Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-02-27 / 47. szám
ELSŐ RÉSZ: A CÁR FUTÁRJA 1859-ef irfak az időfájf, amikor ez a törfénef lejátszódott Nagyoroszországban. A cári palotában fényes estélyre gyűltek össze Moszkva és a birodalom főnemesei, amikor megdöbbentő hir zavarta meg a vidám hangulatot. A cárt arról értesítik, hogy Szibériában a bucharai tatár törzsek, Feofar khán vezérlete alatt fellázadtak. A khán tanácsadója, vakmerő terveinek sugalmazója, az egész lázadás íulajdonképeni feje: Ivan Ogareff, a cári hadsereg lefokozott ezredese. A lázadóknak sikerült elvágni az összeköttetést Omsk és Irkuízk között. A hir vétele után nyomban elhatározta a cár, hogy fivéréhez, a nagyherceghez, aki — mint Szibéria kormányzója — lrkuízkban székel, a lázadás leverésére vonatkozó tervekkel és parancsokkal titkos futárt küld azonnal. Ez a titkos futár: Sírogoff Mihály, a cár fuíárezredének kapitánya A cár pontos utasításokkal látja el Sírogoffoí és tudva azf, hogy Sfrogoffnak, mint szibériai származású tisztnek, édesanyja, barátai ott élnek Szibériában, a rendkívül fontos ügy érdekében még azt is megtiltja neki, hogy nemcsak családjával, barátaival, de még tulajdon édesanyjával is szóbaálljon, — nehogy felismerjék és ezzel a hallatlanul fontos ügyet, akaratlanul is elárulja. Sírogoff álnév alatt, mint Karpanoff Miklós, irkutzki kereskedő indul útnak másnap Nizsnij-Novgorod, a vasútvonal végső állomása felé. Ugyanazon a vonaton utaztak Jollivef, párisi és Blount, londoni újságírók is. A vonat utasai között volt még egy bájos, fiatal leány is, Nadia Feodorowna, aki szibériai száműzetésben levő édesapjának meglátogatásáért vállalkozott a rendkívül hosszú és veszedelmes útra. A Nizsnij-novgorodi határvizsgálat rendkívül szigorú volt, úgy, hogy Sírogoff kényszerült elárulni a hivatalos személyek előtt kilétét, hogy átléphesse a határt. Nadiáí a többi utassal együtt eltiltották a határátlépéstől és csak úgy tudott tovább utazni, hogy Sírogoff, mint húgát mutatta be és vitte magával. A két újságírót, mint idegen alattvalót akadálytalanul tovább engedték. Hajón folytatták útjukat a Volgán lefelé. Itt tudta meg Sírogoff valójában, milyen halálos veszedelmet rejt a vállalkozása. Véletlenül kihallgatta a hajón két cigány beszélgetését, akik arról tanakodtak, mint lehetne elfogni a cár futárát, — vagyis őt magát. A hajóút nemsokára végétért és előttük állt a végtelen szibériai síkság. Sírogoff és állítólagos nővére, Nadia faran- fászon folytatták útjukat, épp úgy, mint a két újságíró. Útközben vad vihar érte utol őket. Nadiát közben, mig Sírogoff a póruljárí két újságíró megmentésén fáradozott, egy hatalmas medve támadta meg és a halálos veszedelemből csak Sírogoff halálfmegvető vakmerősége révén szabadulhatott. A közösen átélt veszedelmek jóbaráfokká tették a két újságírót, Nadiát és Sírogoffoí. Másnap elérték a postaállomást, ahol lovakat akartak váltani. Épp az indulás pillanatában jelent meg egy katonatiszti egyenruhát viselő ember, aki nyers, parancsoló hangon lovakat követelt. A postamester rémülten sietett engedelmeskedni neki. Az idegen Sírogoff lovait akarta elvéfeíni, Sírogoff tiltakozott, vita, majd heves szóváltás keletkezett közöttük. Az idegen vadul Sfrogoffra rontott és lovagló korbácsával úgy vágott végig az arcán, hogy kiserkedf a a vér. Sírogoff öklei ökölbe szorultak, már-már elborítja agyát a vak düh felkorbácsolta vérhullám, amikor győz józan esze, köíelességérzeíe . . . eszébe jut küldetése . . . hallgat, eltűri a bántalmazást, a megaláztatást, mert úgy parancsolta a cár, hogy tűrjön, hallgasson, szenvedjen a nagy cél érdekében ... A két újságíró elámulf Sírogoff — szerintük gyáva — viselkedésén, de Nadiának finom ösztöne, melegen érző asszonyi szive megsúgta, mi lehet a különös viselkedés oka ... ez az ember nem irkutzki kereskedő, amint állítja, hanem a cár futárjai . . . Nem sokkal ezután egy folyón való átkelésnél megtámadták őket a tatár előőrsök, szekercéí ragadva fiz ember helyett küzdött Sírogoff és csak súlyos sebesülés árán tudott az elfogafásfól megmenekülni. Alig ért azonban a folyóparti nádásba, elhagyta ereje, ájulfan esett össze. Egy öreg halász talált rá és vette gondozásba. Napokig feküdt nehéz lázban Sírogoff, de amint járfányi ereje volt, újra útnak indult, hogy teljesítse a cár parancsát. Nadia a tatárok fogságába esett. Sírogoff is tatár fogságba esik, anélkül azonban, hogy Ogareff és emberei felismerték benne a cár futárját.
