Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-02-19 / 40. szám

1927 február 19. SGRI NÉPÚJSÁG 3 £3U80B» ^BHHHnBBnaBMHBnnni 800 liter borát vittek el az élei mes pincetoivajok. Pálok Barnát Kilián u lO. »z. »latti lakos ris­volgyi pi c jel február hó 10 és 15. nepjai között ismeretlen tettesek feltörték és a pincében elhelyezett hordókból 800 liter­nyi kü önféle bort összevalogit- t; k. A borokat a kézzelfog­ható bizoi ystekok, nyomok sze- rin1, kisebb hordókba Itf Jtelték ó* annak rendje módja szerint elfuvarozták A let esek kézre- keritésére az egri rendőrség meg­indította a i yomozást. Kerekpár tolvaj ásért — 3 hónapi fogház. Mészáron Fe.enc gyön­gyöst foldmivts a mull ev vegén Bognár Janos gyö gyöst lakos­tól egy kerékpárt ed pott. Mé­szárost a pőaieken d 1 őitmeg tartott tárgyaláson 3 hónapi fighazra, 1 évi hivatalvesztésre, és poiitieat jog inak ugyanezen időre Voló ftllüggeeztesrre Ítélte ez egri kir. törvényszék. Az ügyész súlyosbításért a vádlott enyhítésért Llehb-z»tt. Milyen újságot adjunk a fűk ke zó&e? A tiu«nak 1 pót keli adni a kezebe jó ó# megbízható Új­ságot, nirtlyet egészen a masu­kénak mondhatnak s atatlyszó rakoztotva, szinte ludtokon kí­vül készíti őket fokról fokra arra a nagy uira melyet élet­nek neveznek. A választás nem Dehóz. Minden szülő bátran ke zébe adhatja serdülő fiának a Cn.-rüéMzmozgalom lapját, a Ma­gyar Cserkészt, melynek minden sora a józ.n, prakuüu*, egész­séges Cserkész szellemet leheli m gáből. A havonként kétszer megjelenő nagy ifjúsági lap nemcsak tartalmával de olcsó­ságával is magára vonja a szü­lők figyelmet Az elófi é'i dij negyedévre (6 «zém) 2 P, fél­évre (i2 szám) 3 P 60 f, egasz évre (24 szám) 6 P 40 f Kívá­násra *z Egri Népújságra vujó hivatkozás*»! «ziva-eo uúid mu­tatványszámot a kiadóhivatal, Budapest, V. Hajual utca 6 C«erkészház. 80.000 kötetes lexikon. A kínai köztarSiS g u-p*zoveisági d le ■ gátuia tutvalevöltíg a népszö­vetség könyvtárának ajándé­kozta a világhírű kinai nagy óxikoat. Lionel Gills angol tu­dó*, kinek K nát ismertető ira­tai világszerte ismeretesek érd« kés nyilatkozatot tett a genfi uj-iágirők előtt a kinai f xi^on- ro!. A kinai nagylexikon 80000 kötetből áll és így méltán vi**4i a világirodalom i*-gbat;ilijja8ttbb alkotása nevét. Hogy szélesebb rétégek is hozzá főrhe*senek a benue lefektetett tudományon javakhoz, vagy rgy kisebb kézi Kiedáea is, amely mindössze 1203 kötet. A nagy lex kunnak ez a jelentéktelenre kurtított kivonata egész könyvtártermet lölt ki. A n&gy lexízonból egyéb­ként még csjK ► gy kézirati pél­dány van. A ktnyomatása az óriás műnek most v»n folyamai­ban. A háború előtt kezdték meg ezt a nagy nyomdai mun­kát és eddig a lexikon harmad része készült el. Egy szazhatóves gulyás spanyol- betegsegbe esett. A fővárosi Szent LáSiló-Kórház npanyolbetegei kö­zött volt egy érdekes ember is. Rács István hortobágyi guiyás százhatévé« korában kap a meg a spanyolbeteg*éget és tgy ke­rült a kórházba. Az öreg gu­lyás röstelli, hogy a láz leverte lábáról és ágyba kellett feküd­nie, <- ért életében sose volt ba­log Egyre azt hajtogtta, hogy ha a Hortobágyon mar dt volna, nem is érte volna utói a ttpa* nyolbetegsrg, amelynek ő