Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-04-02 / 75. szám
2 iäüKI NEFÜJ8AÜ Még mindig nincs döntés az egri pénzügyi palota ügyében. Eger, április 1. Mint megírtuk, a pénzügyminisztérium már a múlt szombaton dönteni készült az egri pénzügyi palota felépítésére benyújtott pályázatok sorsa fölött. A döntés azonban Búd János pénzügyminiszter nagy elfoglaltsága miatr|mindezideig elmaradt. Az Egri Népújság munkatársa a pénzügyminisztérium illetékes osztályában azt a felvilágosítást kapta, hogy a miniszter esetleg csak kőt-három nap múlva fog határozni a pályázatok fölött. A pályázó vállalkozók igen nagy érdeklődéssel várják a döntést, amelynek késése magára az építkezésre is nagy befolyással lehet. Ha ugyanis a pénzügyminisztérium ragaszkodik a pályázatnak ahhoz a pontjához, amely szerint az épitke- zés november l.-re befejezendő és az épületet ekkorra már át is kell adni rendeltetésének, akkor minden nap igen nagy késedelmet jelent. Annak, hogy egri iparosság a legintenzivebben kivehesse részét az építkezésnél, egyik legelső feltétele az lenne, ha a felépítés határidejét megfelelően kitolná a kincstár. Ilyen rövid idő alatt ugyanis csak gépekkel rendelkező nagy vállalatok tudnák elvégezni a szükséges ipari munkákat. ssjCoipx Kasans® sarc» jhhsbbsr, sas Küzdi Aurél előadása az állam kötelességeiről az ifjúság nevelése körül. Tegnap tartotta meg Küzdi Aurél igazgatóhelyettes a gimnáziumi szabadlieeális előadások sorozatának a befejező előadását. A nemzet jövőjének jobb- raforduláíában — mondotta — egészen döntő fontossága van a mai ifjúság helyes, jőirányu nevelésének. Ebből a munkából, jől felfogott érdekében, az államhatalomnak is ki kell vennie a maga részét. Mert egy ország olyan erős, amilyen mértékben jellemei, kötelességtudó polgárokat foglal magában. E jellemnevelő munkában respektálnia kell az államnak azokat az erőket, melyeket az Egyház nyújt neki. Az Egyház, mely tiszteletet parancsol a törvényes hatalom birtokosaival szemben, és isteni szankciókkal vezéreli az egyént a lelkiismeretesség útján, és örökre legbiztosabb bázisa nemzetek kifejlődésének és fönma- radásának. Népek roncsait mutatja a történelem, hol a keresztény erkölcs diktálta alapokról letértek, vagy divatelmőletekre, gyenge emberi álmorálra építettek. A nagy világégés, melyet még nemrég életünk át, egy vészes mementó volt arra, hogy a keresztényi, krisztusi erők állíttasanak vissza, ha újra Budapest, április 1. Ma délelőtt 10 órakor a budavári koronázó Mátyás-templomban ünnepélyes gyászmise volt IV. Károly király lelki üdvéért. A gyászomén a királyi ház tagjai bősül is többen megjelentek. A kormányt Vass József és Csáky Károly gróf miniszterek képviselték. Tíz órakor érkezett Belgrad, április 1. A belgrádi királyi udvarba a román király egészségi állapotáról aggasztó hírek érkeztek. A belgrádi lapok »zeriat Ferdi- nánd román király haldoklik és Máramarossziget, április 1. Ideérkezett jelentések szerint Kőrösmező lángokban áll. A környéken tegnap este óta heves vihar dühöng. A község közepén a nagy vihar idején gyuladt ki egy ház és innen támadt a tűzvész. A délelőtt folyamán százhúsz ház esett a tfiz martalékáfil. Több ember(Az Egri Népújság tudósítójától) Pécs, március 31. Erényi Bőiké, a pécsi Nemzeti Színház, bájos és közkedvelt gzubreitprimadonnája ez- , úttal nem a színházi, hanem a ! törvényszéki krónikában szerepel. A história ott kezdődik, hogy a Pécsi Színházi Élet c. hetiujságban Müller János dr. nem éppen hízelgő kritikát írt Erényi Böske felléptéiről, játékáról őa művészetéről. Dr. M s kritikáinak tónusa mélyen elkeserítette a kedves szubrettprima- donnát, aki e miatt radikális hangú levelet intézett Müller ; Jánoz dr.-hoz. Az ominózus levélben a művésznő többek között olyan kitételeket is használt, hogy kutyakorbáccsal fogja végigverni a körzőn Müller dr.