Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-03-03 / 50. szám
2 KSGBI NEPÜJSAís 1927. március Bélapátfalva határában baltával agyonvertek egy fiatal leányt. Egy juhászbojtárt gyanúsítanak a gyilkossággal. — Tetemrehivás a bélapátfalvai temető halottas kamrájában. A Magyar Ciszterci Rend Névtára. Az Egerben is áldásosán működő Rend idei névtára 3 és egynegyed ív terjedelemben, elegáns kiállításban nemrég hagyta el a sajtót. E névtár adataiból elénk rajzolódik az a kihatásaiban fontos és nagyarányú hazafias, vallásos és tudományos munkásság, melyet a Rend hazánkban végez. Megtudjuk belőle, hogy a Rend kebelében működik : 1 hittudományi főiskola, 1 rendi tanárképzőintézet Budapesten, 5 középiskola, összesen 2500 beírt tanulóval. Négy egyházmegye területén pedig 15 plébániának nem kevesebb, mint összesen 54.000 hívőjét és 7500 tankötelesét vezeti a hit ösvényein. A Rendben mind a lelkészt, mind a tanári állásokat legalább is kétféle képesítéssel, u. m. hittudományi főiskolai és tudományegyetemi végzettséggel birő áldoz őpapok töltik be. A Rend jószágait a rendtagok közül kikerülő okleveles gazdák igazgatják a zirci és előszállási kormányzóságokból. A magyar tudományosságnak a Rend ez idő szerint 1 akadémikust, nem kevesebb, mint 6 egyetemi tanárt, 7 tanker, kir. főigazgatót, 1 rendi főigazgatót, 6 bözépisk. igazgatót és 115 rendes okleveles középiskolai tanárt ad. A Rend kebelében van 3 felsőházi tag, 9 királyi é* ma« felsőbb ki tüntetésben részesült, 3 a tudom, egyetem hittudományi karának bekebelezett tagja, 1 tagja a Vitézi Rendaek és doktori fokozatot nyert tagja van 52. A Rend emellett, hogy a tagjaiban rejlő szellemi tőkét mind a haza, a vallás és a tudomány ezol- gálatáre szenteli, — a mező- gazdasági épületkomplexumokat nem is említvén — a kát fő- ói 5 középiskolán kívül 9 rendházat, 16 plébániát tart fenn, sót még nem kevesebb, mint 16 hitközség kegyúri terheit és tisztét is viseli, tehát valóban elmondhatjuk róla, hogy e müveit rend hivatásának magaslatán állván mind szellemi, mind anyagi értékeivel egyesegyedül a közügyét szolgálja. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban : Hiszek Magyarország feltámadásában I > E^@SSBSi&e3BÖS3síaaa8*28lg«aEÍ«ra Rendőrségi hír. Lcsonczi litván egri legény kedden este a kelleténél többéi ivott és ordítozó- saival több ízben megzavarta az éjszaka csendjét. Mikor a rendőrök csendre intették, éktelenül káromkodni kezdett a rá szeg legény. Bevitték a kapitányságra, ahol szerdán délelőtt 1 napi elzárásra Ítélte a rendőri büntetőbírő Losonezi Istvánt. Bélapátfalva, március 2, Hétfő óta rejtélyes gyilkosság tartja izgalomban Bélapátfalva lakosságát. A község egyik fuvarosának, Herskovics Józsefnek leányát, a 21 évei Herskovics Szerént verte agyon fejszével egy eddig még ismeretlen tettes vaeárnapról virradó éjjel a köz ség katárában, a szántóföldek között. Fej ; szinte a felismerhő- tetlenségig szét volt verve baltával, a gödörtől néhány lépésnyire pedig dulakodás nyomait mutatták a puha földbe taposott lábnyomok, melyek közül tisztán volt kivehető egy hiányos ■zögezésű férfi bakkancs lenyomata. Ez a bakkancsnyom juttatta el a bélapátfalvai csendőröket a gyilkoshoz, akit Orosz István juhászbojtár személyében még hétfőn reggel elfogott a csendőrség. A gyanú, mely Orosz felé terelte a csendőröket, igen alapos volt. Herskovics Szerénnek a faluban kerengő hírek szerint tetszett a fiatal juhász, akiről tanuk előtt többizbenugy nyilatkozott, hogy nálánál derekabb, csinosabb legény nincs az egész határban. Orosz Istvánnak állítólag nem nagyon volt ínyére, hogy a Herskovics leány járogat utána és minduntalan kereii a vele való találkozást, mert a fiatel juhász nősülni akart, már a menyegzője is ki volt tűzve és tartott attól, hogy ha a Herskovics Szerénnel való dolga menyasszonyának fülébe jut felbomlik az eljegyzése. A nyomozói során azután azt is megállapították, hogy Orosz István bakkancaa teljesen beleillik a gyilkosság helyszínén talált bakkancsnyomba, saég a hiányos szögezós is azonos, továbbá megtalálták a juhász fejszéjét, amelyen a mélyedésekben vér- nyomokat találtak. Kedden reggel a csendőrök