Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-01-11 / 7. szám

2 «GKI NBPUJSAft 1927 január 11 Isaák Gyula szavaira Graefl Jenő országgyűlési képviselő a törvényhatósági bizottság nevé­ben, búcsúztatta a távozó főis­pánt, aki egész életében azon dolgozott, hogy minden pártpo­litikán felül a békés együttmű­ködés eredményes munkálkodá­sát teremtse meg kis várme­gyénkben. Graefl Jenő a következő sza­vakkal fejezte be a távozó fő­ispánhoz intézett búcsúbeszédét: »Viszontlátásra, — a tettek mezején/• A rendkívüli vármegyei köz­gyűlés ezután a napirendre ki­tűzött kisebb jelentőségű ügye­ket tárgyalta le a bizottsági tagok mérsékeltebb érdeklődése mellett. A pengő és az üzleti pangás. A lapokban olyan hírek jelen­tek meg,amelyek szerint a pengő- számítás meghonosításával kap­csolatban várható árfelhcjtás ellen a hatóságok erélyes intéz­kedéseket készülnek tenni. Az egész országra nézve is irány­adó, bogy most a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a fogyasztőközönség megnyugta­tására közli, hogy a pengővalu- tára valő áttéréssel és az árak­nak pengő-értékre valő átszá­mításával kapcsolatban a drá­gulásnak vagy az árfelhsjtáenak veszedelme egyáltalában nem fenyeget. Nemcsak azért, mert a szolid, tisztességes kereskede­lemtől és ipartól távol áll minden szándék, hanem azért i», mart a piacon igen nagyfokú árúbő­ség áll fenn a sajnálatos üzleti pangás mellett. Mindamellett a kamara kötelességének tartotta felkérni az élelmiszerkereskede­lem egyesületeinek és az élel­mezési szakmák ipartestületeinek vezetőségeit, hogy minden ren­delkezésükre állő eszközzel gon­doskodjanak arról, hogy az áraknak pengő értékre való átszámításánál felfelé való ki kerekítésektől óvakodjanak. csat3»£ iköíséiki «csacsi aa#cs»esa«ss3 Füzesabony, Makiár, Nagytálya. Kerecsend és Demjén község iskoláinak fejlesztése. A m. kir. vallás és közoktatás- ügyi miniszter utasítására Iiusz tek Károly, Heves vármegye tanfelügyelője, most dolgozza ki Füzesabony, Makiár, Nagytálya, Kerecsend és Demjén községek szakszerű népoktatási programm ját, és még ebben a hónapban felterjeszti a in. kir. vallás és közoktatásügyi minisztériumba. Rusztek Károly tervezete szerint minden községben új iskola és tanítói lakás, sőt Füzesabonyban önálló gazdasági iskola is épül. Belső bomlás az Érne egri csoportjában. Ki az igazi elnök a tegnapi gyűlés után? A rendőrtisztviselő és dr. Turk Szilard elnök nem tudott bejutni a Városház termébe a bejáratokat ellepő tömegen keresztül. Eger, január 10. Az Ébredő Magyarok Egye­sületének egri csoportja vasárnap délelőtt 11 órakor elnökvólesztő gyűlést tartott a Városháza nagytermében, amelynek tárgy- sorozatán az elnökválasztás volt az egyetlen pont. A Városházát 11 őríra annyira megtöltötte a nagyobbrészt fiatal föidínívesek- ből álló tömeg, hogy ekkor már az Érne. egri csoportjának eddigi elnöke, dr. lürk Szilárd tvsz. orvos sem tudott bejutni a túl­zsúfolt terembe, amelynek bejá­rata előtt a folyosót és a lép csőt is ellepték a főldmivetek. Dr. Türk Szilárd, aki ennek a gyűlésnek megtartására a ren­dőrségi engedélyt kérte és kapta, lesietett dr. Horváth Gyula ren­dőrtanácsoshoz és kijelentette, hogy miután a kifejezetten egye­sületi közgyűlésre Budavári László budapesti lakosnak ós nehány társának agit-ciőja kö­vetkeztében igen sok, sőt túl­nyomó részben nem egyesületi tagokból népgyűlés jött össze, ö a gyűlésen történendőkért a felelősséget nem váll lja és nem is óhajtja megtartani ezek után a közgyűlést sem, mert az ott megjelent Budavári László, tu­domása szerint, mindenáron fel akar szólalni ós erre neki a tisz­tán egyesületi ügyben összehi vott einökválasztő közgyűlésen nem adhatnak engedélyt már csak azért sem, mert a rendőr­ségnek bejelentet tárgysorozat­ban Budavári felszólalása nem szerepel. Dr. Horváth Gyula rendőr- tanácsos közben arról értesült, hogy a gyűlést a Városháza nagyter­mében már megkezdték, azon Budavári László elnököl ós már hosszabb politikai beszédet is mondott. A rendőrtanácsos erre azonnal felküldte egyik tisztviselőjét a közgyűlési terembe az ott ellen­őrzést teljesítő dr. Rátky Béla rendőrkapitányhoz, azzal az uta­sítással, hogy oszlassa fel a gyűlést. A rendőrtisztviselő azonban az ajtókat valósággal megszállva tartó tömegen át nem tudott eljutni a rendőrkapitányhoz. Mint később megállapítást nyert, dr. Rátky Béla rendőrkapitány a gyűlés elején nyomban meg­vonta a szót Budavári László­tól, aki erre kifejtette, hogy