Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-02-26 / 46. szám
2 EGRI NEPÜJSAG 1927. február 20 mamamammammasm t. ,~aaa A vidéki pénzintézetek országos mozgalmat indítanak a hadikölcsön-valorizdcióért. »A mai napon az egri választókerületben megejtett időközi választáson leadatott összesen 7233 szavazat, ebből Budavári László kapott 3264, Haller István 3969 szavazatot. Ennélfogva Haller Istvánt az egri választókerület törvényesen megválasztott országgyűlési képviselőjének jelentem ki.< Orkánszerű, percekig tartő diadalmas éljenzésben tört ki az elnök szavai után a város* háza előtt összegyűlt sokezer főnyi közönség lelkesedése. A mandátum átadása. Nem tokkal ezután megjelent az erkélyen a választók tömegének viharos éljenzésétől kísérve Haller István. Eger város új országgyűlési képviselője, akinek dr. Petro Kálmán választási elnök ünnepélyes szavak kíséretében nyújtotta át az egri kerület mandátumát. A mandátum átadásának részleteiről lapunk legközelebbi számában adunk részletes tudósítást. Az oláhokat mindenkinél előbbre helyezik Romániában. Napoleon hírhedt külügyminisztere, Telleyrand tudvalevőleg oly ravaszan beszélt, hogy szavait még fordítva sem lehetett elhinni. Most egy miniatűr kiadása akadt as oláhoknál Dúca volt külügyminiszter személyében, aki minden helyen, ahol megfordult, homlokegyenesen másként beszél a kisebbségi kérdésről. Ismeretes, hogy Braiianuék kormányzása alatt ő színlelte a legnagyobb megértést a kisebbségek, jelesen a magyarság kérdésében. A szavak — Talleyrand szerint — tudvalevőleg csak arra vaiók, hogy a gondolatokat leplezzék. Temesvárott már módosította felfogását oly irányban, hogy a kisebbségekkel testvériesen kell bánni, de csakis akkor, ha lojálisak. (Értsd úgy, hogy nemzetiségüket megtagadják.) Legújabban ugyanezen ál- lamférfiunak mar odaterelődött felfogása, hogy az oláhokat mindenkinél előbbre kell helyezni és őket a kisebbségeknél minden tekintetben jobb helyzetbe kell hozni, mert a török és magyar elnyomatás (?) alatt sokat szenvedtek. Nem csodálkoznánk, ha mindezek után felfogását végül oda módosítaná, hogy a nemzetiségeket és kisebbségeket saját érdekükben ki kell irtani, hogy a túlvilág örömeit mielőbb élvezhessék ! Ha nem úgy lesz, nem rajta múlik ! Azok a kormánynyilatkozatok, amelyek a közelmúlt napokban hangzottak el a hadikölcsönköt- vények valorizációja ügyében és amelyek abban csúcsosodtak ki, hogy valorizáció helyett csak a tönkrement ős-jegyzők segélyezéséről lehet sző, igen nagy elkeseredést váltott ki a vidéki pénzintézetek körében is. Tudvalevő dolog, hogy a hadikölciönök jegyzésénél a vidéki pénzintézetek — gyakran felsőbb helyről jövő nyomás hatása alatt — sokkal nagyobb áldozatokat hoztak, mint a fővárosi nagybankok. Egyáltalában nem volt ritka az az eset, hogy a vidéki intésetek egész alaptőkéjüknél is nagyobb összeget jegyeztek és a címleteket meg is tartották, nem úgy, mint a budapesti nagybankok, amelyek siettek azokat az Osztrák- Magyar Banknál lombardirozni. Ez volt egyik főoka annak, hogy a vidéki intézetek a fővárosi bankoknál sokkal kisebb arányban tudták csak vagyonukat átmenteni, mivel a tárcájukban levő hadikölcsönök elértéktelenedése sokkal nagyobb mértékben rontotta le felértékelt mérlegüket. Az intézetek egész sorára valóságos