az IOKSz. konkurenciájának te­gyék ki az egri iparosokat. Polgármesterünk értesítését megnyugvással vették tudomásul iparosaink. Sajnos Balássy ál­lamtitkárnak a pénzügyi palota építése ügyében polgármeste­rünkhöz intézett leiratából azt kell következtetni, hogy mégis csak az IOKSz. kapja meg az építkezést, amennyiben kikötik, hogy az építési vállalkozó kizá­rólag egri iparosokat és segéd­munkásokat tartozik foglalkoz­tatni. Ha helybeli vállalkozó kapná az építést, akkor ez a ki­kötés céltalan, amennyiben az itteni vállalkozók mindenkor csak helybeli kisiparosokkal dolgoz­tatnak. A leirat szerint a vállalkozó a helybeli kisiparosoktól újabb ajánlatok alapján óhajtja biz­tosítani a munkákat. Attól tar- 1 tunk, hogy úgy járhatunk, mint a jegyzői internátus építésénél, ahol szintén ki volt kötve a hely­beli iparosok foglalkoztatása, mégis a fővárosból szállítottak mindent. Az ottani nagyobb gyáriparszerű vállalatok a tö­meges anyagvásárlások által elért kedvezőbb vételárak mel­lett, olcsóbb ajánlatot tettek és a helybeliek elestek a munkála­toktól. Nem szeretnénk, hogy ez meg­ismétlődjék. A IOKSz nem ezért létesült, hogy a vidéki építő­iparnak megnehezítse a helyze­tét. Eddig kizárólag Budapesten fejtett ki tevékenységet. Cipő­gyárat alapított, ruha és posztó- üzlete van a fővárosban. Úgy látszik most a vidékre is ki akarja terjeszteni tevékenységét. Nekünk fontos érdekünk, hogy a helybeli Spítőszakmabeliek kapják meg az építkezéseket, mert így a kisiparosoknak is biztosítva van a munka. Fontos érdeke a városnak is, mert a helybeli vállalkozó itt fizeti meg a jövedelmi, kereseti és forgalmi adót, úgy szintén a kisiparosok is itt rőjják le adóikat. A fővá­rosi vállalkozó nem itt, de ott fizeti adóit, így a város több száz millió korona adótól esik el. Fontos érdekünk, hogy a hely­beli vállalkozók nyerjék el a munkát a kisiparosság érdeké­ben azért is, mert eddig is együtt dolgoztak, ezután is együtt fognak dolgozni és egy­másra vannak utalva. A köz- építkezések két év alatt befeje­ződnek, évtizedekig nem lesz újabb középítkezés a akkor az idegen vállalkozók sem fognak bennünket boldogítani többet. Remélhetőleg rövidesen meg- indúlnak a kisebb magánépít­kezések is és akkor ismét a helybeli vállalkozókkal fog­nak az épitöszakma kisiparosai dolgozni. Ez együttes érdekük. Kívánatos természetesen, hogy a kisebb mesterek is munkához juthassanak és minden kisiparos munkaalkalmat kapjon. Nem en­gedhető meg, hogy egyes kis­iparosok állandóan kiváltságokat élvezzenek az összesség rovására. Radii Károly. ets&m»a8ssBseaBntseaas9»eflMa Aki még a biróság előtt is ká­romkodik. Barta Teréz egri öcs- kás árust valami apróbb kihá- gási ügyben idézte maga elé a rendőri büntetőbirő. A biró bű­nösnek találta Barta Terézt és figyelembe véve a terheltrokkant­ságát, a törvény által megsza­bott legkisebb pénzbírsággal sújtotta. A leány azonban ahe­lyett, hogy könzőnetet mondott volna jóindulatáért, békétlen- kedni kezdett. — tiz perc múlva már a fogdában ült, hogy le- töltse a meggondolatlan szavai­ért kirótt 3 napi lezárást. Időjárás. A Meteorologi Intézet jelenti: Hazánkban az időjárás változékony. Éjjel hűvös. A mi­nimum Egerben 0 fok volt. Jóslás: Változékony, felhősebb idő várható sok helyütt csapa­dékkal és hőemelkedéstel. Az egri iparosok és kereskedők sé­relme a forgalmiadé alapjának meg állapításával kapcsolatban. Az egri forgalmia'dő-ellenörök a napok­ban megkezdték az iparosok és kereskedők fokozottabb ellen­őrzését. Minden műhelyben, min­den üzletben megjelennek, hogy személyesen is meggyőződjenek a napi forgalomról. Az ellenőr- őrzésnek ez a módja azonban nagyon sérelmes az érdekel­tekre nézve, mert nyilvánvaló, hogy a húsvéti ünnepek előtt mindenütt nagyobb a forgalom, de ezt nem lehet az egéiz évi átlagos forgalom kiszámításánál alapúi venni. Télen, amikor az iparosok hónapokig munka nél­kül állottak, habár többször kérték, a forgalmiadő-ellenőrök nem ellenőrizték őket, hanem az adó maradt továbbra is a régi. Az egri iparosok és keres­kedők sürgősen várják sérelmük orvoslását az illetékes tényezők­től. Az elbarrikádozott pénzügyigaz gatóság. Több oldalról panasszal fordulnak hozzánk adófizető ko­rokból (vájjon ki nem tartozik ebbe a körbe?) a péDzügy- igazgatőság előtt tapasztalt ál­lapotok miatt. A piacnak ez a része — különösen a hetivásárok alkalmával — annyira sűrűn meg van szállva árúsokkal, hogy a pánzügyigazgatóság meg­közelítése szinte lehetetlen. Kí­vánatos lenne a piacrendészet­nek oly megreformálása, hogy a jövőben a sűrűn látogatott pénzügyigazgatőságot könyeb- ben meglátogathassák ez adó­fizetők. Az iparnak özvegyi jogon való folytatása. Az iparűzési jogának elvonása előtt elhalt iparos ipa­rának özvegyi jogon való foly­tatására nézve a kereskedelem­ügyi miniszter a következő elvi határozatot hozia : «Ha valamely engedélyhez kötött ipart űző iparossal szemben az iparűzési jog elvonásának az 1922: XII. t.-c. 70. § ában megállapított fel­tételei fennforognak, de tőle az iparűzési jogot jogerős határo­zattal el nem vonták, az iparos­nak időközben bekövetkezett halála esetén az életben maradt házastárs az üzletet, amennyiben a törvény 7. §-ában előírt ren­delkezéseknek megfelel, akadály­talanul átveheti és folytathatja vele szemben a törvény 70. §-át csakis az üzlet átvétele után el­követett saját cselekményei vagy tanúsított saját magatartása alap­ján lehet alkalmazni. Ezen a héten Beniczky Miklós (Tüzoltó-tóri) és Pánczél Árpád (Al- magyar utcai) gyógyszertára tart éj tszakai szolgálatot

Next

/
Thumbnails
Contents