Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-03-11 / 57. szám
if,ÜK3 N&PUJSA'V. 1927. március H \ viselők ebben a javaslatban oiztálypolitikát emlegetnek. — Megállapítja, hogy a képviselő- házban senkisem űz annyira osztálypolitikát, mint épp9n a szociáldemokraták és bizonyos, nem tennének semmit, csak a munkás osztály egy részének érdekeit favorizálnák. Propper : Próbáljuk meg ! Gróf Klebeisberg: Köszönjük! Egyezer már megpróbáltuk. hogy uralomrajutásuk esetén —«kosoi r» »sw - awee»i»e»et»e<t» A hevesmegyei lignittelepek erőforrásaival kell megoldani az Alföld villamosítását. és villamosítási törvény előkészítése. Elmondotta, hogy Heves megyében, amelynek egyik kerületét képviseli, igen nagy területen tártak fel lignitet és nyitottak bányákat. Geológusok és bányaszakértők egybehangzó véleménye szerint a Mátra-hegység alján települt szén mennyiségét 200—300 millió tonnára becsülik, kibányászatra alkalmas településben, amelyek hőértéke megfelel az egész ország ismert barnaszénvagyona hőértóke egyötödrészének. A lignit tudvalévőén egy fiatalkorú, alig 2000—2200 kalóriás szén, amely tehát a vasúti svállítást csak nagyon szűk határok között bírja el, úgyhogy a forradalom utáni nagy szénkon- junkíura megszűntével a művelés alatt álló bányák fentsrt- hatók nem voltak és ma alig egy-kettő van üzemben. A ligniteket a megyének épp azon a részén tárták fel, ahoi a nép szötökulturából él. Sajnos, a szőlőművelés jövője oly szó- moru, hogy gondoskodni kell ar ról, hogy a szőlőművelés lassú pusztulása folytán felszabaduló, illetőleg munkanéikül maradó munkások ezreit uj munkaalkalmakhoz juttassuk. Erre 8z egyedüli lehetőség az, hogy a munkanéikül maradó ezreket a lignitbányáknál foglalkoztassuk. Gondoskodni kell tehát a lignit gazdaságos felhasználásáról és értékesítéséről. A lignitbányák prosperitásának egyetlen lehetősége a lignitben rejlő energiának viilamosáram alakjában való felhasználása. A Heves vármegye tesületóa található lingnittelepek volnának hivatva pótolni azt a nagy veszteséget, amely hazánk szét- darabolásával vizieröink és az erdélyi föidgázterület elvesztésével szenvedett. A heveavárme- gyei hatalmas lignittelepülésben rejlő erőforrás van hivatva pőföldnek energiával való ellátását. — Az akkori kormány két nagyhírű amerikai emberrel eszközöltetett nagy költséggel felvételeket az Alföldön és ezek terjedelmes memorandumban részletes programmot is dolgoztak ki az Alföld városainak, községeinek világítása, fűtése, ipartelepeinek energiával való ellátása, általában iparosítása és a mezőgazdasági többtermelés fokozása stb. tárgyában. Igaz, hogy a földgáz ingyen lett volna, de aunak az Alföldre való vezetése csak hálőzatbau olyan költségeket emésztett volna fel, amelyek mellett eltörpülnek azok a költségek, amelyeket ez Alföld villamosítása a közelfekvő heves- megyei lignittelepek felhasználásával igényelne. Harminc pályázat érkezett be az egri siketnéma intézet felépítésére. Az építkezés minden ágában munkát kap az egri iparosság. Eger, március 10. A hevesvármegyei siketnémák intézetének építési munkálataira benyújtott pályázatokat a vármegyeházán csütörtökön délben 12 őrekor bontotta fel az Okolicsányi Imre alispán elnöklete alatt kiküldött bizottság. Összesen 30 ajánlat érkezett melyeket az alábbi sorrendben bontottak fel: 1. Justus Sándor és fia budapesti redönygyáros cég, vászon ablakredónyök készítésére : 1990 P 80 í. 2. Gergely és Faragó egri és tsa. budapasti cég, vízvezeték és csatornázásra: 22 879 P 17 f. 3. llkovits J. vízvezetékszerelő budapesti cég, vízvezeték és csatornázásra : 22,219 P 80 f. 4. Schwalb József és tsa. egri villanyszerelő cég, villanyvilá- gitási berendezésre : 4326 P32 f. 5. Baranyai és Losonczy egri asztalos én kárpitos cég, vászon és ublakredőnyökre: 1659 P. 6. Gergely és Faragó vaskereskedő és Zwancziger Sándor bádogos egri cégek, bádogos munkára: 6770 P 10 f. 7. Gergely és Faragó egri vas- kereskedő cég, vaskályha és ta- karéklűzhelyekre : 22,478 P 70 f. 8. Rudlof Testvérek egri villanyszerelők, vili. felvonók és villanyvilágításra: 11,275 P 47 f. 9. Csendes Antal egri ácsmester, ácsmunkákra; 24,692 P. 10. Bajusz József egri (szobafestő, szobafestő és mázolásra: 3831 P 17 f. 11. Vitéz Kánya Nándor egri építőmester és budapesti társai az összes munkákra: 424,144 P 67 fillér. 