újjáéledést jelentene a méltányos valorizáció, amely legalább az elvesztett tőke jövedelmét biztosítaná és így kőny- nyebbé tenné a költségek elviselését. Segélyezést azonban A Ruthénföld forrongása Felvidéki lapok jelentik, hogy a Ruthőaföld orosz nemzeti tanácsa aaanifesztumban tiltakozott a tervbevett közigazgatási reform ellen s e mamfesztumát megküldött© Masaryk elnöknek, a kormány tagjainak és a cseh parlamentnek. A manifesztum fölpanaszolja, hogy a Ruthénföld országgyűlését még mindig nem hívták össze és félre nem érthető módon megállapítja azt a tényt, hogy a Ruthénfölddel szemben tanúsított eddigi eljárás teljesen alkotmányellenes volt. A Bohémia ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy a ruthénekei Masaryk csalta lépre, aki szerint az amerikai ru hő- nek hangoztatták volna a Csehországhoz való csatlakozást, holott ezzel szemben tény az, hegy a ruthének a világháború egész folyamata alatt megőrizték Magyarország iránti hűségüket ős a legkisebb szándékukat sem mutatták arranézve, hogy Magyarországtól elszakadjanak. A békeszerződés teljes autonómiát, saját országgyűlést, felelős kormányzót Ígért a Rut- hénföldnek és mindebből eddiga statisztika: 2734 hadi vak, 5000 háború folytán elmebajos lett, 39 580 tüdőbajjal tért vissza a harctérről (a tüdőbetegek átlag 60 százalékon falül munka- képtelenek), végtaghiány folytán 66.130 van nyilvántartva. A hadi vakok, súlyos amputáltak és teljes munkaképtelen rokkantak járandóságukon kivül ápolásuk biztosítására ápolási pőtdijat kapnak. A rokkantjáradák mérvének megállapításakor figyelembeveszik a rokkant háború előtti foglalkozásában beállott munkaképességének csökkenését s a megállapításhoz képest az alap- illeték 35—70 százalékát kapják kiegészítési járadék címén. Az özvegyek száma 365.000, a félárváké 952 500, a teljes árváké 655.000. Szerbia kapcsolt részei közül a Vajdaság fizet legtöbb adót. Egész Szerbia nyög az adóteher súlya alatt. A felszabadítók (?) azonban igen előrelátók : az adőmegterhelés minden, csak nem egyenletei és nem arányos a szükebb értelemben vett Szerbiában és a hozzája kapcsolt részekben. Hogy az összes kap csőit részekből a tőlünk elharácsolt Vajdaság van legabszurdabb módon megadóztatva, az igazán több mint természetes! Egy szerb lapbői vesszük a következő, a harambaia gazdálkodást híven jellemző adatokat: az adőa megoszlása százalékban a következő: Szerbia-Mon- tenegrő 91%, Bosznia-Hercegovina 131%, Dalmácia 88%, Horvátország 164%, Szlovénia 279%, és végül a Vajdaság 294%. — Vagyis a Vajdaság minden lakosa több mint háromszorosát fizeti a szerbiai őslakosok adóterhének ás minden lakosra e felszabadított (?) területen közel 300 dinár adó elviselhetetlen terhe nehezedik. A számok beszélnek ! A Verpeléti Sport Club február hő 26 án, a Petőfi vendéglőben este 9 őrakor kezdődő szigorúan zártkörű szinielőadással egybekötött bált rendez. Szinrekerül: »A Noezty-fiú esete Tóth Marival« című vígjáték 4 felvonásban. Mikszáth Kálmán regénye után irta; Harsányt Zsolt. Rendező : Hasenfeld György. Szereplők: Kanzső Gábor, Haaen- feld György, Babes Sándor, Harmathy Juliska, Kozma Gy., Kiinga Berta, Papp Edith, Bab- lonka Géza, Szallay Ottó, Fükő György, Köles István, Melcher Ilonka, Müller Róza, Oroszi Margit és Melcher Lajos.
