Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-02-27 / 47. szám

2 EGKI NE PC JB AO 1927. február 27 szavazat esett. Haller tehát 705 szótöbbséggel győzött. Amint a fennebbi adatokból is kiviláglik, a Haller-pártnak magában Eger városában tulaj­donképen 838 szótöbbsége volt, ebből a számból azonban le kellett számítani azt a 133 sza­vazatot, amennyivel az idetar­tozó községekben kapott többet Budavári. Az Eger városi sza- vazőpolgárok 838 főnyi szótöbb­sége mindenesetre nyilvánvalóan igazolja azt a tényt, hogy a kormánytámogatő pártok tábora sokkal jelentékenyebb, mint a szélsőséges politika híveié. A kisebbségben maradt párt budapestinapilapja persze, amely most megint három fajvédő je­lölt bukását siratja, az egri vá­lasztásról is tele jajveszékeli a világot, s közben épen úgy, mint a minap is reámutattunk, me­gint kétszer meghazudtolja ön­magát. A bukott párt panaszaira különben kár volna sok szót vesztegetni. Nevetséges dolog hatósági vagy egyéb erőszakról beszélni egy olyan választással kapcsolatban, ahol bírósági, pös- tai, városházi és egyéb köztiszt­viselők minden nehézség nélkül szavazhattak az ellenzéki jelöltré, • ahol példáűl az egjik nagy- vállalat igazgatójával szemben a saját munkásai ugyancsak akadálytalanul Budavárira ad­hatták voksukat. Ha a most lezaj­lott választás kapcsán terrorról beszélni lehet, vagy terror címén panaszok eshetnek, úgy a kifo­gás c»ak a fajvédő-párt ellen irányulhat, melynek egyes rend­bontó elemei abiakbeveréssel és verekedéssel igyekeztek pártjuk világmegváltó eszméinek híveket toborozni. A telefon félszázados jubileuma. Ötven esztendeje annak, hogy a telefont szolgáló első üzleti szervezetét, a telefon feltalálója Bell G. Sándor létrehozta. Magát a telefonkészüléket Bell már 1875 ben megszerkesztette, de a gyakorlati alkalmazásra hivatott társaságot a Bell Tele­phone Companyi csak 1877-ben alapította meg. így az idén ün­nepeljük a telefon félszázados jubileumát. Még az 1877-iki évben 2500 tele­fonkészüléket helyezett üzembe a társaság, Amerika különböző városaiban. Magában New-York- b8n elfért egyelőre egy lapon az előfizetők névsora. A hangot eleinte egyetlen drótvonalon ve­zették és nehézkes csengöszer- kezet jelezte a felhívást. Midőn Edison a telefonkészüléket töké­letesítette, a Bell-féle szerkezet kiszorúlt a gyakorlatból. Ma a legtöbb telefonkészülék az Egye­sült Államokban van, kerek számban 17 millió. Ebből csak New-York városára esik 1 500.000, több mint egész Angliára, ahol mindössze 1,264.000 a telefon előfizetők száma. Földünkön 28 millió telefon van felszerelve. Magyarországon 79.000 a telefon- előfizetők száma. BKOTKsa&asaBBBUBBBeaaaKseBa A falusiak — harisnya- szárakban, megkezd­ték a pengő gyűjtését. Tudnivaló, hogy a pengőpénz semmivel sem értékesebb a régi papírpénznél. Nem pedig azért, mert az állam pénztárai bárki­nek a kívánságára annyi ezres- bankőt cserélnek be pengőre, amennyi csak birtokában van ez illetőnek. Azonkívül nyár folyamán előreláthatóan meg­történik a teljes kicserélés és csak pengőpénz marad forga­lomban. Ámbár így áll a helyzet, sok vidéken a pengőt többre becsü­lik az ezresnél, sőt nagyobb ér­téket tulajdonítanak neki. Külö­nösen ez a hiedelem Egerben és Heves megyében. A napok­ban tartott egri hetipiacon fel­tűnt, hogy az (árusítóknak min­denki csak bankóval fizetett. A pengő, a szép, fényes uj pénz nem került forgalomba, pedig az árusok sok aprópénzt fölhal­moztak, hogy vissza tudjanak adni. A falusiak azt mondták, nem edják ki az ezüstöt, amíg papír van a kezükben. A városban ás környékén sok ember hozzálátott az ezüsipen- gók gyűjtéséhez. Mint annak idején a 10 és 20 koronás ara­nyok gyűjtéséhez, amelyekből azonban legtöbben csak — egyet­lenegy darabot gyűjtöttek, ügy okoskodnak a pénzgyűjtők, hogy a pénzekkel volt már baj elég , egy időben jó lett volna, ha ezüstpénz lett volna a háznál. Most sem felejtették el, hogy a pénz elértéktelenedése mennyi kárt okozott, esért úgy akarják magukat »bebiztosítani*, hogy gyűjtögetik a pengőt. Sokan harisnyaszárban rejtik el a szép fényes pénzdarabot. A legérdekesebb a dologban, hogy azok, akik nem gyűjtik, azok is nehezen válnak meg a pengőtől. Mindenki azt szeretőé, hogyha neki pengőben fizetné­nek és más elfogadná a korona­bankjegyeket. Mondanunk sem kell, hogy a pengögyűjtés rossz vért fog szülni. Ha mindenki ráül a pen­gőre és nem adja tovább az új pénzeket a forgalomba, akkor az történik, hogy junius 30-ig