Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-02-22 / 42. szám

Ára 16 fillér (2000 K), vasárnap 24 fillér (3000 K).

Eger, 1927. február 22. kedd. XLIV. evf 42. sz.

Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér.

POLITIKAI NAPILAP

Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor.

Ä legnagyobbtól a legkisebbig.

Közjogaink gyakoriéba állam* polgári és erkölcsi kötelesség. Nana egyéni érdekeink előmozdítására bocsátja azokat rendelkezésünkre a közösség, de épen a közérdek szolgálata a cél, mely felé e jogok által is igyekezni hivatva vagyunk. Nem rendelkezünk hét e jogokkal tetszésünk szerint: nem szabad azokat parlagon hevertetnünk s nem szabad azokon át más irányt követnünk, mint amelyet legjobb meggyőződésünk szerint a közösség üdve diktál. Salus reipublicae . . .

Ha pedig áll ez az elv a polgárok széles rétegeire, fokozott mértékben érvényesülnie kell a szellemiekben és anyagiakban kedvezőbben ellátott osztályok magatartáséban. Különösen az értelmiség nem sáncolhaija el magát kényelemszeretően az államéletben valő részvétel kötelezettsége elöl, de a kereskedő, az iparos, meg a gezda sem nézhet k Patő Pál módjára érzéketlenül a közügyek folyását. A józan, értelmes, megbízható rétegeknek hűséges odaadással kell kivédeniök a sokszor veszélyes megmozdulásokat, melyeket a demokrácia nevében feltörekvő üj rétegekkel végeztet el az eszközeiben nem válogató demagógia. A politikában még teljességgel járatlan s így könnyen megszédíthoiő, uj választó rétegek korántsem húzódoznak törvényadta választójoguk gyakorlásától. Nem maradhat el tehát az urnáktól a higgadtabb elemek falelőeeégérző népe soar?, nehogy túlságosan baloldalra lendüljön a hajó.

Eger társadalmának a kormány elhatározásából nehány nap múlva újra választania keilend a józan mérséklet politikája s a levegőverdeső utópiák rendszertelen rendszere között. Az 8gyonagitált balpárttal szemben zárt sorokban kell föivonulniok a társadalmi béke és reális alkotó munka híveinek, hogy politikai érettségéről, elvhűségéről és megbízhatóságáról újból mész- sze világító tanúságot tegyen s az egészséges fejlődés újabb korszakát kezdhesse el jobb sorsra érdemes városunk.

Az egri Kath. Legényegylet ünnepe.

Kiosztották a II. Országos Kézműipari Tárlaton nyert dijakat. — Meilinger Ödön diszelnök arcképének leleplezése. — Radii Károly díszelnök beiktatása. — Serlegavatás.

Nagyjelentőségű ünnepségek színhelye volt február 19-án szombaton este a Kath. Legényegyesület díszterme. A becsületes munkás törekvések diadalát ülte a Legényegylet ifjú gárdája, amikor büszke örömmel vette át a II. Országos Kézműves- ipari Tárlaton bőségesen nyert díjakat és okleveleket s a művészet géniuszának hódolt a szépszámban összegyűlt vendégsereg, amikor a Kath. Legényegyletek Országos Dalosversenyén nyert ezüst serlegét felavatta sz alig egy esztendeje működő L«g£nyegyleti Dslárda.

Az ünnepségen Eger város előkelőségei közül a következők jelentek meg : Okolicsányi Imre alispán, Trak Géza polgármes tér, Mártonffy Lajos várm. ár vaszóbi elnök, Küzdi Aurél ciazt r. c. fógimn. igazgató, Jilek Ká roly Mav. főfelügyelő, dr. Te mesvdry István h. várm. föor voí, dr. Vizy Miklós éa Frindt Jenő érseki titkárok, dr. Petrő József és dr. Rubovszky Ferenc theologiai tanárok, dr. Urbán Gusztáv jogakadámini tanár s még igen sokaa a legényegyleti gondolat barátai közül.

