Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-02-23 / 43. szám
L 2 mm nefojöäu 1927. február 23 *á*jöía»w^D&s!*^tí<aasf?^^ u «mJeb E tekintetben h Németbirodalmi Bank volt az első kezdeményező, mely egy teljes százalékkal mérsékelte januir hó első f lében a véltőleszámíolá« árát. Közeljövőre vát ják illetékes tényezők, hogy az Angol Bank szintén leszállítja a bankkamat- lábat. Az Osztrák Nemzeti Bank főtanáé osa január 18-itii ülésén a kamatlábat szintén leszállította 7°/o-ről 67,% ra. Nálunk a pénzbőség szintén yál ozailanul nagy, azonban a magánleszámíioláti kamathb a nagy kínálat mellett sem érte el mag a 6% o* hivatalos banbrá- tát A külföldi oc.ó pénz fal- adata lssz tehát ná uak is oda- ha ni, hogy a m8gánleszámíio- lási kamatláb továob mórsők- lédjék, ami aiután indokolttá fogja tenni, hogy a Magyar Nemzeti Bank is foglalkozzék a bankkamatláb leszállításával. A j>:lek arra vallanak, hogy ez már soká nem késhet. aEssB»8«a»»«SK$es»Eaa8Sssfca£i Kire szavaz sógor? Választási hangulat az egri piacon. A tegnapi hetipi con hallgat, tam ki a kővetkező párbeszédei — Hun vöt kend koma? — A malomba vótam ! — Én is onaén gyüvök! — Melyixba vöt kend? — Elvitíem a felsőbe! — É i meg ittó vótam az aleóba! — Mougya má koma osztó me van-e kend elégedve ? — Nem vagyok bi én koma ! mer iez adni ad, kiaggya bőven, de foe sok a Korpája. — Hát az alsóba hogy eresz- tyik ? — Tuggya Isten koma, én se mondhatnám, hogy valami nagyon fáinú, tuggya azt kend koma, hogy minden mőnár a maga malmára hajtja a vizet. — E me negyon szűkén ággyá, de az egy igaz, h- gy amit ad abba őszié nincs kifogás. — Hát ha így van koma, azé csak inkább cda megyünk ezután. (Megállanak é3 rágyújtanak. Kis idő múlva kérdi az egyik.) — Hová cavalunk tesvér? — Tunná a fene hun vóaa jobb!? — Aazondoin én koma, olyan az a Budavári sok beszéggyi, mint a kend malma, hogy zsákszámra ággyá a sok ígéretet, da ha beletekint kend, bizony csak korpa az, aminek nem sok hasznát veszi. — Mennyék má kend! hát a mátik is csak szóbú győzi, nem ocinának ezek püspököt egyi- künsbű se. — Jő jő koma; hiszen nem is akar tán kend püspött lenni? — Hát az éppen nem akarok, — dehát valami javítást mégis csak várhatnánk tán! — Oszté kitű várná kend? tán Budaváritú? Nézze csak koma, nem sokat értek a politi- káho, de mán csak azt mo dóm kendnek, hogy szegény ember az, akinek semmije sincs, de még szegényebb, akinek a maga társaságában egy baráttya se akad. — A Kunó grófid ie mennyien legyüttek, ezt a moctanyit is hány pestyi űr lekisérte, — hát neki nincs senkiji ? WMWä» «mi:*®! — Igaza van koma, bizony lehet valami baj abba az emberbe. Hiszen valami sokat nem is igen néztem én ki belüie. (Elválnak, kezet fognak ) — Isten áldja mag koma! hát hová cavalunk ? — Hás én má csak abba a malomba megyek, ahol jobb lisztet csinálnak. A koma. ic-v • Választási küzdelem a kápolnai kerületben. Mayer János földmivelésiigyi miniszter körútja a kerületet község síben. Kápolna, február 22. (Az Egri Népújság tudósítójától) A kápolnai választókerület rég látóit ilyen erős válasz'ási küzdelmet A két utóbbi válasz- tárnál Mayer János földoiive- iésügyi miniszter ellenjelölt néi hűl, egyhangúlag lett a kerület képviselője. Most, amikor Mayer miniezter a hódmezővásárhelyi mandátumot volt kénytelen megtartani, a választók egy része dr. Sludinka El-mért, ez or»zá goi tekintélynek örvendő mii« közgazdászt, a kiváló mezőgazdasági szakembert jelölte krp viaelőjelöltnek az egységes párt programmjávil.Eleinte kormány körök ii dr. Studinka jelöltsége mellett foglaltak állást, több helyen meg is Ígérték neki, hogy hivatalos jelölt lesz, de nehány nap alatt másként alakult a helyzet és a kormánykörök Krisztián Imre kápolnai kisgazdát léptették fel h v talos jelöltnek magasabb politikai okokból. Krisztián.Imre hivatalos jelöltségét azértnem fog adták szívesen a kerület gazdái, mart más, tekintélyesebb, képzettebb férfiút-«Hk*- «MMiíW - f its«*» 9M9 akartak Mayer miniszter utő- dáúl. Ilyen alkalmsa férfiút látnak dr. Studinka Elemérben, aki régi ismerője a kerületnek ős tanulságánál, t pasztalatai- nál, nemkülönben eddigi működésénél fogva hivatott támasza lehet, miot képviielő, a kerület mazőgazdasági, földművelési, gazdasági éa mindennemű poli- tiksi érdekeinek — a kisemberek ás nagyobbak, a szegények é* gazdagabbak számára egyformán. Ezzel szemben Krisztián Imre pártja, Mayer János közvetlen hív«i, feltétlen kisgazda jelölt- nek óhajtják juttatni a kerület mandátumát és Krisztián Imrében látják Mayer miniszter megbízó 1 veiének méltó örökösét és teljes erőfeszítéssel dolgoznak megválasztásán. Mayer miniszter vasárnap végig látogatta a kerület községeit és mindenütt felszólalt Krisztián Imre érdekében. Egyébként pedig mirdiét tá- b r feszült érdeklődéssel várja a választási küzdelem eredményét i**«<*> HM*»*.1*««!