Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-01-08 / 5. szám

A szervezkedés célja nem az egyszerű téli kaszinózás, hanem a vidék gazdasági és kereske­delmi színvonalának emelése, szakszerű előadások és esti tan­folyamok ^ndezésével. Az üd­vös és sokat ígérő mozgalom élén Magnin Alfréd főjegyző, dr. Petrik Jenő ügyvéd, Maixner Jenő a Heveemegyei Takarék- pénztár füzesabonyi fiókjának igazgatója, latny Gyu!a, Geiger János, Singer Mór éi még több helybeli kereskedő állanak. Az új egyesület január 30-án tartja első nagygyűlését. Szibériai énekes-hattyút lőttek Adonyban. A Fej érmegyei Napló Írja: Az fidonji körvadánzaton Mész- lényi BÜa főszolgabíró egy szibériai vad énekes haty- tyut lőtt. A vüdáKZzsákmár'y rendkívül szép példány, amelyet annak szerencsés tulajdonosa prepará­lás végett Budapestre küldött. Itt emlitjük meg, hogy Adony- b n az előző nap tgy Ciősz ha­sonló vadászzsákményt ejtett, azonban nem ismerve fal annak értékét, pörköltet készíttetett be­lőle. Bíróság, mely hivatalból zsemlyét evett. A korai péksütemény problé­májával kapcsolatban érdeke* birői szemle folyt le a szász- országi Reichenbichban. Szász- országban a törvény tiltja, hogy este 10 órától reggeli 6 óráig a sütőöiűhalyben tartózkodjanak. Johann Heinrich LaDg sütőmé« tér mégis reggeli hét órára friss zsemlyét árult. Meglátta ezt az iparfeiügyelőség egyik hivatal­noka s feljelentette a pékmes­tert, mert nem lehetett elhinni, hogy a törvényt nem szegte -meg s nem kezdett 6 óránál korábban dolgoztatni. Erre 105 márkáról szóló büntetőparan- ceot kapott a pék, aki felebba- zett és meghívta a bíróságot a műhelyébe. A bíróság el ia ment, de előbb este lepecsételte a dagasztó tek­nő t. Reggel egyszerre léplek 8 munkások a bizottság tagjaival a műhelybe s bár a gőzkemen- C3, amely este 300 fokot muta­tott, 260 fokra hűlt ki, a próba- sütés kitünően sikerült s a biró- aág tagjai és aa e^ybeverődött közönség 7 őrá előtt őt perccel friss zsemlyét ehettek. Nagysze­rű gépei vannak a reichenbachi péknek és a munkásai bámula­tosan összedolgoznak. Ban«HH9saaaara8BB$RBraBa «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában!» 2 u EGRI NSPÜJ8AU 1927. január 8 , Az egri postapalota építése. Kaptuk az alábbi levelet. A hosszú élet. Tekintetes Szerkesztőség! A lap tegnapi »zámában Radii Károly ur aláírásával megjelent cikkre a tényállás megvilágítása céljából kérem az alábbi sorok szives közlését: Mint előadó én ismertettem a postapalota építésének ügyét, a december hó 17 én és 18 án megtartott üléseken. A pénzügyi szakosztály azt a javaslatot tette, hogy a város ellenezze a club épület telkén valő építkezést, ajánlja fel a Bioét-féle telket postapalota cél­jára, é* egyben hívja fal a kincs­tár fjgyelmét a Gázmalom épü­let posta céljára valő megvéte­lére is. Az állandó választmány a Gőzmalommal valő combinátiő elejtését javasolta. A közgyűlé­sen miután az állandó választ­mány javaslata mellett a pénz­Eger, január 7. Az Egri Népújság munkatársa ma délelőtt beszélgetést fo’yta- toit dr. Imregh Lajos kir. tör­vényszéki bíróval, az egri kir. törvényszék vizsgálóbírójával, aki egyúttal a fiatal korúak bí­rája is. A beszélgetés során az alábbi érdekes megállapításokat szűrtük le az egri kir. törvény­szék alá tartozó Híves vármegye bűnözési viszonyairól: A bűnügyi statisztika Heves - megyében az utóbbi évek alatt feltűnő nagy javulást mutat. A bírák eunek a javulísuak okát abban látják, hogy úgy a közéé- gekbsn, mint a városokban fo­kozott gondossággal folyik a nép művelése, az olvasó körök, is­meretterjesztő és lélek-nemesítö előadások, a testedző gyakor­latok és a levente-oktatás, el­vonják a népet a korcsmától és a bűnözési alkalmastól. Érdeke», hogy a népművelés hatását, Bilink áldásos sikereit a vizsgáló bíró, milyen ponto­san meg tudja állapítani. Egé­szen más azoknak az időknek bűnügyi statisztikája, amelyek­ben míg nem volt, vagy csak a kezdet kezdetén állott az inten­zív népművelés, a nsgy tömegek lelkének csiszolása, mint ma, amikor a kir. tanfelügyelő irá­nyítása mellett külön szerv buz- gólkodik a nép műveltség fokozá­sán s amikor falun és városon úgyszólván az összes intelligens elemeket sikerült beállítani ön- 5 zetlenül a magyar nép műveié ügyi szakosztály véleményét is ismertettem, — Lukács D’zső képviselő ur szólalt fel, — a club épület telkén valő építkezést ellenezte, indítványozta, hogy a város a postának a Binét telken valő