egy, c*ak egy jó orvosságát ismeri: a vörö b írt. Politikai nőiskolát nyitottak Kíná­ban H nkaubau egy előkelő kí­nai asszony mag-tsfokú nőisko­lát ryi'o t *z asszonyok politi­kai képzésére. Az iskola alspi- tója kijelentette, hogy a kinai nőknek együtt 1 jő és öntuda os polgárnőt-n»k is kell lenniök, amire különösen szüksége van Kínának az elnyomatás elleni harcában. A zene és a tehenek B>rthold frai cia egye'emi t^nár, a mező­gazdasági főiskolák tanára, a •ejg zdaságban sorozaios kisér- leteket végzett abban bz irány­ban, milyen befolyással van a zene a tehenek tejböségére. Barthold sz^riDí a tehenek ide­gei rendkívül érzék nyen r a- gélnak a zenére. Barthold a leg- különbözőbb (hangszerekkel kí­sérletezett, gramofonnal, hege­dűvel, 8 xofonnal sőt verklivel ie. A kísérletek eredményekép meg­állapítja, hogy az öt kísérleti tehén, amelyek addig teljesen zenementesen éltek, a zenei han­gokra több tejet adnak. A leg­nagyobb hatása a s^xofonnak volt, mert erre a tejmennyiség 12 százalékkal emelkedett. Meg­figyelték őzt is, hogyha a zene fejésközben elhallgatott, a tehén a zeneszünetben kevesebb tejet adott. Berthold most tovább akarja folytatni a kísérleteit és a kísérlet majorban egész zene kart akar fölállítani. Valószínű azonban, hogy a legnagyobb hatással a jazz-band lesz a te­henekre. Nyolcvannégyéves korában ment e'öször borbolyhoz. Az amerikai Evansvilleban Adam Win ter­heimer tiszteletreméltó 84 éves aggastyán életében most ment először a borbélyhoz. Eddig mindig a felesége nyírta le a haját és maga borotválkozott, de most, — mint mondja — meg­fogadta, hogy mindkét dologgal felhagy és ezentúl borbéllyal végezteti el. * Esküvő. Ma déli 12 órakor vezeti oltárhoz Vase Kálmán Csetényi P»u'ina úrleányt a Fő- székesegyházbao. * Két sláger az Urániában. Ma 6 és */«9 órai kezdettel két szép sláger kerül egy műsorban be mutatásra : »Texasi Don Juan» romsntikus história 6 felvoi áa- ban, melynek főszerepét Tom Mix, amerika legbravurosabb lovasa ját*z9. «Tatjana herceg- nő» egy különös házasság tör­ténete ugyancsak 6 felvonásban, főszerepben Eimund Lowa. Az előadást egy M gyár hiradó ve­zeti be. — Jegyek előre váüha tői a Mozipénztárban. — Hol­nap három előadás 4, */47 ás 7*9 órai kezdettel. * Esküvő Mata Irénke és Har- tyánszky Bála folyó hő 19-étt, délután tartják esküvőjüket a Fősz ékesegy házban. * Divatlapok. Tavaszi és nyári legújabb divatlapok már megér­keztek, nagy választékban köl­csönben is kaphatók az Egri Keresztény Sajtószövetkezet könyvkereskedésében. SZÍNHÁZ. „Három a kislány.“ Krinoiinos nagymamák, kék- frakkos gBvallérok rég letűnt idője elevenedik meg szemünk előtt mint egy alabáitrom ősz lopos óra halk zenéjétől kisért álomkép Willner és Reichert Schubert zenés operettjében a »Három a kislány*-ban. Szinte már nem is operett: elmúlt, már csak meleg közvetlenségéből is­mert kornak eleven élete, örök emberi sorsok egy felénk fordí­tott mozaik szeme; zenei finom­ságokban annyira gazdag, szer­kezeti felépítésében az opera felé hajlő, teod-nc ájábaa mé­lyen az igazság talajába szántó. E« c upa szín, mozgás, eleven­ség. A Műkedvelők Köre sok ked­ve* si-erót egy uj diadallal sza­porította, midőn színre hozta