Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-03-27 / 70. szám
Előfizetési dij postai szállítással : egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség : Eger, Liceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. 1ЯИ A pókhálókról beszélt a napokban Eger országgyűlési képviselője a város közönségének gyülekezete előtt. Beszélt, mert a lelkek behálő- zásának, észrevétlen megfertőzésének művelete, nagyon ha* sonlatos a póknak munkájához. A kis állatot a néphit, titokzatos élete miatt, bizonyos babonás hirrel vette körül, okos, tervszerű munkája tanította meg valőszinüleg őseinket a háló- kötés mesterségére és a pók, a behálőzás mesteri munkása, az emberi ravaszságnak, do egyben a gyávasággal párosult kegyetlenségnek is jelképezője lett. Az életben mégis sok pók- természetű emberrel találkozunk. A kegyetlenségig menő önzés, a tehetetlenül kezükbe kerülők gazdasági erejének az utolsó cseppig való kiszívása, azonnal tapasztalható azoknak a népeknek gazdasági rendjében, amelyeknél az erkölcsi érzés a hittel együtt kiveszett, mert ha a törvény mellett nem áll a lelki- ismeret állandóan őrt, az előbbinek hézagaiban könnyen talál utat az emberi gonoszság. Mások hatalmi célokból vállalkoznak a pók szerepére. Az önzésből fakadó hatalmi vágyuk erős nemzed öntudat és nyugodt gazdasági viszonyok között nem tud érvényesülni, meg kell tehát bontani a társadalmakat, mindinkább kiélezni az el- ellentéteket, elégedetlenné tenni, egymás ellen lázitani a társadalomnak egymás mellett élő csoportjait, — az osztályharc politikáját követni, — amint azt Marx a szocialista mozgalom végcéljáűl kijelölte. Mindennek pedig végeredménye a szociális forradalom, az Oroszországban kipattant vörös tűzvész, amelynek lángcsőváit négy hónap keserves szenvedése, mártírok vére hullása és felbecsülhetetlen kár okozása után tudta csak eloltani a magyar nép erkölcsi ereje és nemzeti érzésének el- lenállőképessége. Megbízható adatok szerint a vörös Oroszországban, csak az 1921. évben 1 millió ember pusztult el éhhalál következtében, százezreket tesz ki az ártatlanul és nagy kegyetlenséggel legyilkolt férfiak, nők, aggastyánok és gyermekek száma, mindez csak azért, hogy néhány száz a rablott vagyonúkban dus- lakodjon és a zsarnokságnak a világtörténelemben még eddig ismeretlen fokát gyakorolja. Szinte elképzelhetetlen a józan ember előtt, miként történhetett ez ? Nos a pók, ez a kis állat megadja reá a feleletet. Amint ősszel a parányi pókok millióinak hálóját, — a magyar ökörnyáinak nevezi —hordozza a pusztán a szél s észrevétlenül lepi be a járókelő testét, úgy terjesztették évtizedeken keresztül az izgatás, a lázitás, az isteni ét emberi tekintélyek le rombolásának eszméit; az erősebbeket, az ellenállóbakat láthatatlanul arra a helyre kiteszi- tett hálóba hajtották bele, ahol épen megnyugvásra, pihenésre vártak. Mikorsztán a küzdelemben, a vergődésben tehetetlenné kimerültén vergődtek hálójukban, végeztek az áldozatukkal. Eger, március 26. Gyümölcsoltó Boldogasszony napján délután 6 órakor a Szent ; Ferenc Otthon fehértermét szí- j nültig betöltő díszes, ünnepi közönség előtt tartotta meg gyűlését az egri * Urak Mária Kongregációja.» A művészien ékes teremben, amely ez utóbbi időben városunkban a katolikus kultüresemények diadalmas sorozatának színhelye, ott láttuk Eger város katolikus társadalmának csaknem valamennyi kitűnőségét. A gyűlést Kriston Endre püspök nyitotta meg. Ragyogó ékesszőlással mutatott reá arra az örvendetes jelenségre, hogy amíg a liberális korszak évtizedeiben szinte különcöknek nézték azokat a tanult férfiakat, akik templomba jártak, ma a tanult emberek nagy része eleget tesz hitvallő kötelességének. A lelki- pásztorok jelentései is arról számolnak be, hogy a tanult férfiak tízezrével járnak templomba. — A hitéletnek ebben a szép fellendülésében nagy szerepük van a Mária Kongregációknak. — A püspök ezután tisztelettel emlékezik meg Haller István v. kultuszminiszterről, az egri választókerület országgyűlési képviselőjéről, aki maga is lelkes kongreganista és becsülettel végzett közéleti munkásságában bátorszavu hirdetője volt a keresztény igazságnak