Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-03-06 / 53. szám
Ára 16 fillér (2000 K), vasárnap 24 fillér (3000 K). Eger, 1927. március 6. vasárnap. XLIV. évi 53. sz Előfizetési dij postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Liceum. Kiadóhivatal: Liceutni nyomda. Telefonszám: 11. Az ábécé valamikor régen nem volt épen szükséges fegyver a létért való versengésben. Évszázadok előtt némely nagy férfiaink még a történelemben is belekerültek, anélkül, hogy értettek volna a betűvetés mesterségéhez. Akkoriban még karddal és vérrel írták a magyar históriát. Annál nagyobb számban voltak apáink és nagyapáink között egyszerű emberek, akik számára mindhalálig rejtelem maradt a betű. Ezekben a békés időkben virágzott a jólét, nem élesedett ki a létért való küzdelem s csöndben, szerényen, a nagyvilág zajától távol, elégedetten éldegélhetett az is, aki előtt zárva voltak a könyvek kincsei. Nem is becsülték meg hát érdeme szerint a műveltséget * az anyagi boldogulásra való általános igyekvés mellett a tudás rögös útjait nem mindenki járta. Mikor pedig az állam szükségesnek látta egyenesen reászorítani a szülőket gyermekeik taníttatására, az Írott törvény bizony sok helyen — írott melaszt maradt csupán a— mi tagadás? — részben még ma is az. Nyolcmillió magyarból nem kevesebb, mint egymillió a hat éven felüli analfabéta — állapította meg tegnap a parlamentben kultuszmi- niszterünk. Egymillió magyar ember ma is értelmetlenül mered reá a betűre s könyv és újság hiába próbálnak hozzájuk szólani. Egymillió magyarnak füléhez csak elvétve jut el egy- egy sző a nemzet közös panaszaiból s javarészt rejtve marad előttük a bánat és reménység, a hétköznapi gondok s az ünnepi örömök, melyeket magyar szív éa toll papíron örökítenek meg, a magyar föld minden fiának szánva írásaikat. Egymillió honfitársunk ma is siketen és vakon tapogatodzik a kenyérért folytatott küzdelemben s lankadó karjával hiába kapkod a boldogulás eszközei után, melyeket pedig papira vetett s mindenki számára hozzáférhetőkké tesz a magyar tudás. ..............Tavasz jöttén, mikor g yermekeinket az iskola padjaiból néha elkívánná a munka s i gyakran csalogatja a mező üde zöldje: legyünk különösen is higgadtak s előrelátók. És ne engedjük az iskolából elmaradozni gyermekünket, de szorítsuk reá, hogy a négy fal között türelemmel kovácsolja tovább a tudás fegyverét. Mivelhogy a mai élet sötét rengetegében csak ezzel a fegyverrel fog útat vághatni a maga és övéi számára. Tudást, hatalmat, erőt és anyagi boldogulást biztosit a jövő nemzedék számára, aki a népnek iskolát teremt. Érdeme szerint megbecsülni s jól felhasználni ezt sz adományt: — ez már a népnek dolga. Gondolja meg tehát, miként cselekszik! •©••«>•«**> mw M aaswfeXMMt fresco Tavaszi gondok. Az állami beruházásoknál ki kell pótolni a múltak mulasztásait. — Az egri iparosság körében mozgalom indult meg, hogy a kisiparosokat fokozottabb mértékben juttassák munkához a középitkezéseknél. Eger, március 5. A nehéz gazdasági viszonyok között átszenvedett tél már úgyszólván hátú k mögött van, de máris barázdálják homlokunkat a tavaszi gondok: a megélhetésnek, a kenyérnek tavaszi gondjai. A föidmives munkásságnak egy nagy része Egerben munkaalkalmat talál a vízvezeték építésénél, a középitkezőeekr.