Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-03-09 / 55. szám

1927. március 9. SQR1 NÉPÚJSÁG 3 Al.'u' HARANGSZAPPAN | ALBUS HÁZISZAPPAN A i.,i; KÉZMOSÓSZAPPAN S a vezető szappanmarkak, garantáltan tiszta nyersanyagokból. Kérje mindenütt, mert jobbat gazdaságosabbat messze földön nem talál. f A hevenyfertőző betegségek közül: Hasihagymáz 17, ka­nyaró 42, influenza 159, gyer­mekágyi láz 1, vörheny 7, nyílt gümőkőr 27, diptheria 22, fültő- mirigygyulladáe 6, vérha« 1, bá­rányhimlő 3, hökhurut 2, mibro- sporia&is 2 esetekben észleltetek. Az összes 260 hevenyfertőző megbetegedés közül 33 volt halálos kimenetelű. A hanihagymázos megbetege­dettek között szerepel dr. Qeday József recski körorvos is ; beteg­ségének fertőző forrása eddig nem volt megállapítható. He­lyetteséül a vármegye alispánja dr. Kralovámzky Ernő verpeléti körorvost rendelte ki. Az említetett influenza és egyéb fertőző megbetegedéseken kivűl más betegségek feltűnőbb szám­ban nem fordultak elő. Dr. Haranghy Lajos gyakorló orvos Besenyőtelken letelepedett. Orvosrendőri boncolás, illetve hullaszemle volt 4. A vármegye területén elhelye­zett 566 államilag gondozott gyermek ellátása ellen kifogás nem merült fel. 7. éven aluli gyermek orvosi kezeltetésének elmulasztása mi­att 4 esetben indult meg kihágási eljárás. Veszett eb marás előfordult: Hatvanban 1, Egerszalők 1, Erdő­telken 2, Egerbakta 1, Felné­meten 1, Gyöngyösön 2 és Eger­ben 2 esetben. A közigazgatási bizottság kőr- házvizsgálő küldöttsége a Gyön­gyösi Alapítványi Közkőrház vizsgálatát február 17.-én befe­jezte, a kórház fejlődését öröm­mel állapította meg. A vármegyei tiszti főorvos Gyöngyösön tartott ellenőrző közegészségügyi vizsgálatot. 1927. évi január havában Heves vármegyében született 755 csecsemő, ezek közül halott érett volt 14. Az elvetélések száma volt 39, így minden 19’3 szülési esetre esik egy elvetélés. Szülés következtében meghalt 3 anya. Magzatelhajtás gyanúja miatt 4 esetben indult meg bűn­vádi eljárás. Házak ideiglenes adó- mentessége. Harmincévi adómentesség il­leti meg 1. az újonnan emelt épületet, ha az olyan telken épült, ahol előbb épület nem volt; 2. az újonnan épült tolda­léképületet, ha ezáltal új lakás vagy üzlethelyiség keletkezik addig még be nem épített terü­leten ; 3. ha a lakás céljára nem szolgált épületet teljesen lebont­ják és lakás részére teljesen újraépítik; 4. A meglévő épü­letre ráépített emelet, ha ezáltal új lakás, üzlet vagy irodahelyi­ség keletkezik; 5. a lakás cél­jára eddig nem használt épü­letnek átalakíása folytán kelet­kezett új épületet, ha az átala­kítás folytán új lakás, üzleti he­lyiség, vagy iroda alakult. Tizenöt évi adómentesség il­leti meg a lakás céljaira szol­gált lebontott épületnek helyére emelt új épületet, hacsak az új épület a réginek négyszeres tér­fogatát el nem éri, amikor har­minc évi adómentességnek van helye. A lakássá, irodává vagy üzlet­helyiséggé átalakított épület vagy épületrész az átalakítási költség arányában 6 — 12 évig terjedhető adómentességben ré­szesül. Aki az átalakítandó épületre, vagy épületrészre az ideiglenes adómentesség kedvezményét igénybe akarja venni, köteles az átalakítási munkálatok meg­kezdése előtt az építési enge­délyhez szükséges terveket, raj­zokat és részletes előméteres költségvetést a városi tanácshoz, községekben a járási főszolga­bíróhoz benyújtani. Csatolni kell 2—2 példányban a részletes tér­fogatkimutatást és a méreteket feltüntető rajzokat. Az átalakítási munkálatok be fejezését legkésőbb 15 nap alatt az említett hatóságnak be kell jelenteni és egyidejűleg igazolni kell az átalakítás költségeit és azoknak l — l köbcentiméterre eső összegét. Ebben a bejelen­tésben kell kérni az ideiglenes házadőmentességet és azt, hogy e célbői az iratokat tegyék át az illetékes királyi adóhiva­talhoz. Az ideiglenes adómentesség ezidő szerint azokat az épülete­ket illeti meg, amelyeket 1925. január 1-e után, legkésőbb 1927. március 31-ig lakható