-t, ha róla ezután is olyan kritikákat merészel írni, mintahogy eddig tette. A történet ezzel a levéllel, j drámai fordulatot vett. Mert dr. j M-s úgyis, mint megfenyegetett j sokszázados birodalmakat akar látni a világtörténelem. Nekünk magyaroknak pedig, ha új évezred alapjait akarjuk letenni, vissza kell térni a azentietváni alapokra. meg a templomba Horthy Miklős kormányzó é* néhány perccel később dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek, aki az engesztelő szentmiseáldoratot pontifikái ta. Mise végén a közönség, élén Magyarország kormányzójával, a magyar Himnusz hangjai mellett hagyta el a templomot. már csak órák kérdése a halál beállta. A szerb lapok kiemelik, hogy a király halála felborítja az egész romániai helyzetet, a még megoldatlan és bonyolult trónörökösödé«! ügy miatt. élet is áldozatfii esett. A kárt egyelőre fel sem lehet becsülni. Mivel a vihar a telefon- vezetékeket elpusztította, nem lehet újabb híreket kapni a borzalmas katasztrófáról. Kőrösmező már egyszer tizenöt évvel ezelőtt teljesen leégett és állami segítséggel épült fel újból. kritikus és ügyi?, mint jogász, megtette a feljelentést Erényi Böske eilen becsületsértés vétsége címén. A tárgyalást ma délelőtt 9 őrára tűzte ki Garai dr. járás- birő. Garai Böske elismerte bűnösségét, de azzal védekezett, hogy a levelet jogos felháborodásában írta. Kérte a bizonyítását, hogy Müller János dr. valóban ellenszenvesen írt róla és ennek igazolására a Dunántúl ée a Pécsi Napló kritikusainak kihallgatását indítványozta. Müller János dr. a bizonyítást ellenezte. Rámutatott arra, hogy nem volt szándékában Erényi Böskét megsérteni kritikáiban. Garai Lajos dr. járásbiró a bizonyítási eljárást elutasította és Erényi Bőskét bűnösnek mondta ki becsületsértés vétségében, 80 pengő pénzbüntetésre ítélte, az Ítélet végrehajtását azonban 3 évre felfüggesztette. A bíróság enyhítő körülményGyászmise IV. Károly ért a budavári koronázó templomban. Ferdinand román király haldoklik. Kőrösmező lángokban áll. iSririKjK inni i ii iiimiimi——ii » biiii Ä délelőtt folyamán 120 ház égett le. »»SS»«*»»* 4M«.. »»»8 üäv- •»•»<** #•»?> Szubrettprimadonna és szinikritikus pere a pécsi jdrdsbiróságon. nek tudta be Erényi Böske büntetlen előéletét, beismerését és erős felindulását. A felek az ítéletben megnyugodtak, de nem békülteb ki. 1927. április 2 Eger, 1927. április 2. ~~ Április elseje. Andersen, a bűbájos gyermek- mesék mestere, a világhírű dán író beszéli, hogy a hónapok egyszer fölkapaszkodták valami ütött-kopott delizsánszra. Szomorúan utaznak, míg egyszer megjelenik Április barátunk, jókedvű, bolondos fickó alakjában. Egyszeriben eltűnnek a komor arcok, mosolyra vidulnak az ajkak, hiszen »Április« egész halom tréfát hozott magával a tarisznyájában. Manapság egymás rászedésé- vel szokták megünnepelni április elsejét az emberek. Nem tudjuk, hogy kunyhóban vagy palotában született-e e dicséretes szokás, de XIII. Lajos francia királyról már feljegyezték, hogy udvarában mindenféle bohőkás tréfát űztek április elsején. Úgy látszik, a franciák azóta is megtartották ezt a jó szokást Egy jókedvű francia diák engedett ineg magának legutóbb olyan áprilisi tréfát, amivel Páris minden archeológusát felültette. Az egyik párisi lapban április el seján közzétette, hogy Sa Moní- maríré egyik viharverte kövén ezt a fö írást találta: Ce. Sti. Ci. Lee. Hem. Inde. Sane. S. A titokzatos fölirat az egész párisi tudós világot lázban tartotta, mindaddig, amíg maga a diák meg nem fejtette. A felírás azt jelentette: O’est ici le chemin des aries. (Ez itt a szamarak útja.) Amerikában viszont az volt divatban, a múlt század harmincas éveiben, hogy az újságok április elsején lehetetlenebbnél lehetetlenebb híreket közöltek, de mégis hihető formában. Nálunk is szokásosak április elsején az ártatlan rászedések, különösen a gyermekek között. Ilyenkor küldi a tréfás csizmadia inasát a fűszereshez, hogy egy kis pánzmagot hozzon. Április űrfi azonban nemcsak a gyermekekkel tréfál, hanem gyakran megtéveszti a felnőtteket is. Reggel jókedvűnek látszik1 csak úgy ragyog a verőfénytől az utca. Fölvesszük a tavaszi új ruhát és mire délre hazaérünk, a kacagó április elborult, valami megbosszantoUa és kárörvendve zúdítja ruhánkra a friss tavaszi záport. Ezen a héten minden éjjel Velcsey István és az Irgalmasok gyógyszer- tára tart éjszakai szolgálatot.
