Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-03-30 / 72. szám
Eger, 1927. március 30. szerda. XLIV évf. 72. sz Ára 16 fillér (2000 K), vasárnap 24 fillér (3000 K). Előfizetési dij postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség : Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Alispánunk az egri ferencesekért. Az Ur 1226. évében szállt assisi íz. Ferenc lelke az égbe. Az Isten stigmatizált Szentje rendalapitő volt. A ferencasek rendjének alapitője. Már a Po- verelio éleiében hatalmas arányokban terjedt rendje, híre sas-szárnyakon járta be a mű* veit világot. Európa katholikue országai versenyezve az elsőbbségért utat nyitottak a szent szegénység fogadalmasainak. írott kútforrásaink szerint Esztergomban ős Egerben egy időben telepedtek le a francis- kánusok. Egerben II. Kilit egri püspök honositotta meg, a vár falain belül jelölte ki számukra a helyet. A tatárjárás szomorú évében Eger áldozata lett a mongol pusztításnak. A székesegyház, a vár, a püspöki és káptalani lakok, a ferencesek rezi- denciája elpusztultak. A vad horda kivonulása után megindult restaurációi muuka életre keltette a rendet, folytathatta áldásos munkáját Egerben és környékén. Az egri ház jelentőségét bizonyítja, hogy 1232- ben custodia volt, hozzá öt zárda tartozott, közöttük a gyöngyösi zárda is. A reformáció és a török hódoltság pusztitő esztendői nagy csapást mértek a rendre. Magó- csy várkapitány protestalizáló erőszaka, a török dulása, a várnak elfoglalása, száműzte a mindenét vesztett rendet. Temploma, kolostora idegen kézre jutott. 1596-től álruhában, olykor nyilvánosan az egri pasa engedőimével járták be Egert a gyöngyösi barátok élesíteni a hamu alatt lappangó hitet, reményt vittek a zaklatott magyar lakosságnak, balzsamot öntöttek a nép sajgó sebeire. Kilencvenegy évi raboskodás után 1687 december 17.-én ütött a szabadság órája és Eger felszabadult a törökiga alól. A felmentő sereggel együtt vonultak be a franciskánus atyák. Tem- lomuk szentélyét megfertőzve, rezidenciájukat szétdulva találták. Fénesy György püspök új helyet jelölt ki részükre, ahol alacsony lakhelyet építettek. A konvent mai díszes arányaiban 1417—1736 között épült. Jótevői Erdődy Károly gróf egri püs pök. Kiss János nagyprépost, Kohdry Isván, Püspöki András, Kiss János egri kanonokok és az alamizsnát osztó nép voltak. Mostani templomuk hajója a régi török mec»et helyén épült. Az új templom 1735—1755 ig, a kéttornyoshomlokzatl773 1776 ig készült. Zengő harangját II. Rákóczi Ferenc adományozta a hazafias rendnek. Oltárképét Krakker, a jelei festőművész alkotta. A közelmúltban készült a lel- kigyaborlatosbáz Ersekfőpátz- torunk, az egri főkáptalan, gróf Pallavicini, a nemeslelkű ala- pítőasszony, a katholikus közönség hathatós támogatásával. íme 700 évnek parányi, pár soros története. E 700 évet a kámzsás barátok áldozatos élete tölti ki. Szent hevület, lángoló hazafiság dagasztotta a néppel együtt érző, szenvedő, síró és örvendező rendet. Múltja darab a haza történetéből. A középkor klastromos életében — zárdákat emelnek ; a tatárdúlásban együtt véreznek; a második honalapításban az alkotók, a dolgozók közé állanak, köveket hordanak, gabonát osztanak, a barlangokba, hegyszakadékokba rejtőzött népst csengetyűvel, Máriás énekekkel hívják vissza ; ők adják a rettenthetlen hőst, Kapisztrán szt. Jánost, a bátor Pelbártot, Mátyás udvari szónokát. A mohácsi csatavesztés után a török iga alatt nyögő népnek bujdosó barátai; a reformáció térfogla- lásakor a hitnek éber, lánglelkű apostolai — mint Herkő Páter; a hazafias ellenállás idején — a magyar párt hű papjai — miről ékesen beszél II. Rákóczi fejedelemokmánya, az egri barátok tornyában zengő — Rákóczi harang; a