Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-03-15 / 60. szám
Eger, 1927. március 15. kedd. XLIV. eví 60. sz Ára 16 fillér (2000 K), vasárnap 24 fillér (3000 K). Előfizetési dij postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. BKMMMMBSiMKsife Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. A nemzet ünnepe varázslatos lenyügyözö erejével évről évre magával ragadja minden magyar szivét. Mi ez a lenyűgöző elemi hatalom, amelynek ereje alól nem vonhatja ki senki magát, akire magyar nap áldott melege szórta reá bölcsőjében aranyos verőfényét, aki magyarnak született e honban? A szabadságszeretetnek átöröklött ösztöne az, ami minden korok, világnézetek és társadalmi elhelyezkedések magyarjának legkiválóbb jellemzője és nemzetfenntartó erénye volt. A szabadságszeretetnek milyen tökéletes telítettségével kellett e nemzetnek bírnia, hogy minden baráttól, rokonfajlől elszigetel ten. egy fejlettebb gazdasági és kulturális rend közé jutva, évi ezreden át minden erőszakod támadás, éazrovótlen befolyáséi céltudatos munka dacára meg tudott maradni szabadságban, rabságban és mindég egynek: magyarnak. A török veszedelem elmúlta után, vallhatta a császárt urának, vagy a nagyságos Fejedelmet, bontotta hatalmas mellkasát a jezsuiták fekete reverendája mint Pázmányéi, vagy a reformátorok magyaros köntöse: magyar szív dobogott abban.— A sszabadságözeretet ereje dobogtatja meg ma is mindannyiunk szívéi. Ez a magyar szabadságszeretet magyarázza meg a 48-as események mély rejtélyét, hogy a pártokra oszlott századokon át cívődő magyar nemzet szíve miként dobbant egyszerre össze a nemzeti függetlenség, a nép- szabadság ée egyenlőség nagy eszméinek hatása alatt. Amit az évszázadok mébe ériéit, egyszerre valóra vált, szabad lett, egységes lett a nemzet 0 sokat szenvedett hazában. A vérzivataros idők e szép napok fordulóját csak varázslatosabbá tették előttünk; megtelik, felujong mindannyiunk szíve, ha a tavasz lassú derengésében, hideg kodein keresztül megérezzük, az érkező^ tavasz, az élet e melegét, aiúei’yel a természet is szimbolizálja a hosz- szú nemzeti telünk után érkező, de kérlelhetetlen törvényszerűBéggel érkező tavaszunkat -. a husvétot, a 'nemzeti feltámadást. Rossz időket élünk, rossz csillagok járnak, dalolja a költő s lehetnek kétkedők, akadnak kishitűek, a ma gondját baját, igazságtalanságait látók csupán, akik kérdhetik: lesz-e feltámadás? Március 15.-e, a magyarság legszebb és mindég aktuális ünnepe megadja a választ magyarok ! Ha ismét egymásra találunk, barát, rokon az idegennel és az ellenféllel egy akarattal fog bajtársi jobbot, egy gondolatban és egy célért: a haza üdvéért, akkor a sírgödörből, ahová szánták, a Kár- pátok-övezte trónjára léphet vissza a ma gyászos Hungária. Dr. Schönvitzky Bertalan. ÍWWÜ» ‘*K0tóí«s «3MN» «9*.«P <mmtí » qwsaffi 3* ■%*&&& Klébelsberg Kunó gróf vasárnap este Rómába utazott Budapestről jelentik: Klebel- sberg Kunő gróf kultuszminiszter vasárnap este félhat órakor a déli vasúti pályaudvarról a trieszti gyorsvonattal Rómába utazott. A kultuszminiszter felesége végigkíséri férjét olaszországi útjában. Klebel&berg Kunó gróf kultuszminiszter a kővetkezőkben nyilatkozott olaszországi útjának programmjáről: — Tradicionális kapcsolataink vannak Olaszországgal, amely barátsággal viseltetik irányunkban, érhető tehát, ha a két állam vezető kulturpoiitikusai találkoznak egymással és kicserélik i véleményüket. Olaszországban különben is nagy megértés mutatkozik kulturális törekvéseink iránt, annál is inkább, mert kulturkepcsoíataink nagyon régiek, századokra nyúlnak