Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-02-20 / 41. szám

®am népújság 1927. február 20 ffHljypM—num td jBAKÁH'd EHOZATAl * Szókratész! eddig csak hírből ismerte. Az Egri Dalkör farsangi hangversenyen színről színre láihafjal * Mulat, kacag és szórakoz k a Három a kislány ina esti színházi előadásán, legyek a színházi pénz­tárnál váithatók. * Figyelem. Az eredeti Japán gomba Csodáia'os regeneráló (megújulást okozó) hatásáról az egé.z ország beszél. Lásd la­punkban megjelent hirdetést. * Váltott-e már jegyet az Egri Dalkör tréfás, farsangi hangverse nyere? Ha nem siet, kimarad? Közgazdaság. Kedvezményes árú ripária-vesszö az egri szőlősgazdáknak. A in. feir. földiníveié .ügyi mi­nisztérium kétszázezer d -rab I. osztályú és négyezer darab II. oszt. ripsria portalis vad szőiő- vesszőt engedélyezett 50 százalék kedvezménnyel az egri szőlős­gazdáknak Ezer darab I oszt. vessző 10 pengőbe, eztr darab II. osztályú vessző pedig 5 pen­gőbe kerül. A szőlővesszősért eddig 99 szőlősgazda jelentkezett. Kiszorul a magyar sertés a külföldről. Hogy a bécsi piacon a len gyeiorszőgi hússertések verték le eddig a mi félkövér sertése­ink érái, (mivel burgonyán és tejhuiladékon olcsóbban híztak, mint a műin'*), az nem újság, de viszont újság ez, hogy leg­újabban még Olaszországból is vntek BíCsfba hússertéseket, noha eddig Olaszország sértést ide sohasem exportált. Ha igez az a hír, hogy most Bu'gária is berendezkedik hústertéste- nyésztéms és a londoni piacon akar velük megjelenni, holott Bulgária eddig még szintén nem volt sertesexportálő állam, ak­kor tényleg fordított világról beszélhetünk. Ha körültekintünk ebben a fejeletrjére állított világban, úey gondolkodnunk kell most a ár a eajátmagunk állapotairól is. Mi lesz a mi sertéstenyésztésünk­kel és hizlalátunkkai, ha ide­haza nem tudjuk fölöslegünket eladni, exportálni pedig a velünk olcsóbban konfcu r.-ló államok miatt nem tudunk ? A gyümölcsfa téli permetezése. A különböző kártevők által okozott károk nagysága hazánk gyümölcstermesztésében hihetet­len összeget jelent. Aima állo­mányunkat veszélyezteti a vór- tetü rohamos elterjedése, alma ős körte termésünk úgyszólván kivétel nélkül férges óo ezért export tekintetében számításba nem jöhet. Úgyszintén n8gy ká­rokat okoztak a külöi.böző gomba betegségek. Pedig első­rendű érdekünk, hogy meat r- •éges beavfctkozársal gyümölcs- termelésünket megvédjük ezek pu»ztitásaitól. — Az eredményes védekezéshez azonban szüksé­ges, hogy a védekezést ne csak szórványosan egyes kertekben hajtsák végre, hanem teljesen az egész országban. Hogy az egyöntetű védekezés mily n eredménnyel járhat, — arról szemléltető és tanulságos adatokat az egyes nyugati álla­mok termelési statisztikája nyújt, így pl Amerikában az almater­més 70%-a volt férge« az álta­lános védekezési intézkedések életbeléptetése előtt és most, hogy keresztülvitték minden vo- nelon ez óvintézkedést, — a ter­mésnek alig Va—l%'a férgesedig. Ha eredményesen akarunk vé­dekezni a különböző kártevők pusztításai ellen, a védekezést már télen meg kell fcpzdeni. A téli védekezés főkép kertápolás­sal és permetezéssel történik. A kártékony rovarok átteMő alakjai a fák kérgében, repedé­sében várják meg a tavaszt s itt pusztithatők a legkönnyeb­ben. Legelőször tehát ez«knek a búvóhelyét kell megsemmisíteni, vagy a Biinimucra csökkenteni. Ha a fa törzsét kapnrővassal éa drótkefével a zuzmóktól és mohoktól megtisztítottuk, a fel- ceerepssedett és repedezett kér­get lekapartuk, — úgy ezeknek a búvóhelyeit nagyjából meg­semmisítettük. Ha azonban a különböző for­mában áttelelő rovarok nem pusztultak el, — ezeküt perme­tezéssel kell megsemmisíteni. A permetezést 10%-os gyű- möle fakarbolíneummai kell el végezni. A gyümölc fsksrboli- ceutnos parmetezís ideje az őszi kmbhutláítől a tavaszi rügyfa- kedás'g terjed és évoDként, vagy legalább két évenként egyszer meg kell ismételni. — Arra azonban nagyon kell vigyázni, hogy feltétlenül lombhulláe után, vagy 1—2 héttel rügyfakadás előtt végezzük a permetezést, mert a gyümöíc.