állapotba helyeznek. A Szociális Missio Társulat szer­dán délután 5 órakor gyűlést tart, melyre a tagok megjelené­sét kéri az — Elnökség. Időjárás. A Meíeorologiai In­tézet jelenti: Hazánkban borult és túlnyomó esős volt az idő. (Putnokon 29 milliméter esett.) A hőmérséklet keleten erősen emelkedett. Jóslás: Változékony enyhe idő várható helyenként esővel, átmenetileg némi lehű­léssel. — Eger, 1927. március 9. — A fajvédők böjti mulatsága. Az úgynezett fajvédők napilapja, a Mögyar Újság, vasárnap este családi estet rendezett, ahol mint a lap legújabb számában olvassuk, »az ifjúság az egye­temi hallgatók kitűnő cigány­bandájának zenéjére ropta ki- világos kivirradtig a táncot«. A Magyar Újságnak s a mögötte álló csekélyszámú politikusok­nak, akik maradék földünkön a kereszténységet agyonvédel mezik, szives figyelmükbe ajánl­juk, hogy nagyböjti időben a többségében katolikus Magyaror­szágon hajnalig táncolni —enyhén szólva — furcsa tempó. Különö­sen furcsa az olyan egyedül patentirozott keresztényektől, a- railyeneknek magukat a fajvédő urak tartják. Tanügyi hir. Gaal Mózes tan­kerületi kir. főigazgató az egri középiskolák felülvizsgálására városunkba érkezett, s mintegy 10 napon átfogja az intézeteket látogatni. Waeldar Gyula műegyetemi tanár előadása »Eger város XVIII. század­beli építészeti emlékei« címen vasár­nap délelőtt az Urániában. A gimnázium liceális előadásai. Annak a tervszerű pedagógiai kurzusnak, melyet liceális elő­adások keretében a gyermek- nevelésről tart a gimnázium tanári testületé, második szaka­sza március 10 ikén, csütörtökön, indui meg. A négy előadás a következő lesz: 1. A család kö­telességei a nevelés terén (már­cius 10.), 2. Az iskola köteles­ségei a nevelés terén (rnárc. 17.). 3. A társadalom kötelességei a gyermeknevelés érdekében (már­cius 24.). 4. Az állam kötelességei a gyermeknevelés érdekében (márc. 31). — Az előadások napja mindig csütörtök, kezdete 6 óra. Káromkodásért 20 pengő. A bel- ügyminiazser nemrégiben meg­jelent erkölcsrendelete alapján az egri rendőrség büntetőbírája idősb Kuzmaon János 57 éves egri bérkocsist istenkáromlásért 20 pengő pénzbüntetésre Ítélte. Az Egri Keresztény Iparoskör közgyűlése. Az Egri Keresztény Iparoskor folyó hó 6.-án tar­totta Lanther János elnöklete mellett, évi rendes közgyűlését. Tárgysorozatának legkiemelke­dőbb pontja volt a titkári jelen­tés, melyben a titkár mindenre kiterjedő figyelemmel ismertette az Egyesület életét és múlt évi működését. Jelentésében meg­állapítja, hogy a súlyos gazda­sági viszonyok között az Egye sül8t szilárdan áll és szorgalma­san működik. Külön fejezetben megemlékezik dr. Szmrecsányi Lajos érseknek az Egyesület iránt tanúsított atyai gondoskodásáról és támogatásáról. Igaz megille- iődéssel búcsúzott el az Egye­sület halottaitől s megható sza­vak kíséretében elparentálta dr. Nagy Jánost, az Egyesület bol­dogult diszelnökét. Érdemei és ténykedéseinek elismerése és is­mertetése közben leleplezi olajba- festett képét, melyben egyik legszebb és legméltóbb emlékét látja a boldogult iránt érzett szeretet és hála megörökítésének. A zárószámadás, a költségelő­irányzat és alapszabály módo­sítás ismertetése, tárgyalása és elfogadása után Lanther János elnök indítványára idb. Balkay István, Meilinger Ödön és Radii Károly mint erre érdemeket szer­zett tagokat a közgyűlés lelkes éljenzéssel örökös tiszteleti ta­gokká választotta meg. Lövöldözés a Kállay-utcában. Teg­nap éjjel a Kállay Zoltán-utca sarkán haladó járőr több lövést hallott. A hangok felé haladva, a katonák polgári ruhás egyé­nekkel találkoztak, akiket mint a lövöldözés tetteseit a rendőr- kapitányságra kísértek. Az elő­állított polgárok váltig tagadták, hogy ők lövöldöztek volna és pontos személyleirást adtak a lövöldözőről, akit egy inasgye- rek személyében sikerüli is el­fognia a rendőrségnek. — A gyermektől a pisztolyt elvették, a rendőrbirő pedig szigorú dor­gálásban részesítette.

Next

/
Thumbnails
Contents