Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-03-29 / 71. szám
2 EGRI HEPÜJSAÜ A Gárdonyi Társaság felolvasó ülése. Vasárnap délután 6 órai kezdettel a Gárdonyi Társaság igen érdekes felolvasó ülést tartott, amelynek egészen különös jelentőséget adott a programmot alkotó három értekezés, a múlt század második felében munkálkodó, kortársai közül sajátosan kimagasló költő-egyéniség, Vajda János, Komjáthy Jenó és Reviczky Gyula alakjának, értékének irodalmi megrajzolása. Áz ülést Rusztek Károly tan- felügyelő, a Gárdonyi Társaság alelnökének megnyitó beszéde vezette be. — Az első felolvasó vitéz Gaáli Ernőné rendes tag volt, aki az épen egy évszázaddal ezelőtt született lírikus, Vajda János költészetét választotta irodalmi értekezésének témájául. Élvezetes előadásban, női finomsággal, a gyakorlott esztétikusjfel- fogásában körvonalazta a költő alakját; apró részletekig analizálta, magyarázta Vajda János azenzibilis, túlfeszített, minden külső behatásra fájdalmasan reagáló lelkét, mely olyannyira átitatta lírájának minden termékét. — A nagy tapssal kisért felolvasás után Cholnoky Márta ée Szabó Jilek Béla szavaltak három-három Vajda-költeményt. Doró Gábor hatvani polgári iskolai tanár, rendes tag, Komjáthy Jenővel foglalkozott. Objektív megvilágításban ismertette Komjáthy költészetének alapvető motívumait. A kialakult irodalmi Ítélet nyugalmával tört pálcát verseinek hibái fölött, de nem siklott el megemlítés nélkül egyetlen egy szépsége mellett sem. — A Komjáthy-szemelvé- nyeket Sávoly Miklós és Hornyák Miklós adták elő. A harmadik értekezés Benkó- ozy Emil *írói arckép» című, Reviczky Gyula költői tevékeny légét fejtegető munkája volt, amelyet a szerző helyett, városunk főiskolai ifjúságának, az irodalmi, hazafias és a diákság által rendezett ünnepélyeken elért sikeres szereplései révén, jól ismert vezére, Szabó-Jilek Béla olvasott fel. A komoly irodalmi elmélyedésről tanúskodó, alapos, tárgykörét teljesen kimerítő munka őszinte elismerést aratott. Reviczky-verseket szavalt szép sikerrel Bitskey Zoltán, Kapor Elemér. Külön megemlítést érdemel Marossy József, aki a «Pán halála» c. költemény interpretálásával az irodalmi est legszebb előadói sikerét aratta. Lelkesen ünnepelte Hevesyné Molnár Idát az «Első szerelem» és az Emma-ciklus nehány szebb részének művészi élvezetet nyújtó elszavaláeáért. — Az ülés Rusztek Károly köszönő szavaival a késő esti órákban ért véget. (e.) Lúgkővel oltotta ki életét egy egri pékmester. Családi viszálykodás miatt határozta el magát a borzalmas tettre. Eger, március 28 A Deák Ferenc utca 86 szám alatt, a Koszorú utca sarkán, nemrég nyitotta meg péküzletét özv. Áhel Rezsőné. Az új pék- üzletet Áhel Béla 28 éves pékmester vezette, aki tulajdonképpen megalapozója volt az egész vállalkozásnak. Áhelék eddig Hevesen laktak. Most, miután már teljesen berendezték az üzletet és a lakást, az özvegy vasárnap akart beköltözni Egerbe. Áhel Béla pékmester pénteken este hazautazott Hevesre édesanyjához. Mindenki azt hitte, hogy a költözködésnél akar anyjának segíteni. Az özvegy éppen ezért megdöbbent és kétségbeesett, amikor fia kijelentette, hogy búcsúzik szülőjétől, mert nem akar tovább élni. Áhel Béla ezroncsolási végzett a szerencsétlen fiatalember belső részében, hogy hiábavaló volt minden orvosi segítség. Cíafif később derült ki, hogy Áhe\ Béla Egerben határozta el mffiát borzalmas tettére. A fiatal pékmester ugyanis összeszólalkozott egyik sógorával, aki őt lekicsinyelte és korholta. E fölötti elkeseredésében egyik egri üzletben lúgkövet vásárolt és vonatra ült. A füzesabonyi állomáson találkozott nővérével, akinek panaszkodott, hogy sógora állandóan keseríti és üldözi, ezért megválik az élettől. A szerető nővér erre nem akarta elbocsájtani magától az elkeseredett embert és vele akart utazni Hevesre, de a fiatalem- ember megszökött mellőle és a sinek mentén után szobájában lefeküdt, majd egy üvegből nagyobb mennyiségű erős [lúgküoldatot ivott, amelytől irtózatos kinok között né hány órán belül kiszenvedett A lúgkőoldat olyan borzalmas «••ewa«» M** A borkereskedelemben szünetel a forgalom. A Borászati Lapok Írja : A nagykereskedelem munkája továbbra is ciendesebb mederbe folyik. A nyugati államok (Franciaország és Olaszország is) a nagy árugrások után stagnáló kereskedelemről adnak hírt. A spekulációs vásárlások ezen országokban megszűntek, míg nálunk a hussz-spekuláció pillanatnyilag szintén stagnál. Természetesen az üzleti életnek ezen átmeneti csendessége