nagymennyiségű koronabank­jegy lesz az emberek között, sokkal több, mint pecgőpénz és a pengő idején még mindig pa- pirfeoronával fizetünk. A közönségnek az a köteles­sége, hogy a pengőpénzek el­terjedését megkönnyítse. Annál könnyebben szokjuk meg a pen- gőezámitást és annál könnyeb­ben vonul ki majd a forgalom­ból sok koronabankjegy. £SI£» 3» a A kovasav, mint a tüdőbajok gyógyítója. Újabb vizsgálatok orvosi szem­pontból érdekes világosságot de­rítettek a kovasavaak a szerve­zetben való szerepére. Köbért szerint a kovasav kiválasztás előtt a bél nyálkahártyájában gyűlik össze. Ebből következik, hogy az embernek mindennapi táplálékával kovasavat is kell fölvennie, épp ügy, mint vasat, messet, foszfort. A kovasav va­lószínűleg arra szolgál, hogy a test kötőszöveteinek ellenálló- képességét erősítse. A test leg­inkább veszi igénybe a tüdő eilenállőképaseégét, ezért köhö­gés vagy tüdőbaj esetén külö­nösen fontos a kovasavfelvétel. Köbért kutatja, vájjon a népi gyógyászatban szerepelt-e a ko­vasav és megállapította, hogy három teafajta, melyeket Közép- eurőpSban évszázadok óta hasz­nálnak, nagyobb mennyiségű, könnyen oldható kovasavat tar­talmaz. Négy csésze ilyen teá­val a beteg 225 mg. kovasavat vesz föl. Különösen a híres Kneip páter által annak idején aj&Dlott zsurlőfű-tea tartalmaz sok kovasavat. A nép különben mindenütt már régóta alkalmazza ezt a teás a tüdővész gyógyítá­sára, néha kimutatható ered­ményekkel. Hogyan nyújtsunk első segélyt? Ha már megtörtént a szeren­csétlenség, legfontosabb a lélek­jelenlét, akkor aztán képesek vagyunk első segélyt nyújtani, addig, amíg megjön az orvos. Persze, a lélekjelenlét mellett egy ki» szaktudás ia szükséges, ba a szenvedőn igazán akarunk segíteni. Az alábbiakban ennek a «szaktudásának elsajátításá­ban akarunk olvasóink segítsé­gére lenni. Sebkezelésnél fődolog a tisz­taság. A sebet mossuk ki tiszta vízzel, fedjük be tiszta kötszerrel (gézzel vagy vattával) és ezt kössük rá. Ha van otthon vala­milyen fertőtlenítőszer (szubli­mál hidrogén-suparoxid, lyso- form stb.), akkor előbb ennek gyönge oldatával mossuk ki a sebet és csak ügy kössük be. Égési sebet előbb olajozzuk be többször, fertőtlenítőszert erre nem szabad tenni és aztán kös­sük be olajos gézzel. Vérzés. Ha valamely seb erő­sen vérzik, akkor szorítsuk meg jobban a kötést és a sérültet he­lyezzük minél nyugodtabb hely­zetbe. Összehúzó szerek, mint a timső, jő hatást gyakorolnak ilyenkor. Ájulás. Az ájult embernek, mindenekelőtt ruháit oldjuk meg, aztán fektessük le ügy, hogy a feje alá nem teszünk párnát; hogy a vér a fejébe tódulhas­son. Nyissuk ki gyorsan ez ab­lakot, mert a friss levegő leg­többet használ. Hideg vízzel, ecettel, kölni vízzel mossuk ha­lántékát és borogassuk a szivét. Mérgezés. Ha valaki szájat felmaró mérget ivott (iugkő, vá­lasztóvíz, savak), annak adjunk tejet, olajat, tojásfehérjét inni. Ha valaki morfium, nadragulya, sisakvirág, rossz gomba, pat­kányméreg vagy romlott hússal mérgezte meg magát, akkor há­nyást kell előidéznünk. Ezért vagy itassunk meleg vizet az illetővel vagy piszkáljuk meg a torkát tiszta újunkkal. Hányás után erős fekete kávét, teát, me­leg bort kell a betegnek nyújtani. De nem szabad hánytatőt adni, ha a méreg a beteg száját fel­marta. Nem szabad tejet vagy olajat adni,ha a mérgezett egyén oldott gyufafejeket (foszfor) vagy kőrisbogármérget vett be. Megfagyás. A megfagyott em- b^r testét csak fokozatosan sza­bad felmelegiteni, még pedig dörzsölés útján. Hóval, vagy ru­hával keil dörzsölni először kü­lönösen a szív tájékán. Nem szabad hirtelen nagyon meleg szobába vinni, eem erősen meg­markolni, mert a fagytól meredt keze-lába eltörhetik. Ha a beteg magához tért, adjunk meleg italt neki. Művészet. Vasárnap este zárul Mérő István festőművész kiállítása az egri Kaszinóban. A f. hó 20.-án nagy sikerrel megnyílt kópktállitását, 27.-én, vasárnap este zárja be Mérő István festőművész, akinek alko­tásaiban egy héten át gyönyör­ködött Eger műértő közönsége. Délelőtt és délután, állandóan szépszámú látogató közönsége volt a kiállításnak. Megállapít­hatjuk, hogy Eger társadalma megszerette Mérő István mű- végzetét. Az értékes kiállítás vasárnap este zárul és a közönség által annyira megkedvelt képek mű­vész-festője ezúton mond kö­szönetét a kiállítáe látogatásáért a tnűvészetkedvelő egrieknek. * A legjobban a farsang vé­gén csakis az Egri Kath. Le­gényegylet jelmezes táncesté­lyén mulathat.

Next

/
Thumbnails
Contents