neki, mint országos alelnöknek joga van az einökválasztő gyűlésen megjelenni és az elnök távol­létében azt vezetni. A rendőr- kapitány erre azzal a föltétellel, hogy tisztán csak az elnökvá­lasztás tárgyában tesz előter­jesztést, megadta Budavárinak a szólás jogát. Elnökké Südy Aladárt, az egri földmérési felügyelőség hi­vatali főnőkét választotta meg a gyűlés. Südy azonban kije­lentette, hogy ő nem régen van Egerben, nem ismeri mög itt az embereket és épen ezért nem vállalja el ezt a felelősségteljes tisztséget, hanem maga helyett egri emberi ajánl, Láng Nándor helybeli kereskedő személyében, az elnöki tisztségre. A gyűlés erre egyhangúlag Láng Nándort választotta meg az Érne egri csoportjának elnökévé. Láng Nándor meghatva kö­szönte jmeg a beléje helyezett bizalmat Budavári László ez­után búcmoeszadet intézett a közön . éghez, majd előfizetőket gyüjsött lapjára. Dr. Turk Szilárd a gyűlés után kijelentette munkatársunk előtt, hogy a szerinte törvény­telenül es alapsz :bályelienesen megtartott gyűlésnek határoza­tát az elnökválasztásra vonat­kozóan megflebbezi, törvényesen továbbra is önmagát tekinti az Érne. egri csopor ja elnökének, s a budapesti Éme- kóznonttól utasítást kér a Bu davári László és társainak be­kapcsolódásával politikai egye­sületté változott egri Érne. cső port feloszlatására és az Érne. egri csoportjának újjaszervezesére sarca* s» a 'MicatsssaaaiteaiaemKf^KS} A farsang divatja. A kivilágított csillárok alatt a szalonokba charleston bokafica- mi lő muzsikája mellett vonul bo az idén a Karnevál ófensége. Hölgyeit ez egyszer virágszir­mokra emlékeztető álomszerű cmdaruhákban találja. Az idei estélyi ruha divat­anyaga a ieheletkönnyű geor­gette. A lenge anyag dísze is könnyed: csillogó flitter, kézi festés, rojt, ezüsthimzés, gyöngy. Divutszín a rózsaszín minden árnyalata, a f8hér, fekete, szürke, a vörös, úgynevezett rubi szín, a lila, a kék s majdnem minden enyhe pasztell szín. Divatos a georgette ruha alá a másszínű combiné. A ruhát hét színből, vagy csipkével lehet összeállí­tanunk. A georgett-ruha szabása rend­kívül egyszerű Sima, ujj nélküli, kerek kivágású, hosszú derék, flitter dísszel, széles öv, húzott _ZJM a lj, rojt, csipkedísKzel, vagy fo­dorral, guvrirozva, esetleg raf- folt, lógó övvel, vagy tunikával. A fiitter-dísz a szoknyán is gyakori. A georgette ruhaanyagon kí­vül a nehezebb selymek is di­vatosak. így divatos az egyenes szabású, strastzal dúsan kivar- rost crep de chine ruha őa a tafftból készült stil-ruha, fodor­ral, csipkével vagy tülldísezel. Estélyre legdivatosabb az ezüst vagy arany fénacipő, fe­kete estélyi ruhához a fekete atlasz cipő, sirassa dísszel. Di­vatos a nagy structoll-legyező, az estélyi ruha anyagából ké­szült kendő. Divatosak a leg- különbfale hajékek, síráséból, fámvirégok, levélkék, szalagra vert virágok. Hajviselet az estélyi ruhákhoz nem a fiús eton frizura, a divat- hölgyek hajákek segítségével nőies hatást keresnek. S ezért sokszor régi levágott fürtjeiket is felhasználják. A fodrászmű­vészet lenyírt fejecskéjükre hul­lámos hajfürtöket varázsol a megvetett, levágott copfbői. Élénk érdeklődés nyilvánul meg német és lengyel részről a magyar borok iránt. A Borászati Lapok írja: A borpiac továbbra is bizonyos lanyhaságnak a képét mutatja, de az árak vidéken még szilár­dak. A termelői tartózkodás to­vább tart, bár a kereskedelem olcsóbb áron akar vásárolni. A tavaszi munkák megkezdésé­nél nagyobb kínálatra lehet ugyan számítani, de ez semmi- esetre sem fogja azt a szilárd tendenciát, mely Európaszerte uralkodik, megváltoztatni. Most érkezett hozzánk a francia hi­vatalos terméskimutatás, mely szerint kereken 26 millió bl.-rel kevesebb bor termett 1926-ban, mint 1925-ben. Ez 33°/e-os diffe­renciát jelent, mely differencia majdnem minden európai állam­ban fennáll. Ez tehát föltétlenül a borárak szilárdulását jelenti továbbra is és ha van magyar borhiány, amit többen előre lát­nak a nyár folyamára, úgy el lehetünk készülve egy úgyneve­zett európai borhiányra is, ami­nek folyománya lesz az, hogy Európaszerte rendkívül magas borárak felé fog igyekezni a termelők visszatartása. Az európai s vele együtt a magyar borgazdaság is olyan helyzet előtt áll ismét, amely eddig ismeretlen volt. I Kivitelünk, a magas borárakra valő tekintettel, lényegtelen. Meg­jegyezni való a német és lengyel részről való nagyobb érdeklődés. A belfogyasztás továbbra is csökkenő tendenciát mutat és ez

Next

/
Thumbnails
Contents