Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-03-08 / 54. szám

L mmmmammmmmmmmmmummmmmmmmammmiBm 80 utas borzalmas halála. Két kinai gőzös összeütközött és az egyik elsülyedt. Paris, március 6 Sanghai-i híradás szerint két kínai gőzös, amely a Jangcén az utasforgalmat bonyolítja le, teg­nap összeütközött. Az egyik hajó, amelynek a fedélzetén 80 utas volt, néhány perc alatt elsülyedt. Senkit sem lehetett meg men­teni. B®aKSK9®oass»!si8e«a65zssv®s®m® Az Egri Keresztény Iparoskor kuiturdélutánja vasárnap délután zsúfolt ház előtt lelkesítő siker­rel folyt la a Eath. Legényegylet dísztermében. Az Egri Polgári Dalkör dr. Kalovits és Noseda müveiből adóit elő néhány ked* vés dalt, dr. Kalovits Alajos karnagy vezetésével. A Keresz­tény Iparoskor zenekara két kitűnő számmal szerepelt Hal ler Ágoston karnagy veze­tése alatt. A pompás zenekar a fiatalabb egri iparosok legjavá­ból alig egy hónapja alakult meg, de fegyelmezettségével, tu­dásával, harmonikus ősezjátéká- val máris olyan haladást ért el, hogy jelentős tényező a város zenekultúrájában. — Dr. Barsy Arthur theologiai tanár Etikai elem a szórakozásban címen tar­tott tanulságos, élvezetes szabad- előadást, amelyben a tánc, sport és mozi káros kinövéseire mu­tatott rá találóan. Németh Gyula, a Budai Dalkör tagja, szedetne- sen, jóízű humorral konfarält. Magánezámhi általános derült­séget kelteitek. ismét a szemétláda. Több ízben megemlékeztünk iapunkb m ar­ról. hegy a város kellős feöza- j pón, a hűsoBszékek mellett egy szinüitig teli ezemétládi éktelen­kedik, melyből borzalmas bűz árad. Az illetékes közegészség­ügyi hatóságok számára irt fi­gyelmeztető híreink az adott esetekben mindig meghoz iák a várt eredményt és a felhalmozott szemét eltűnt. Az anomália azon­ban számtalanszor megismétlő­dött, a földbe süllyesztett láda újból megteli, terjesztve maga bal a hűaosszékek könnyen rot­hadó szennyének bűzét és ott ahol a legnagyobb tisztaságnak kellene uralkodni, —akis város étvágyát kielégítő gócponton — árasztotta a piszokban tenyé­sző bacilíusok milliárdjaií. — És ma, hétfőn a járókelők elé táruló kép ugyanez. Most ismet kérdjük az illetékes tényezőket, ha egyáltalán vannak, meddig tart ez a lehetetlen helyzet, avagy talán úgy gondolják, hogy az újságírók kötelessége a vá­ros polgárainak egészsége és a ezemétládák mellett őrt állani? 2 EGRI »ÄPDJI6A' 1927. március 8 1 Polgártársi szózat közönségéhez. Eger város t. Ily cím alatt dr. Papp Samu volt országgyűlési képviselőtől, a hazai fürdőügy egyik kiváló szakértőjétől még a decemberi általános képviselőválasztások előtt tartalmas cikket kaptunk, melynek ma is aktuális megál­lapításait az alábbiakban sző- szerint ide iktatjuk. Csakugyan kívánatos volns, hogy az euró­pai látókörű jeles orvos gondo­lata mielőbb valóra váljék s Eger fürdőváros fejlődése erő­sebb iramban meginduljon. A hszai fürdőügy fellendítése érdekében első lépésnek tartom a fürdőíörvóny megalkotását. Tudtommal a fürdő törvényja­vaslat, mellyel az országos bal- neologiai egyesület éveken át foglalkozott, a népjóléti minisz­tériumban készen áll. Van abban mindenről gondoskodva, állami támogatásról, adókedvezmény­ről, kisajátítási jogról, egy szó­val mindama feltételekről, me­lyeknek törvénybe iktatásától, régi, hires fürdőhelyeitől meg­fosztott szegény országunkban, megmaradt csekély számú gyógy­helyeink kifejlesztését, naggyá, kényelmessé, versenyképessé té­telét, esetleg űj fürdőhelyek alapítását, joggal remélni, várni lehet Eger város területén olyan ásványos vizű források bugyog- nak fel a föld mélyéből, melyek nemcsak a város és környéké­nek használatára, nemcsak tisz­tasági, sport és szórakozási célokra alkalmasak, hanem a gyógyító víz fogalmának, jel­legének, hatásosságának is tel­jes mértékben megfelelnek. Még abban az esetben is, ha gyógy­helyekben bővelkednénk, ember­Eger, március 7. Csány községben, 1926. decem­berében, Gál József kisgazda udvarára éjjel 11 órakor bement Reicher József ;-y. vasúti altiszt A ház két legény«: Gál József és Gál Sándor rablónak nézte az öreg embert s miután az háromszori felszó­lításra eem állt msg, vasviilávai és gerebíyével felfegyverkezve rárohaniak éa félholtra verték. Ekkor megfogták, kivittek az átszeli árokba, ahol a nagy hi­degben Reicher szívbénulást ka­pott ás meghalt. | Az egri kir. ögyéízeég halált okozó súlyos testi sértés bűn­a felséges, isteni adománynak a legszélesebb keretben történő kiaknázása. — Mindenek előtt azonban