Tancsa István alelnök, formás, lelkes szavakkal méltatta megnyitó beszédében az est jelentőségét. Az ünnepi beszédet Trak Géza polgármester mondotta. Pompás felépítésű szónoklatában a kath. egyháznak a munka megbecsülésére és megszentelésére vonatkozó felfogását fejtegette, mely felfogásnak jeligéje: »Ora et laboral«

A dijakat Pintér József pápai káplán, a budapesti központi kath. legényegylet m. elnöke osztotta ki buzdiló szavak kíséretében. Aranyérmet kaptak : Barta Sándor felsőrészkőszitö és Gadl Lajos cipész mester; nagyezüst érmet nyert: Korény József akadémiai templomfestő; ezüst érmet nyertek: Kiss Sándor és Meilinger Lajos felsőréizkészitők, Tancsa István cukrász metter, ifj. Fecske János lakatossegéd, Gokot László asz- talosseg^d, Szabó Gézi felsó- részkészitő segéd, Villy György kötélgyártó segéd ; bronzérmet kaptak: Farkas János cipészmester, Rainios János mézeskalácsot és viaszgyertyaöntő mester, Bókái Aladár lakatos ■eg!d, Nádasdi László géplakatos tanuló és Fecske Károly kőfaragó tanulók. Továbbá mintegy negyvenen kaptak még diplomát, oklevelet s diszemlékeket.

A dijak kiosztása u'án Subik Károly apát, tb. k anonok, a Legényegylet m elnöke remekbe öntött szavakkal üanepelie Meilinger Ödön diszelnök negyvenéves legényegyleti működésének jubileumét, és leleplezte a Legényegylet hálájának s sz&rets- tének bizonyítékát: a diszelnök arcképét. Majd Rudii Károly nyomdaigazgatót iktatta bn díszeit oki méltóságába, kiemelve a kitüntetettnek négy áldozatkészségét b az iparoiérdekek védelme körül évtizedeken keresztül kifejtett értékes közéieti munkásságát.

Ezután azeretetlakoma volt, melynek során dr. Petro Kálmán jogtanácsos, a Legényegylet ügyésze költői lendületű beszéddel felavatta a Legény gylet fővédnöke: dr. Szmrecsdnyi Lajos érsekfőpásztor iránti rajongó tisztjeinek kifejezéséül «Lajos« nevet nyert serleget. A felavatás után az üdvózlöbeszédek s felkötzöntők hosszú sora következett.

Az ünnepség folyamán több ízben gyönyörűen szer. pelt a Legényegyegyiet dijnyert s dalárdája Meiszner Imre főszékbs- egynázi karnagy sz kavatott vezetése alatt. Többek között Hoppe: Nem marnd a piros rózsa bimbóban, s G>ál: Balatoni nóták, karaival viharos tetszést arattak. (a. — á.)

Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11.

Értekezletet hívnak össze a földművelésügyi minisztériumban a földreform likvidálása ügyében.

Az OMGE legutóbbi közgyűlésén May^r Jinos földművelésügyi miniszter kijelentette, hogy szükségesnek tar ja a földreform törvény végrehajtásának befejezését, az OFB. megszüntetését és a földbirtokkal velő szabad rendel» ezési jog mielőbbi helyreállítását.

Az OFB. megszüntetése folytán felmerül az a kérdés, hogy a megoldásra váró maradék- ügyeket mely szervek szerint fogják elintézni, ügy értesülünk, hogy ebben az ügyben, de egyália ábau a földreform likvidálnának kérdésében legközelebb értekezletet hívnak össze a földművelésügyi minisztériumban.

Elfogyott a ruthénok türelme.

Ruthénföidről vett híradás szerint a ruthének megunták azt, hogy határkérdésük még mindig nem került a végleges rendezés stádiumába, holott azt még a békeszerződés kötelező- leg előírta, akárcsak a papiroson levő, de soha életbe nem léptetett autonómiájukat. A ruthének jelenleg Hodzsában látják a további késleltetés főokát, ki a jelenlegi demarkációs vo nalat végleges országhatárnak szeretné minősíteni a ruthének kárára. Minthogy a határrendezés problémájában elérkezett immár a 12 ik óra a ruthének hír szerint a nagyhatalmaknál tesznek panaszt ás azoktól fogják kérni a ruthén-tőt határ megállapítását. Oly sok sóbánya van Ruthénföldön, igy lehetetlen hogy sőbivatallal ne rendelkezzenek. Miért fordulnak tehát éppen a Nagyhatalmakhoz? Hát a sóbivatal nem tenné meg?!

«Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában. Hiszek egy isteni örök igazságban ; j Hiszek Magyarország feltámadásában!.

i