12. Joó Gyula egri lakatos, vízvezeték és csatornázásra: 33,751 P 63 f. 13. Gönczy Pál egri Iakatosi vízvezeték és csatornázásra: 30,015 P 55 f. 14. Korény József egri akadémiai templomfestő, szobafestésre : 3826 P 50 f. 15. Frankó Endre és 6 társa egri iparosok, asztalos, lakatos, mázoló, üveges munkákra : 48.532 P 06 fillér. 16. Mihalicsa Ferenc egri ács, ácsmunkákra : 21,267 P 10 f. 17. Bründl János budapesti cég, vízvezeték és csatornázásra: 32,571 P 05 f. 18. Weitzenhoffer és Hevesi egri cég, vízvezeték és csatornázásra: 25,648 P 80 f. 19. Ifj. Zachár Ferenc lakatos és társai, egri iparosok, asztalos, lakatos, mázoló, üveges, vas, kályha ée takaréktűzhely munkákra: 68,149 P 25 f. 20. Paulovits Lajos és Joó Gyula egri iparosok, asztalos, lakatos, mázoló, üveges munkákra: 55,155 P 35 f. 21. Márkus Testvérek egri építési vállalkozók, összes munkálatokra : 370,654 P 55 f. 22. Építőipari R. T. egri cég, összes munkálatokra: 396,531 P 90 f. 23. Losonczy János egri villanyszerelő, villanyvilágítási berendezésre : 2948 P 32 f. 24. Krause Ödön vízvezetékszerelő, vízvezeték és csatornázásra- 35,910 P 99 f. 25. ifj. Fügedy József egri ács, ácsmunkákra: 21,768 P 96 f. 26. Ivánszky Lajos egri kőfaragó, kőfaragó és műkő munkára: 22,801 P 08 f. 27. Nagy Testvérek egri építési vállalkozók, föld, kőműves, elhelyező, szigetelő, vas, ács, tetőfedő, vasbeton, bádogos és burkoló munkákra : 318,290 P 60 f 28. ifj. Tóth József és társai, egri iparosok, ácsmunkákra: 23,187 P. 29. Budapesti Építőipari Szövetkezet, budapesti cég, összes munkálatokra: 410,871 P 77 f. 30. Kármán és Fazekas építő mesterek, budapesti cég, összes munkálatokra: 439,305 P 96 f. Okolictdnyi Imre alispán végezetül néhány közvetlen szóval kijelentette az egybegyűlt nagyszámú iparos közönség előtt, hogy a bizottság minden valószínűség szerint részletmunkálatokra bontja szét a siketnőma intézet megépítésére vonatkozó megbízatását és foglalkoztatni fogja az Összes iparágakhoz tartozó egri mestereket. Az iparosok örömmel és meleg éljenzései fogadták az alispán kijelentéseit. Az egri vízvezeték árkai és a közönség. Több figyelmet és nagyobb gondosságot kér Eger város polgársága. Eger, március 10. Hónapok óta folyik már Egerben a vízvezeték csöveinek lefektetése. Eleinte elég rendben ment minden. Az utcákon az árkok ellenére sem volt veszélyes a járás-keié», később azonban mindgyakrabban fordult elő a ma már városszerte panaszolt állapot, hogy a kiásott árkok heteken át nyilvamaradnak, akadályozzák a közlekedést és a tiszt&Bágot, este és éjszaka pedig igen sok balesetnek előidézői. A közönség nagyon jól tudja, hogy a vízvezeték építősével vele járnak ezek a kényelmetlenségek, de azt is nagyon jól tudja, hogy az árkok kiásásába éa befödésóbe több rendszert is lehetne belevinni és némi jóakarattal úgy is lehetne intézni ezt a dolgot, hogy a kiásott árkokban valamivel gyorsabban elhelyezni a csöveket, valamivel előbb kipróbálnák azokat és heteknél hamarabb, talán egy-két nap alatt is újra betölthetnék a tátongd árkokat. Azok, akik láttak már vízvezeték-építést más városokban, csodálkozva nézik azt a rendszertelenséget, ami az egri vízvezeték építésének e munkálatainál folyik. Vannak egyes szűk utcák, ahol betek óta fel van szakítva az úttest, hetek