<fasarboIiuöum a zöld levélzetst leperzseli, a fakadó rügyeket pedig feltétle­nül megöli. Fsgyoi napokon permetezni nem szabad. A per­metezést a korona csúcsán kell kezdeni és fókóp arra legyen gonduok, hogy a szól'permete­zéssel ellentétben minden goj, ág és a törzs jól meglegyen a folyadékkal füröszlve, mert csak a hajba, a kéregbe, s a kéreg repedésekbe beivődő lé biztosít­ja a munka eredményességét. — A permetezésre természetesen olyan permetező használandó, amelynek persneteugara a a fa legmagasabb ágát is eléri. A közelben levő karókat és úgy­szintén a kert szomszédos ré­szeit is áztasiuk meg alaposan, . meit a telelő kártevők egy ró- j »ze esetleg id( húzódott. — A gyümölc fikarbolineum nemcsak j mint rovarirtószer elsőrangú, j hanem nagymértékben kedvez ' a fa fejlődésének is, mert a í zuzmót és mohot elpusztítja és j az öreg kéreg leválását és sz j új héj megifjadásit elősegíti. A gyümölcsfakarboiineum nem ' azonos a kereskedésben levő nyers karbolineumnafii, mart ezt speciálisan a gyümölc.fák per­metezéséhez készítik. Nyers kar- bolineummal permetezni nem szabad, mert annak alkotóré­szei erős méregként hatnak a fára én azt feltétlenül elpusz­títja. Helyszűke snintt a kérdést részletesen tovább nem tudjuk ismertetni. Aki bővebb felvilá­gosításokat akar, forduljon a válaszbéljwgel ellátott levélben a M. Kir. Földmivelőatiayi Mi­nisterium Növényvédelmi és Nö- vényforgaimi Bódéjához, Buda­pest, V, Országház tér 11. hol díjtalanul megkapja a szükséges felvilágosításokat. Hevesvármegye alispánjától. 2070/á. 1927. Versenytárgyalási hirdetmény. Hevesvármegye th. bizottságának 10 kgg. 1927. szára alatt kelt határozata alapján Egerben a Szmrecsányi Lajos- uccában létesítendő Hevesvármeggei Si- keínéma Intézet I. Föld-, kőműves-, el­helyező- és szigetelő munka. 11. Vas­munka. III. Ácsmunka. IV. Tetőfedő munka, V. Vasbeton munka. VI. Bádo­gos munka. VII. Kőfaragó munka. VIII. Műkőszobrász munka. IX., Asztalos-, la­katos-, mázoló munka. X. Üveges munka. XI. Padlózó munka. XII. Burkoló munka. XIII Vászonredőny munka. XIV. Szoba­festő munka. XV. Kályhás munka. XVI. Takaréktűzhely munka. XVII. Vízvezeték és csatornázási munka. XV11I. Villamos munka. XIX. Felvonó munkáinak válla­lati úton való biztosítására zárt írás­beli versenytárgyalást hirdetek. Ajánlat vagy az összes munkákra együttesen, vagy az alábbi munkacso­portokra külön külön tehető : I. Föld. kőműves, elhelyező, tetőfedő, vasbeton, burkoló. II. Vasmunka. III. Ácsmunka. IV. Bádogos munka V. Kő­faragó és műkő munka. VI. Asztalos, lakatos, mázoló, üveges munka. VII. Vá­szonredőny munka. Vili. Szobafestő munka. IX, Kályhás és takaréktűzhely munka. X Vízvezeték és csatornázás. XI. Villamos berendezési és felvonó munka. Oly ajánlatok, melyek nem teljes mun­kacsoportra tétetnek, nem vétetnek fi­gyelembe. A pályázathoz csatolandó: a) ajánlat, b) ajánlati költségvetés, c) letéti nyugta, továbbá oly ajánlattevők részéről, akik a vármegye területén középítkezéseket még nem teljesítettek, az illetékes ke­reskedelmi és iparkamara igazolása az ajánlattevő megbízhatóságáról. Az ajánlatban ha az összes munkákra tétetik felsorolandó, hogy ajánlattevő a fent felsorolt 1=11 munkacsoportból kü­lön