** v-aa*B» «.»ÍMK* Az önkormányzati gazdálkodás hatékonyabb felügyelete — államérdek. irta: Lukács Ödön rrtini>zteri tanácsos. Az önkormányzati háztartási jog ideiglenes korlátozására, legfőbb állami érdekből van szükség. Az autonom gazdálkodás hibái, a helyi érdekeltség körén tu menőleg éreztetik a magok káros hatását. Akadályozzák az állami élet egészsége«, egyöntetű f j ődését. E forgácsolódig annak a gazdasági erőnek jó része, amelyet a helyi élet hoz létre s amelyre teljes egészében a nemzeti élet megizmosodása céljából oly négy szükség van. A közterhek egyenlőtlenül és aránytal-inul oszlanak meg és a megengedett mértéken felül fokozódnak. Uijit állják az egészséges és tervszerű gazdasági és pénzügyi politikának a annak elért eredményét meg is seimiii itheti. Az ország gazdasági talpra- áliitása függ attól, hogy az adóalany teherbírása a vele szem ben támasztott igényekkel ösz- hangba hozassék. A kormánynak minden erre irányuló törekvés) hiábavaló voiaa, ha politikáját az önkormányzati gazdálkodás terén nem érvényesíthetné. Gazdasági és pénzügyi politikájáért a felelősséget nem viselhet, ha az ö jkormány- zat, annak irányelveivel ellentétbe helyezkedhető, ha helyi érdekeit az állami érd-ktk elé helyezi s egyoldalú törekvéssel, az önkormányzati közterheket emeli akkor, mikor a kormány, egyetemes nemzeti érdekből azoknak csökkentésére fáradozik Hogy pádig az önkormányzati gazdálkodása nemzeti háztartás mily nagy területén öleli fel b ebből folyólag az állampénzügyi politika szempontjából mily nagy jelentősége van, annak izemléltetésére fzolgáljanuk its a következő adatok. Az 1924/25. évi költségvetés adatai szerint az államháztartás rendet, rét dkivüli, átmeneti és beruházási kiadásai, az üzemek és válla'atok Kiadásain kívül 467.817520 koronát tettek ki. E ki«dá.-ok fedezésére az állam egyenes é* közvetett adői-bólés illetékekből 235 822.000 korona adóbevételt irányzott elő, míg ez önkormányzati tas'ületek 1925 évi háztartási rend-s és rendkívüli kiadásaikat üzemeik, vállaltaik kiadásain hívül — 193 554.046 aranykoronában irányoztak elő, rendes közszolgái- tatáraik hozadékát 127.107 345 koronában állapították meg. Az önkormányzat közszolgáltatásokból eredő bevétele, az állami adóbevételnek több mint 50°/»-át tejzi. Legfőbb állatni érdek tehát, hogy az autonom gazdálkodás szabályozott mederbe teralődjék. Az állami érdek pedig a legfőbb törvény. Az állami souverenitásból folyik, hogy az önkormányzat, egészében az államtól szárma zitf, vagyis átruházott. Az átruházott hatáskör terjedelménél pedig nem lehet inás irányadó, csak az államérdek. S ha az állatni souverenitás sérelmére meg kellett barátkozni a nép- szövetségi ellenőrzéssel, nem jelenthet végveszélyt, ha ez önkormányzati testületek gizdál- kodását, az a magyar kormány veszi, ideiglenesen, hatékonyabb ellenőrzés alá, amelyet ez a jog, ha kisebb terjedelemben is, da eddig is törvényesen megillet. Az autonómia nem öncél, de eszköz arre, hogy biztosítsa a helyi igazgatás, a helyi élet helyes működését az ország érdekében. Legolcsóbban elválni ez idő szerint Oroízországban lehet. A szovjet új törvényzönyvs szerint a házasság felbontásához tökéletesen elegségee, ha az egyik házastársi megjelenik a bíróság előtt és ott kijelenti, hogy há- zastársától el akar válni, Ha a váló fél 1 fizeti a 175.600 koronában megállapított dijat, akkor Írásbeli ítéletet m kap arról, hogy a házassága megszűnt. Természetes, hogy igen sokan élnek az alkalommal g a válások és új házasságok statisztikája roppantul emelkedik. Az orosz kormány legutolsó statisztikai kimutatása bgerint Oroszországban a házasságok átlagos időtartama mostanában négy esztendő.