a fürdőíörvényt kell nyélbe ütni, mely megteremti a pénzügyi feltételeket modern fürdőbáz, kényelmes szállodák, jől felszerelt szanatórium, kur- szalon, sib. építésére. Fölösleges­nek tartom, hogy részletezzem az előnyöket, melyek a már létező fürdőteiep kiépítéséből az egész város fejlődésére, forgal­mára; társadalmi életére szár­maznának. Az összeülendő képviselőház­ban kell, hogy helyet foglaljon nehány olyan képviselő, kik a fürdőtörvécyjavaslat sorsa iránt érdeklődnek, annak törvény­erőre emelését nemcsak őhajt­ják, hanem csörgetik, szorgal­mazzák it. Á képviselők eme csoportjából nem hiányozhat az egri képviselő sem, aki a par­lamentnek tenni vágyó, oszlopos tagja és aki minden valószínű­ség szerint a mostani minisz­terelnököt támogató párthoz fog tartozni. A kománypárti képviselő még sokkal na­gyobb súllyal léphet fel ebben a kérdésben, mint az ellenzéki, mert neki nem vetheti senki a szemére, hogy a kormánynak akar nehézséget okozni. A für- dötörvéay megalkotása külön­ben nem pártkérdés, hanem ál­talános jelentőségű gazdasági, egészségügyi, kulturális kérdés, mely írásit mindenkinek érdek­lődnie kell, aki az ország hala­dása iránt érzékkel bír. Megjutalmazva erezném ma­gamat, ha ezzel a felszólalá­sommal sikerülne a fürdőügy­nek űj, lelkeit híveket szerezni. — tett» címén vádat emelt a legé­nyek ellen. A kir. törvényszék Prettenhoffsr-tanácsa előtt a ta­nuk azt vallották, hogy a Gál fiúk bosszúból ütötték le az öreg vasutast mers annak leánya egy becsü- letsértéai perben ellenük tanús­kodott. Három orvosszakértő egybehangzó véleménye szerint Reicher halálát szívbónulás okozta, amelyet azonban vagy a sértett részegsége vagy az ijedtség, vagy az ütések vagy a nagy hideg idézett elő. A bíró­ság a vádlottakat bűnösöknek mondotta ki, de figyelembe vette azt, hogy a beállott halálos eredmény túl­haladta a legények szándékát, és Gál Józsefet másfél évi bör­tönre Gál Sándort pedig egy fél évi börtönre Ítélte. A vádlottak felebbezést jelen­tettek be az ítélet ellen. — Eger, 1927. március 8. — A tömeghisztéria. Jól emlékezhetünk még a nagyszskácsi-i dolgokra, mikor a néptömeg a fán, a híd alatt, az országúti kőrakások fölött csodákat látott. Népek tizezrei szekerken és gyalog, porban és sárban, fanatikus elképzeléisel zarándokoltak a piszkos vizű ki* patak ócska hídjához, ezrek és ezrek lestek be a hid alá csodaváró, vak, elszánt hittel. Összefogta őket a beteg képze­let, mely mint az őrjöngésnek egyik kisebb és talán nemesebb fajtája, annyira áthatotta őket, hogy étetüsst és véröket is ké­szek lettek volna feláldozni rög­eszméikért. Kiderült pedig a szorgos és gondos vizsgálat által, hogy Nagyszakácsiban nem történt csoda, az emberek ott egymást ámították el az egy bolond szá­zat csinál közmondás bevált receptje szerint. A bucsújárást erre hatósági­lag betiltották, hogy véget ves­senek ezen nagyarányú, szo­morú és szánandó lelki zavaro- dáanak. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy az okos sző és sze­rető felvilágosítás meggyőzte a népet arról, hogy náluk csak egy hóbortos, vérszegény beteg­nek ájult álma látott csodát s az egész dolog hatalmasra fel­fújva inkább nevetséges, mint figyelemreméltó. Óit ma is hisz­nek a tehetetlenben, a valótlan­ban, a semmiben s talán képe­sek volnának inkább örök igaz­sága hitökst elhagyni, mintsem feihtgyni lehetetlen elgondolá­sukkal. A történelem sok ilyen esetet említ. Különösen forradalmak időjén szokott tombolni a tö­megőrület, mely minden meg­fontolás és gondolás nélkül rom­bol szét intézményeket és év­századok pompás, dicső alkotá­sait. *) A néptömeg később ször­nyen meg szokta bánni ellehe­tetlenüli lelkivilága idején mí­velt dolgait, szegyeim szokta hálátlanságát, sajnálni szokta tévelygéseit. É« ilyenkor szoktak elkövet­kezni a hatalmas, magas telkek­nek, a jóságban éa igazságban örökké diadalmas egyéniségek­nek országraszőlő, nagy meg- bocsájtásai. Kádár József. *) Nincs pedig a világon annál bor­zalmasabb és szomorúbb, mint a nép­tömeg, amely nem gondolkodik, melyet vakon vezet valamely szólam, szenve­dély, vagy gyűlölet. baráti feladatot képezne ennek ' •SUST' «•W1'» .*>«*»»*. »•*«* •«. *.i - .;«#.;*>•?ü„" ■ ­Két csányi legény félholtra verte Reicher József ny. vasúti altisztet, azután kivitte az útszéli árokba, ahol szívbénulásban meghalt az öregember. A Gál fiúk bosszúból ütötték le Reichert — azonban a beállott halálos eredmeny túlhaladta szándékukat.

Next

/
Thumbnails
Contents