Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-03-04 / 51. szám
Ára 16 fillér (2000 K), vasárnap 24 fillér (3000 K). Eger, 1927. március 4. péntek. XLIV. évf 51. sz Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Liceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Uj adórendszert! Irta: Frühwirth Mátyás országgyűlési képviselő. Az országgyűlésen most tár gyalják az adócsökkentési javaslatot, m9ly szerint a földadót, a jövedelem- és vagyonadót, az illetékeket, stb.it valamelyest csökkentik. A földadó például csak annyira kevesbedik, hogy minden tiszta kataszteri pengő után 4 fillér a csökkenés, ami egy hold földnél átlagban 24—30 fillért jelent. A többi adónemnél is a csökkenés nem nagyobb mérvű. Az egész adócsökkentési javaslat, szerintem, egy stációt, határkövet jelent azonban az adózás terén. Ezután már egy pénzügyminiszter sem jöhet azzal, hogy az adót újra emeli. Az adócsökkentési javaslat ciak arra jő, hogy az adóprést megállította. A kormány s az országgyűlésnek erkölcsi kötelessége, hogy a kormányzatot a további adómérséklésre rábírja. Egy nemzet sem adózik aránylag annyit, mint épen a magyar nemzet. A német nép ösz- szes jövedelmének mostan 26 százalékát, az angol nép pedig 22 százalékát fizeti be adóban az állam kasszájába. A magyar nép azonban összes jövedelmének 30 százalékát fizeti adóba. Minden csecsemőre, amikor megszületik, a mai súlyos adókból 94 aranykorona esik. Békében csak 38 arany K volt ez a teher. Ha még hozzá a mai súlyos adóterheket csak a keresetképes lakosságra számitjik akkor hazánkban minden keresetképes férfire és nőre 210 aranykorona adó esik, ami körülbelül 2 millió 25 ezer korosát jelent évenként. Adózásunk igen súlyos. Az országgyűlésen tartott beszédemben kimutattam, hogy az összes európai nemzetek között a magyar nép adózik aránylag a legsúlyosabban. Az első állami költségvetésünk, 1867 óta 27 évben felesleggel, azonban 29 esztendőben nagy hiánnyal, deficittel zárták a költ «égvetést. Tehát sokkal jobb esztendőkben, amikor a nép sokkal kevesebb munkával, szenvedéssel kereshette meg a kenyerét, az államnak a bevétele sokkal kevesebb volt, mint a kiadásai. Most meg a jóval rósz- szabb viszonyok között élő adózó polgárokból annyit sajtolnak ki, hogy tetemes állami feleslegek vannak. Az adócsökkentésnek egyik nagyon helyes módja a családoknak a védelme is felvétetett javaslatba. Minél több gyermek van egy családban, annál kevesebb adót fizetnek. Igen helyes, mert a magyar családot védelmezni, istápolni kell még az adózás tekintetében is. A további adócsökkentésnek is a család védelmében kell kiképződnie. Van a javaslatnak még egy bizslomraméltő pontja és ez az, ami a fogyasztási adókra vonatkozik. A fogyasztási adók nagyon igazságtalan adók, — mert a puszta emberi életet drágítják. A húsra, lisztre, kenyérre, zsirr8, cukorra, vagyis a legszükségesebb élelmiszerekre kivetett adók a legcsufosabbak. Hogy milyenek az erdélyi állapotok, erre vonatkozólag minden kommentár nélkül szősze- rint idézzük az oláh kormány kolozsvári félhivatalos lapjának egyik közleményét: »Néhány hónap óta az erdélyi bankoknak kivétel nélkül olyan küzdelmet kell folytatniok napról napra, hogy a nyomorúságot már mind nehezebben tudják legyőzni. A pénz úgyszólván teljesen eltűnt Felvidékünk keleti tótjai történelmünk egész folyamán a Magyarállam iránti hűségüket megőrizték és a magyar szabadságharcokból részüket derekasan kivették. A világháborút Háború