külön melyiket hajlandó elvállalni. Hz ajánlati költségvetésben az egység­árán úgy számmal, mint betűvel kűlön- külön feltüntetendók. A bánatpénz 100.000 P ajánlati vég­összeg 5°/o> ezenfelüli ajánlati összegnél 100.000 pengőig 5°/o, a fennmaradó ősz szegte pedig 2%. A munka odaítélése esetén azonban a bána'pénz a teljes vállalati összeg 5%-ra egészítendő ki, az idevonatkozó felhí­vástól számított 10 nap alatt. Amennyiben a biztosíték készpénzből áll, az az 55.336. sz. postatákarékpénz tár csekkszámla javára fizetendő be (Hevesvármegye közig, letét.) és a be­fizetési lap az ajánlathoz csatolandó. Értékpapír és takarékkönyvekből álló biztosíték pedig vidéken a Pénziigyigaz- gatóság székhelyén levő m. kir. adóhi­vatalnál. Budapesten pedig a központi m. kir. Állampénztárnál teendők le. Ajánlat és ajánlati költségvetés kizá­rólag csak e célra kiállított űrlapokon állítható ki. Ezek ivenkint 80 fillér elő­állítási árban az egri rn. kir. Áilamépi- tészeti hivatalnál szerezhetők be. A vonatkozó tervek és a szerződés- tervezet Budapesten Waelder Gyula épí­tész, műegyetemi tanárnál — I. Műegye­tem — Egerben pedig az Államépité- szeti hivatalnál tekinthetők meg. Hz esetleges felvilágosítások mindkét he'yen megadatlak. A szabályszerűen lezárt és lepecsételt, kívül »Ajánlat a Hevesvármegyei Siket néma Intézet épitési munkáira« felírású borítékban I9z7 év március hó 10-én délelőtt fél 12 óráig Hevesvármegye Közigazgatási iktatójában nyújtandók be. Az ajánlatok ugyanaznap déli 12 óra­kor Hevesvármegye alispánl irodájában bontatnak fel. Ét ajánlattevők, vagy igazolt megbizottaik megjelenhetnek. Ajánlattévők ajánlataikkal 30 napig maradnak kötelezettségben. Eger, 1927 február hó 15. Okolicsányi alispán. SINGER varrógépek |*ég bevált jó minőségben Kedvező fizetési feltételek SINGER VAttRÓGÉP R E S Z VE NYTARSASAO EGER, j c Tisztelettel értesítem a mélyen tisz­telt közönséget, hogy a tavaszi 1 szövetujdonságok nagy választékban megérkeztek. Előre is biztosítom az úri közönsé­get, hogy minden tekintetben a legelőnyösebb és legkedvezőbb fizetési feltételek mellett a legnagyobb megelégedésükre fogom kiszolgálni. Tisztelettel RACSKÓ ÚRI SZABÓ Fő-ucca 19. (Club-épület.) 2694/927. Árverési hirdetmény. Közhírré teszem, hogy a városház 2. sz. üzlethelyiség (Farkas Ferenc-féle) f. hó 26 napjan délelőtt 10 órakor a fő­jegyzői hivatalos helyiségben nyilvános j árverésen bérbe foq adatni. Kikiáltási ár: 1200 pengő, ezen alul i azonban kiadatni nem fog. Átadás 1927. j március i-én s a bérösszeg is ezen idő- I tői fizetendő. Bánatpénzben a kikiáltási ár 10%-a ] az árverés megkezdése előtt leteendő, j ezenkívül a legtöbbet ígérő */4 évi bér- ! összegnek megfelelő biztosítékot is kö­teles a város pénztárába betenni. A bérbeadás a tanács jóváhagyásától feltételezetten történik. Eger, 1927, február 15. Trak Géza #k., polgármester. Alezőkövesden a Fő­utcán, a község köz­pontjában 3 üzlethelyiség lakással kiadó. Érdeklődni lehet a tu­lajdonosnál, BÁNYAY JÁNOSNÁL 2829/1927. sz. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy Eger város ha­tárában a vízen innen és vizen túli te­rületeken gyakorlandó vadászati jog­nak 1927. augusztus hó 1-től 1953 ja­nuár hó 31-ig egymásutáni kővetkező 6 (hat) évi leendő bérbeadása végett, az árverést 1927 év március hó 2-ának délelőtti 10 (tiz) óráját Eger város kis­tanácstermében kitűzöm s erről az ér­dekelteket azzal értesítem, hogy az ár­verési feltételek a hivatalos órák alatt Bayer Henrik v. tanácsnoknál megtekint­hetők. Eger, 1927. február 18 án tartott ta­nácsülésből. Braun Károly sk. polgármester h,

Next

/
Thumbnails
Contents