akkor is, amikor ezért még csak gúny és megvetés járt. Ha véletlen is, mindenesetre jellemző véletlen, hogy a politikai élet küzdelmeinek lezajlása után először a Pókok mindenütt vannak, az iz^átás,' az elégedetlenség szitása, ha néha más formában is, amint azt már egyszer tapasztaltuk, néha a magyar embernek tetszetős jelszavak alatt is, de folyik közöttünk. Vigyázzunk! Töröljük la lelkűnkről a bizalmatlanság, gyűlölködés és irigység ökörnyálát, az eldugott sarkokban kifeszitett hálóktól az államfelforgatő, nemzetrombolő szervezkedésektől pedig tisztítsuk meg a magyar portât. Dr. Schönvitzky Bertalan. Mária-Kongregáció gyűlésén.üdvözölhetjük Haller Istvánt. A püspöknek nagy tetszéssel fogadott megnyitóbeszéde után Laurisin Miklós zongoraművész Chopin balladát játszott nagy tudással és meleg átérzéssel. A közönség meg is ujráztatta a kitűnő művész élvezetes játékát. Utána Laurisin Lajos operaénekes Allessandro Stradella : «Irgalmazz Istenem« c. 1661.-ből való templomi áriáját, majd Marchesi: «Ave Maria*-ját adta elő tiszta csengésű, érces hangján, amelynek meleg zománca és kifejező ereje valósággal megfogta a hallgatók lelkét, mely lelkesedésével a többszörös újrázásra valósággal kényszeri- tette a művészt. Haller István ünnepi beszéde. Felzugő tapsviharral és harsány éljenzéssel köszöntötte az ünneplő közönség az előadói emelvényre lépő Haller Istvánt, aki mély hatást keltő ünnepi beszédében többek között a kővetkezőket mondotta : — Volt idő, amikor könyvtárakat töltöttek meg a tudósok az egyházellenes művekkel, amelyek azt igyekeztek bizonyítani, hogy az egyháznak nincs igaza. A félénkebb keresztények, az aggodalmasabbak már azt hitték, hogy a Katolikus Egyház idestova históriai emlékké lesz. Az 18ő0-es években volt ez a hangulat. Olyan hajóhoz hasonlították a kereszténységet, ami már sülyed. Azt hirdették, hogy a katolicizmus békjó az életben, nehezék, akadály a gazdasági versenyben. Tehát ei kell vetni, hogy ha haladni akarunk. És elvetették. Mi lett az eredmény, ott ahol elvetették? Használt-e ez a társadalomnak, a nemzetnek ? Az eredménytől mindenki megijedt. Mert az eredmény vér- . tenger, eipuiztult országok, az eredményt magunkon is éreztQk az alatt a négy hónap alatt, ami szégyenfoltot hozott történelmünkre és kiheverhetetlen károkat országunkra. Az államok megijedtek ettől az eredménytől és ma [már egész Európában kezdik keresni a katolicizmus kezét, ma arról beszélnek és írnak az államférfiak, hogy az Egyházat támogatni kell, erősíteni kell a hitben való meggyőződést, mert nincs más védelem az északi barbarizmus ellen, csak az, amit a katolicis- mua tud Dyujtani. Önblztoeitáe minden állam részére a katolizizmus erősítése. A gazdasági haladásnak nem ellensége a katolicizmus, mert nem azt mondja, hogy gyűlöljük, hanem csak azt, hogy ne tüzzük ki végcélnak a vagyont. A vagyon ciak eszköz legyen, amely képesít bennünket sok szépre és jóra, s amellyel embertársaink javát és Itten dicsőségét szolgáljuk. Azok tehát, akik azt remélik és hiszik, hogy a vagyoni érdek fog elántoritani bennünket a katolicizmustól, csalódnak, mert ma a katolicizmus jobban virágzik, mint valaha, "templomaink jobban telve vannak, mint voltak 1850 körül. Az államok sem tehetnek okosabbat, mint pártját fogják az Egyháznak. Mert csak a civitas Dein, az isten országán épülhet fel a civitas Francorüm, a civitas Germano- rum épúgy, mint a civitas Hun- garorum, a magyarok országa. Soha biztosabban, soha győzelmesebben nem járt az Egyház hajója a világtengeren, mint ma. A hallgatóság percekig ünnepelte Haller Istvánt. Ezután a Kauffmann—Fógel vonósnégyes nagy élvezettel hallgatott művészi játékában gyönyörködött a közönség, majd Laurisin Lajos operaénekest kívánta hallani a gyűlés. Az operaénekes szinte leírhatatlan lelkesedést váltott ki magyar dalaival és valósággal a kimerülésig ujráztatta a jeles művészt. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában It ФЗДИс &9Q& < HALLER ISTVÁN BESZÉDE A KATOLICIZMUSRÓL. Az Urak Mária Kongregációjának ggűlése. Kriston Endre püspök megnyitó beszéde. Laurisin Lajos operaénekest a kimerülésig ujráztatta a fellelkesült közönség.