felépítése, a Gőzmalom Széchenyi utcai épületében valő elhelyezése mellett foglaljon ál­lást. Ezen indítványhoz a kép­viselőtestület egyhangúlag hoz­zájárult, mire az elnöklő pol­gármester kijelentette a köz­gyűlés határozatát, olyan érte­lemben, hogy az állandó választ­mány javaslatának elfogadása mellett a város a Gőzmalom épületének megvételét is figyel­mébe ajánlja a postakincstárnak. A közgyűlési határozat ennek értelmében van Írásba foglalva. Eger, 1927. január hő 5. én. Kiváló tisztelettel: Rapcsák József sének nagy horderejű éa nagy nemzeti célokat szolgáló mun­kájába. Ennek köszönhető, hogy a múlthoz képesthatalmas arány­ban csökkent vármegyénkben s gyilkosságok, halált okozó sú­lyos testi sértések, ezurkálások, általában az emberi élet és egész­ség vagy testi épség ellen ei- kö vetett bűncselekmények száma. A bűnügyi statisztika csak egy oldalon mutat emelkedést: a csalán, a (sikkasztás, a csa­lárd bukás és általában a va­gyon elleni bűnctelekmónyek száma kiesé megnövskedett a múlt évekhez képest. Ezek azon­ban többnyire intellektuális bűn- cselekmények éti elkövetőik nem ez egyszerű nép Boraiból velők, u az okok itt a nsgy nyomorra, a megélhetésért vívott nehéz küz­delmekre vezethetők vissz«». A pengő és a jobb gazdasági élet azonban bizonyára ezt a sta­tisztikát is megjavítja. Nyolcvanezer lovat ettek meg a budapestiek tíz év alatt. A fővá­rosi ióhús-mészárszékeket 1905- ben nyitották m?g. Azóta Bu­dapesten szegényebb néposztá- lyanak egyik legfőbb tápláléka a lóhűs. A székesfőváros leg­újabb évkönyve igen érdeken összeállítást közöl arról, hogy 1916-től 1925-ig, tehát tiz év alatt összesen 82.649 lovat fogyasz­tott el Budapest. A csütörtöki hetivásárokon vonulnak fel a pesti konflis nyugdíjazott lovai és a megrokkant fuvsroslovak, hogy innen induljanak utolsó útjukra. Meghosszabbítani az ember életét; ébren tartani a szellem működését: fentartani a mun- kaktdvet késő öregségben is; kiköszörülni azokat a Csorbákat, amelyeket a mulő évek az em­beri szervezetben ütnek: ezek «•zok a problémák, amelyeknek megoldására már régesrégen, minden időben éa minden or­szágban egyaránt izgatták a tu­dósokat. Kínában a Cseng, dinasztia császárjai védelmükbe fogadták a »halhatatlanság orvotszerét» amely higanyt, arzénikuaaot, kálilúgot stb. tartalmazott, tehát olyan anyagokat, amelyeknek erőoíiő, frissítő hatást tulajdo­nítottak. A középkorban, sőt az újkor­ban is, számos ilyen csodaorvos- eág került forgalomba, melyek közül nagy sikere folytán külö nősen kivált Cagliostro «álöt- elixirje«. Tudományos alapon azonban csakis a legújabb időben kezd­ték tanulmányozni ezt a kérdést amikor annak megoldására a fiziológiát hívták segítségül: éa bízvást elmondhatjuk, hogy ha nem ia találták meg az általá­nos orvosságát, de igenis meg­találták annak a módját; ho­gyan lehet az ember életét ineg- hosszabííani? Rájöttek arra, hogy saját egyéni szervezetünk éa környezetünk higiéniája nagy ban elősegíti abbeli törekvésün­ket, de ismerjük a »zérumoltá sok c«odattíteleit, amelyek az anyagcsere élénkítésében az idegrendszer egyensúlyozásában b vérkeringés szabályozásában nyilvánulnak a amely szérumok löhöiővé teszik azt, hogy a szer­vezet a vérsdények és némely szerv elmeazesedétével szemben sikerre) védeKezzák. Fallows ceikágői püspök tanul­mányt tett közzé, mely Nswyork- ban nsgy érdeklődést keltett mindenfelé. Fallows szerint min­den ember lsgalább is 120 évig élhetne, ha megfelelő életmódot követne s úgy a férfiak, mint a nők életének tavaszé 80 eszten­deig tartana. A püspök arra a következtetésre jut, bogy az em­berek azért nem érik el ezt a végső kort, mert a mai modern életmód mellett, meszes anyagok lerakódása folytán, érrendszerük lassanként elmeszesedik. (Arte­riosclerosis.) Fallows püspök azt állítja, hogy a véredőnyek eme végzetessé válható elmaszeeedó- sét biztosan el lehet kerülni azzal, hogy napjában kétszer- háromszor aludttejet és vajat eszünk. Ezt különben már híres orvosok is mondják és a joghurt­kúra (bolgár aludttej) gyógy­hatásúnak is ez a titka. Hogy valami alapja van, bizonyos abból, hogy a bolgár parasztok mind hosszú életűek és az érelmesze­sedést még hírből se ismerik. városi műszaki tanácsos. A vagyon elleni bűncselekmények száma növekedett, az emberi élet ellen elkövetett bűncselekmények száma csökkent az elmúlt évben Hevesmegye területén. A népművelés fokozásának jótékony hatása.

Next

/
Thumbnails
Contents