nyomozásába belekapcsolódott Sztehlik Károly dr. vizsgálóbíró, aki fslboncoltatta ez áldozat holttestét. A boncolás kilenc súlyos fejszecsapéit állapított meg a holttesten. Miad a kilenc a fejet érte és éles baltától eredt. A boncolás után Pflieger Imre dr. törvényszéki orvos megvizsgálta az Orosz Istvántól lefoglalt baltát és megállapította, hogy ez a balta megfelel annak a baltának, amivel a gyilkos dolgozhatott. Sztehlik Károly dr. vizsgálóbíró megkezdte Oro*z István kihallgatását, de a fiatal juhász minden kérdésre csak azt hangoztatta, hogy nem ö a gyilkos. Mikor már minden faggatás meddőnek bizonyult, akkor nyúlt a vizsgálóbíró ahhoz az eszközhöz, ami a gyakorlat szerint még a legerősebb idegzetű bűnösöknél is a teljes megtöréshez vezetett, elrendelte a tetemrehivást. A juhászt két szuronyos csendőr fogta közre és anélkül, hogy szóltak volna neki arról, hogy mi less és hová viizik, kivitték a temető halottas kamrájába, ahol kiterítve, véresen feküdt Hsrskovici Szerén holtteste. Orosz István látható nyugalommal szemlélte a hullát. Jó öt percig tarthatott a te Eger, március 2. A kultuszminiszter köriratot intézett a tanfelügyelőségekhez és a vármegyei hatóságokhoz, amelyben az 1926, VII. törvénycikk 12. paragrafusára vonatkozó hivatkozással a községeknek az állami elemi iskolák fmtartási, helyreállítási, tatarozási, tantermek bútorozása és tanszerbeli felszerelési költségeit megállapítja és ezeknek viselésére a községeket jelöli meg. Ezekhez a költségekhez járulnak a dologi kiadások, fűtési, tisztogatási ó* egyéb munkálaÁ csillagászok közt hónapok óta élénk feltűnést keltenek azok a jelenségek, amelyek legújabban naprendszerünk egyik hatalmas bolygóján, a Jupiteren játszódnak le. A 630 millió kilométeres távolságban levő égitest felületén hónapok óta rejtélyes változások mennek végbe. Különösen a nyári hónapokban voltak élénkek a titokzatos jelenségek, amelyek méretei ha inár a hatalmas teieskopok is láthatóvá teszik — tekintettel az óriási távolságra — emberi képzeletet felülmúlónk lehetnek. A Jupiternek, amelyet szabad szemmel is látni, világitő tányéra ll-szer nagyobb, mint a földé, köbtartalma pedig ak3 temrehívás a legteljesebb csönd ben, amit végül is Sztehlik vizsgálóbíró tört meg. A juhászhoz szólt: Ismeri a leányt? Mondja el szépen, mért ölte meg ? A fiú nem felelt a kérdésre, tovább nézte szinte apatikusan a holttestet, majd dacosan hátraszegte a fejét és nyugodt, megfontolt hangon jelentette ki: — A leányt ismerem, de én nem vagyok a gyilkosa. Az újabb keresztkérdéseket már a legnagyobb hidegvérrel utasította vissza Orosz István. A tetemrehivás eredménytelen maradt. A vizsgálóbíró ezután elrendelte Orosz István előzetes letartóztatását. Oroszt nem szállították be Miskolcra, hanem átadták a csendőröknek, hogy folytassák a nyomozást « csak a befejezés után kisórjék be Orosz Istvánt a miskolci törvényszék fogházába. toknak a költségei, amelyeket minden évben a miniszter állapít meg. A miniszteri körirat alapján ezeknek a költségeknek a faiét a községeknek azonnal be kell fizetniük az iskola pénztárába, másik -felét pedig május 1-ig kell leróni. A miniszter olyan községekben, ahol a község nagyon szegény és ez igazolható, hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni a község vezetőségével a hozzájárulási díj leszállítására vonatkozólag. kora, hogy jő öreg bolygónk, amelyen mindnyájunk élete, öröme, szenvedései lejátszódnak, 1925-ször férne el benne. A csillagászok jól ismerik felületét, mert igen gyorsan végzi forgását tengelye körül, miközben minden része láthatóvá válik. Mig Földünknek egy hü kísérője van, a kihalt Hold, addig a Jupiter kilenc ilyent mondhat magáénak. Ezek nem egyenlő nagyok, különféle távolságokban is keringenek a bolygójuk körűi, négyet már régóta ismerünk, az öt kisebbet csak a modernebb optikai eszközök segítségével találták meg. Tavaly ősszel a világhírű Camille Flammarion által 1883-ban ife»Kí>.s. ws*«-®» •Mnam Kötelezik a községeket az állami elemi iskolák fen tartási és dologi kiadásának elvállalására. Egy keletkező világ. Mi történt a Jupiteren? — Óriási kataklizmákat jelentenek az obszervatóriumok.