irányadónak nem vehető és általában véve az árak ellanyhulására nem számítanak, tekintettel arra, hogy a borhiány európaszerte fennáll. Vidékről a következő jelentést kaptuk : Csongrádon közepes kereslet és kinálat mellett a vidéki vendéglősök 10—11 fokos borokat 0 80—1 pengő árban vásárolnak. Izsákon közepei kereslet és kinálat mellett eladatott 74 hl. 12 fokos bor literenként 80 fillérért. Nyíregyházán élénk kereslet, szünetelő kinálat mellett jelentéktelen a forgalom. A helybeli kereskedők Zalából Nova-boro- kat ajánlanak. A jobb borok kisebb tételekben 1 pengőért értékesíthetők. Gyöngyös közepes kereslet és élénk kínálat mellett eladatott 400 hl. 10'5 fokos 69'6 fillérért, 50 hl. 10 fokos 68 fillérért, 50 hl. 12 fokos 73 6 fillérért és 20 az éjszakában gyalog [vágott neki a hosszú útnak, hogy legalább édesanyjától elbúcsúzhasson, mielőtt könnyelműen eldobja magától az életet. A kir. ügyész megadta a temetési engedélyt. hl. 10 fokos sötét otelló 72 fillérért. Az árak eső tendenciát mutatnak. Pécsett a 13 fokos borok literenkénti ára kicsiben 128 P. Kereslet és kinálat közepes. Villányban közepes kereslet és kínálót mellett eladatott 22 hl. 12 fokos fehér bor 1'20 pengőért, 30 hl. 105 fokos siller Í'IO pengőért. Badacsonyban szünetelő kereslet és kinálat mellett eladatott 50 hl. 1 pengőért, mig finomabb borok ára 160 pengőrt is elért. Vett jelentéseink szerint tehát Gyöngyös a leggyengébb, mig legerősebb pécs-villányi, valamint a balatoni borvidék, аваабваввевавеевввякэаввая e Mutatás közben eltűnt a pénztárcája a benne lévő 120 pengővel együtt F. Sándor egri órás, Uszoda u 8. sz. lakos néhány társával tegnap este Purim-ot (zsidó farsang) ünnepelt az Er sek utcai >Kiepipa«c vendéglőben. Folyt a konyak, a bor, a vidám cimborák még egymás zsebébe és fejére is juttattak belőle. Mikor azonban fizetésre került a sor, nagy volt a megrökönyödés. — F. Sándor sehol sem lelte a pénztárcáját. Ellopta-e valaki, vqgy ittas tulajdonosa veszítette el valahol, nem tudni. A tárcával együtt eltűnt 120 pengő és több fontos irat. A károsult tulajdonos azon nal rendőrt hivott, aki sorba motozta a vendéglő személyzetét és az asztaltársakat, de a tárca ciak nem került meg s a rendőrség által megindított nyomozás sem mutatott eddig kézzelfogható eredményt. 1927. március 29 Küzdi Aurél előadása a társadalom és az iskola viszonyáról. Mélyenszántő és tartalmas előadásban gyönyörködhetett a gimnáziumi paedagőgiai előadások közönsége ciütörtök délután. Küzdi Aurél, a gimnázium helyettes igazgatója értekezett érett bölcseséggel, s állandóan feszes figyelmet kiváltó komoly szóval a társadalomnak, a társadalmi eszméknek az ifjúság nevelésére gyakorolt hatásáról. Bemutatta a történelem szemüvegén az egyéni vágyaknak ezabad gyeplőt adó, önző érdektől fűtött, útjában mindent letiprő, tyran nus liberalizmust, mely az egyéni önző vágyak elérésében eszközöket nem válogatva a legkese- rúbb gyümölcsöket termelte. — Egész önként adódott a mindent sivataggá változtató, egyéni értékeket semmire becsülő kommunizmus jötte. Mindkét világ- szemlélet földhöz tapadt vágyak -s ideálok hajhászásában keserű lecke volt a világ számára. — Jönnie kell a keresztény, szolidáris eszmei világszemléletnek, mely átöleli teljes egészében az emberi élet vágyait, törekvéseit és célját. A mindentudó, gondviselő Isten itt vezérlő, a másvilágon megítélő világoisága mellett fejlődhetik ki legszebben az igazságos békés társadalmi élet. így az egész emberi életet átölelő világszemlélet leiz a legnemesebben nevelő hatáiu a mai ifjú nemzedékre. HÍREK Eger, 1927. március 29. — Személyi hír. Dr. Szmrecsányi Lajoi belső titkos tanácios, egri érsek, hétfőn reggel a gyorsvonattal több napi tartózkodásra, Budapestre utazott. A főpásztort, akit hivatalos ügyek szólítottak a székesfővárosba, útján Subik Károly apát, tb. kanonok, érseki irodaigazgatő kiséri. Ferences-est. Vasárnap délután 6 órakor ferences est volt az Otthon zsúfolásig megtelt fehértermében. A megnyitó beszédet P. Oslay Oswald házfőnök tartotta, aki a kereszténymisztika ciodás távlatait világitotta meg. Nobilis Tibor éneke, amelyet Matuska Mária művészi zongorajátéka kisért, hatalmas tapsvihart váltott ki. Ezek után P. König Kelemen lépett az előadói asztal mellé és tartott ünnepi beszédet Szt. Ferenc misztikájáról. Egyszerű, világos képekben mutatta be a nagy rend- alapitő egyéniségét. Szt. Ferenc nemcsak aszkéta volt, hanem a legnagyobb misztikusaink egyike is, aki fűben, fában, virágban,