él. Rövidesen teljes erővel tnegia- dűl szőlőhegyeken is a munka, amely az egri népnek fö kare- setforrfisát képezi. A szorgalmas kezű egri föld - míves munkásság helyzete nem lenne túlságosan aggasztó a tavaszon, ha a szőlősgazdáink a múlt évben szüreteltek volna, igy azonban csak a nehezen várt inségkölciösből csurran- cseppen költség a szőlők megmunkálására. De ennél is szomorúbb azoknak a kisiparosoknak helyzete, akik a nagy középítkezéseknél sem jutottak munkaalkalomhoz. Ezek között most komoly mozgalom indult meg, hogy szövetkeznek éa kollektív szerződéssel vállalnak munkát a nagyobb építkezéseknél. A mozgalomnak készséges támogatást nyújtanak a hatóságok vezetői is, akik a rendelkezésre álló eszközökkel igyekeznek segíted a szövetkezett kisiparosok akcióját. A szorosan vett kenyérkérdésen kívül azonban, mint más városok és megyék példájából látjuk, arra is gondot kell fordítanunk, hogy az állami beruházások kapcsán enyhíteni igyekezzünk azon a nehézkes közlekedési állapoton, amelyben a múltak nemtörődömsége következtében Eger szenved. A megvalósulás alatt álló bükki műúton kívül más eszközöket is meg kell ragadnunk közlekedésünk megjavítására, hogy ha csak egy lépéssel is, de előbbre vigyük Eger fejlődését é« jövő gazdasági életének megalapozását. *«sw5F* torna* m&m mm Évszázadok óta porladó csontvázakra bukkantak a Knézich Kdroly-utcdban. Török temető a Csonkamecset körül. — A koponyacsontok sértetlenül megmaradtak Eger, március 5. Amikor Eger városa 1596-ban török kézre került, csaknem egy évszázadig tartó török uralom következett városunkra. A győztes csapatok siettek berendez- I kedni és biztosítani a félhold hatalmát Egerben: minaretet is \ építettek a jelenlegi Knézich Ká roly utcában, amelyet mohamedán szokás szerint — temető vett körű?. A napokban a vízvezetéki ásatások közben különös leletre bukkantak a munkások. Mintegy rnátfél méter mélységben fekvői helyzetekben lévő csont- , vázakat találtak, amelyek minden valószínűség szerint a török temető maradványai, A csontvázakból a kemény koponyaciontok teljesen sértetlenül megmaradtak, míg a többi csontok szétporladtak a j hosszú évszázadok alatt. A hősök szobra. A hősök emlékét tiszteletben tartani, a hősök vitéz tetteit dicsőíteni, minden kulturnemzet elsőrendű kötelességének tekinti. Ezen kötelességérzettől indíttatva, CBonka Hazánk minden számottevő községe és hazafiasán gondolkozó városa emléket állított a világháborúban hősi halált halt polgárainak emlékére. A háború befejezésének kilencedik évében vagyunk. Elesett, hős bajtársaink drága teste kint porlsdozik a havas orosz rónán, Wolhynia mocsaraiban, a galíciai lejtőkön, Kárpát havas bércein, a vad Szerbiában, az Aiduna mentén és a doberdői \ karszton. Múlnak az évek. Az elesett 1 hős vitézek emléke lassan, észrevétlenül a homályba vész, feledésbe megy . .. Csa ■: a hadirokkant, a hadiözvegy és a köny- nyea szemű hadiárva emlékezik még... ha aztán a nemzedék kihal, az utódok azt sem tudják, voltaké Egernek is hősi haloítai ? Egernek világhírű múltja van. Eger városát a hírneve és az »egri név« köteleii arra, hogy j az utódok elé példaképül állítsa, : a világháborúban elesett egri ; hősök vitéz tetteit. ! Eger nem feledhet! Egernek j becsületbeli kötelessége az emlékezés ! A hősök iránti kegyeletnek és megbecsülésnek impozáns emlékműben kell kifejezésre jutnia. Az emlékmű ott álljon a város szivében — az Esterházy-téren ét hirdesse a jövőnek, az utódoknak és mindenkinek, akik látni, hallani és érdemeket elismerni nem akarnak, hogy minden múlandó, csak az él örökké, aki Istenért és Hazájáért áldozta életét. Hiszünk Magyarország feltámadásában ! Hitünk azonban csak akkor lehet reményteljes, i ha nem a szájhős képmutatókat