vissza. Mindkét állam részéröl meg- 00»« «**» mn*» mm <•fi nyilatkozott az az óhajtás, hogy ezeket a kapcsolatokat kimélyítsük. Olasz kollegáin meghívását tehát örömmel fogadtam. — A parlament megszavazta a római kollégium költségeit, ezekután már csak az épület megszerzése van hátra. Az olasz kormány ebben a tekintetben is előzékenységet tanúsított. —- Oly au épületet ajánlott fel, amelyben méltó elhelyezést fog találni a magyar kollégium. — Rómában és Milánóban előadásokat fogok tartani, majd Nápolyba megyek az olasz kultusz- miniszter társaságában. — A hivatalos programra kedden kezdődik, kedden reggel érkezem Rómába, délután fogad Mussolini olasz miniszterelnök. — Hangsúlyozom, hogy utazásomnak kizárólag bulturcáljai vannak. Április 4.-én, vagy 5. én érkezein haza. Beszélnek az egri kövek ... Wälder Gyula műegyetemi tanár felolvasása Eger város műemlékeiről az Urániában. A nagyszámú előkelő közönség meleg ünneplésben részesítette a kiváló építőművészt. Vasárnap délben féltizenkettő- kor az Uránia színházban nagyszámú előkelő közönség, valóban a város szína-java, előtt tartotta meg nagy érdeklődéssel várt művészettörténeti felolvasását Wälder Gyula műegyetemi tanár Eger város műemlékeiről. Az előadás előtt Trak Géza polgármester néhány közvetlen meleg szóval mutatta be a felolvasó tudóst Eger város közönségének. Wälder Gyula általános figyelem közepeit kedves szavakkal vezette be felolvasását, majd értékes magyarázat kíséretében pompásan sikerült vetített képeken felvonultatta szemeink előtt a város szebbnél szebb barokk műemlékeit, amelyeket csak így, a lelkesedő művészember tolmácsolásában tanultunk meg igazán ismerni, becsülni és szeretni. A XVIII. században épült, s a barokk művészet formakincseiben oly gazdag egri templomokat, a monumentális Líceumot, érseki palotát, több régi magánházunkat, azoknak belső, kivételesen nagy művészi becsű műkincseit megértőbb szemmel, nagyobb büszkeséggel, melegebb ragaszkodással szemléljük ezután az előadás után. Wälder Gyula felolvasása közelebb vitte lelkünket a történelmi Egerhez. Wälder Gyula megszólaltatta a hideg köveket, amelyek csak a felületes néző előtt hidegek és némák, de ha közelebbről és hivatott lelkek tolmácsolása mellett nézzük őket, városunk kultúrájának virágzása, nagy elődeink dicsősége nemzet üdvös céljait szolgáló nagy akaratoknak tettekbe öntése, az alkotásnak, a teremtő művészetnek egy letűnt szebb kora lelkesítő, reményt adó példaként ragyog reánk ezekről a kövekről, amelyek között örökre meleg fészkeket rakott a magyar nemzeti művelődés. Wälder Gyula újra felfedezte az egrieknek Egert. A felolvasás meghallgatása után még jobban fogjuk tisztelni, még hálásabbnn támogatjuk Eger barokk jellegé □ek a megóvására nemes akciójában dr. Ssmrecsdnyi Miklóst, akiről Wälder Gyula ezekkel a szavakkal emlékezett meg többek között : — Az én .felolvasásom is az ö adatai alapján készült, melyekért én most is köszönetét mondok. Az ő álma a régi kor hangulatának visszavarázsolá8a, annak a kornak, amikor Egerben müvészkolónia volt, mert Eger volt az ország első művósztelepe, ahol Kraeker, Maulbertseh, Sigrist, Fellner egyidőben működtek, laktak, utánuk Casa- grande és a többi mester, akiknek alkotásai és a nagy püspökök művészet- és tudományszeretete, szerezték meg Egernek a díszítő jelzőt: a magyar Athén nevet. Wälder Gyula ezután a következő szavakkal fejezte be felolvasását: — A városfejlődés szempontjából a háború kezdete őta Egerben is kevés történt. Az építkezések úgyszólván csak most indulnak meg, amikor a különböző tárcák, a kultusz, a pénz1