előtt az államnak az ilyen adókból nem nagy jövedelme volt, azonban most több adó folyik be az élelmiszerekre kivetett adókból, mint a többi adóból. Ez pedig egészségtelen állapot. Igazságtalan adó a fogyasztási adó, mert a kisjövedelmű szegény ember minden keresetét a legszükségesebb élelmiszerekre költi, a gazdag ember, a nagyjövedelmü ember, keresetének csak kicsi részét adja oly dolgokra, amikre a fogyasztási adó ki van róva. Ezért azt tartom, hogy a fogyasztási adóknál szintén meg kell indulnia az adócsökkentésnek, hogy inkább az egyenes adókból legyen az államnak több jövedelme, mint a fogyasztási adókból, amelyeket végeredményben inkább a szegény emberek fizetnek, mint a nagy vagyonnal és nagy jövedelemmel rendelkezők. Uj adórendszernek kell következnie, amely szerint az adózás igazságosabban legyen elosztva, amelyben a méltányosság a főregula. az erdélyi piacokról. Azok, akik manapság a legcsekélyebb kölcsönt is keresik, napről-napra ugyanazt a választ kapják : nincsen pénzünk. Még azok a takarékbetét tulajdonosok, akik saját pénzükből is csak bagatell összeget akarnak kivenni, napről-napra kénytelenek a bankok kívánságára ez őhajukatelhalasz- tanic. Mi lehet ott, ahol az oláh félhivatalos is ennyit beismer?! kővető világbomlás alatt is tiltakoztak Turőcszentmárton, Lip- tószentmiklős és általában a nyugati tótok pánszláv eszméi és a csehekkel való paktálásai ellen. Az ellentétek némiképen szüneteltek azóta, hogy Prága egységesen beléfojtotta a lelket a nyugati és keleti tótokba egyaránt, de annál hevesebben törtek ki most, hogy Hlinka egy tál lencséért: az autonómia nélküli autonómiáért elárulta a tót nemzeti hagyományokat. A Prágai Magyar Hírlapban a keleti tótok egyik vezérférfia figyelemreméltó cikket irt a nyugati tótok ellen, akik saját águkból eredő fattyúhajtásnak tartják a keleti tótokat, pedig ez külön szláv törzs, mely a Magas Tátrától elválasztva, évszázadokon át a nyugati tótoktól függetlenül élte a maga külön nemzeti életét. A nyugati tőtok hatásánál a szomszédos lengyelek is nagyobb hatást gyakoroltak nyelvükre, annál is inkább, mart ősi barátság fűzte össze a lengyelt és a keleti tőtot. Felpanaszolják, hogy a pittsburgi fordulat után a nyugati tótok valósággal ok- kupálták az egész Felvidéket. A keleti tótokat, kik szabadságot vártak, kiüldözték hivatalaikból és önkormányzati szervei két, vármegyéiket Árva, Zólyom szülötteivel népesítették be. Iskoláikból kiűzték, nyelvüket, tájszőlásnak és nyelvjárásnak degradálták. Cikkíró nyíltan kimondja, hogy a ruthén testvér is közelebb áll hozzájuk érzésben és gondolkozásban, mint a nyugati tót. A nyugati tótok nem is akarnak a »Szlovenszkónak« elkeresztelt Felvidékhez tartozni, hanem igenis a Ruthénfőldhöz, ahol önmagát kormányozva és saját kultúráját tovább fejlesztve békésen élhet majd a ruthén, keleti tőt, német és magyar nemzet egyaránt. Gratulálunk Beneséknek és Hlinka páternek egyaránt e fényes eredményhez, hogy teljesen kinyitották a mi derék és mindenkor államhü keled tótjainknak szemét. Még ki fog derülni, hogy a fenti derék férfiak akaratlanul is a magyar nemzeti ügy legjobb pionírjai! «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában 1» I'm*» -•**“«*> '*&&& Hivatalos jelentés, mint siralmas ének Erdély pénzügyi helyzetéről. 9999 -.i~ umk» immi A nyugati tótok a Ruthénfőldhöz szeretnének tartozni. A esetiekhez a ruthén is közelebb áll érzésben és gondolkodásban, mint a nyugati tót.