művelődés korszakában elemi és középiskolák kerülnek kezeik alá; majd visszatérnek a nagy rendalapító szándékához és a □épnevelés atyái, a tudományok művelői, hithirdetök, missiouá- riutok. Országos és névtelen apoitolok ma szt. Ferenc fiai. — E 700 éves múlt nagysága, az egri rendház tartalmas, áldásos munkája megszólaltatja az ajka kát, felmelegíti a szíveket, megnyitja a kezeket. Integető szellemiséget olvas le az arcokról a ház főnöke, aki e nevezetei cen- tennáriumot a templom művészi kifeitésévei akarja emlékezetessé tenni. Nemes tervében érsek- főpásztorunk, a főkáptalan tagjai, áldozatos szívvel támogatják. A remekművű főoltár a főpásztor, a kisoltárok a főkáptalan tagjainak mecenási adományából ujűlnak meg. A város és a vármegye közönsége felbuzdulva a nemes példán, bizonyára sietni fog segíteni a nagy érdemű rendet. Alispánunk, ki nap-nap mellett szemléli a népforgalmat, mely Budapest, március 29. A képviselőház mei ülésesén folytatták a költségvetés vitáját. Fitz Arthur a mezőgazdasági szakoktatás emelése mellett szállott síkra és hangsúlyozta, hogy az ipari és kereskedelmi szakoktatást is fejleszteni kell. Az ipari szaktudás előmozdítására létesítsünk ösztöndíjakat, hogy a legképzettebb művezetők kerüljenek gyárainkba. A szociális kérdésekkel foglalkozva kijelenti, hogy a szociális problémák intézése Vass József népjóléti miniszternél a legjobb kezekben van. Első sorban a munkaszabadságot kell rendezni, meg kell rendszabályozni a szakszervezeteket és meg kell szervezni a hatósági munkaközvetítést is. A költség- vetési javaslatot elfogadja. Gróf Apponyi Albert szólalt fel ezután. Kijelenti, hogy ezúttal nem kíván közjogi kérdésekkel foglalkozni, mert álláspontját úgyis itmerik a Ház minden oldalán, ciupáu közgazdasági és pénzügyi kérdéseket óbajt érinteni beszédében. Ha nem szedjük össze minden erőnket és óvatosságunkat, kockáztathatjuk az eddig elért eredményeket. A polgárság adóterhei a végmegtölti a templomot, elhagyja a gyóntató székeket, felkeresi a lelkigyakorlatos házat, lelkes felhívásban fordult vármegyéje közönségéhez, adakozásra szólítva fel azt, hogy tegye lehetővé a ferencesek barokk templomának megújulását. A nagyszerű kezdeményezés, alispánunk ismert tettereje, meghozza gyümölcsét, a közönség pedig a lelki megújhodásért a templom restaurálásával fizet. A jövő 1928. év, amelyben Unghváry festőművész és Korény akadémiai festő munkába veszik a templomot, sürget, amire a felelet csak kegyes cselekedet lehet. sókig fokozódtak. Az adózásban már a pattanásig feszült a húr, úgy, hogy a kormány is szükségesnek látta az egyes adónemek csökkentését. Rendkívül sürgető a tisztviselő kérdés rendezése is Lehetetlen az az állapot, hogy a tisztviselők az államtitkári rangtól lefelé nem részesülnek olyan ellátásban, ami a nyugodt polgári megélhetést biztosítaná. A nyugdíjasoknál meg keli szűntetni az osztályozást. Helyesli a kormány szociálpolitikai akcióját, de fájdalommal nélkülözi a lakáskérdős megoldására vonatkozó intézkedéseket. A tüdövész nem a városokban, hanem a falvakban pusztít legnagyobb mértékben, a rossz építkezés miatt. Nemzeti érdekeink védelmét kívánja a külföldi pénzintézetek- nél. — Beszédét azzal fejezi be, hogy nem óhajtott szavaival támadni, csupán meg akarja szüntetni azt a túlzott optimizmust, hogy most már minden krízisen túl van az ország. Fábián Béla a javaslat ellen foglal állást. Szerinte a kormány az adócsökkentéssel nem mérsékelte, hanem inkább emelte az egyes adókat. Tiltakozott az ellen, hogy magas állású tisztviselők a vállalatok igazgatőiá- ságában foglaljanak helyet. Dr. Csepela Lajos. <**«.*. «*** w Gróf Apponyi Albert beszéde a költségvetés vitájában. A képviselöház ülése.