ezt a klasszikus szépségű ope­rettet. Ha lehet, talán még szo­rosabban magához fűzte a kö­zönség lelkét, talán még jobban biférkőzött az egriek szívóba. Radien Aranka a Médi szer8 pfban snegr gidó tehetségének eleven bizonyságát nyújtotta. Megelevenedett kép volt a Bie­dermeier korból; közvetlen, me­leg játéka leegyszerűsített igizi művészet; színes, könnyen szár­nyaló hangja lelkűnkbe lopta a Schubert dalok megkapó köz­vetlenségét, szívhezszőlő mély érzelme«8égét. J l-metről-jelenet- re jobban és jobban magával ragadta a közönséget; a sfl-ön fel-fdciaitanő taps c»ek gyönge jele volt a nagy elismerésnek. Buday Lily, mint Édi és Bán Eta, mint Hédi, közvetlen köny- nyedséggel játszották meg a párjára tdálő meryasízonyok kedves szerepét. Heveny Gusz- távnó a Grizi Lucia udvari éne­kesnő szerepében nehezebb stí­lusú színészi problémák megol­dása felé szárnyaló tehetségének adta t;nújelét. Megjelenése, já­téka mint mindig, mo*t is meg­kapó ős művészi volt. Tschöilaé asszony, a három kislány ma­májának kedves szerepét Lestál Anna játszotta tőle megszokott meleg hangulattal.R nghy Ilonka mint Brametzbergerné, Vuckits Mtgda mint Wéberné asszony, Siongott Kornél, mint Rózsi szobaleát y, Novotny Gitta, mint Rézi, Tschőllak cselédje ügyes jolenat-alaaításokat nyújtottak. Külön kell megemlékeznünk a második felvonás kedves koszo­rús lányainak : Cnoinoky D dy, Dingha Nóri, Keményffy Muci, Novotny Gitta, Paár Valéria, Siongott Kornél, Wäohtler Vilma, Vucskits M gda ballettjéről, akik színes megjelenésükkel, stílusos, fegyelmezett tánckőszségükkel megkapó epizódként kapcsolód­tak a darab keretébe. Bedross Gyula Schubert lírai szerepében nagy álérzéssel, nyu­godt játéka minden vonásában megfontolt, hangja melegen si­mul a Schubert dalokhoz.Búzás Endre dr. mint Schobert báró jól ismert képességét csillogtatta: Könnyed, kedves játéka magas lendülettel párosult az egész előadás folyamán. D \ Magyar Árpád Tschöll papája méltó párja volt a Lestál Anna játé­kának: egy kiszakított kép a Biedermeier-kor polgári életéből. Zsoldos György a Binder posta­hivatalnok és dr. Palik, Tibor a Bruneder Dyerge®meBler szere­pében rratost megérdemelt tap­solt at. Marossy József mint Vogl, Kapor Elemér mint Schwind, Gerley Gyula mint Gumpelwei- ser nagy sikerrel játszották az örök-bohém jőbarátok szerepét. Babccsay Zoltán No?otny tit- kosrendőrj-*, Lichter Lijos Síin gél pékmestere minden ízében jól megjátszott komikum; dr. Karikás József Schamorff grófja elegáns diplomata volt Az u cai énekesek szerepét Ambrus De­zső é* frindt Dezső töl öltés ba szép sikerrel; Bárány Dmi pedig mint Sani pifckolő mozgott ügyes könnyedí^gg 4. A rendezés szakavatott snun- káját Lestil Anna végezte, a zenekar nehéz és nagy megér­tést követelő vezetése Herovias Antal kezében volt. Szajibó. Művészet. Mérő István festőművész kepkiállítasa. Vasárnep délelőtt 11 órakor nyitja meg Trak Géza polgár- mester a Kaszinó nagytermében Mérő István festőművész kep- kiá ítását, amelyet meleg érdek­lődésiéi vár Eger város művészet- szerető közönsége. Mérő István, akinek neve régóta ismert a magyar festő­művészet birátai előtt, tegaap érkezett városunkba. A művész tizenöt évig volt a Műcsarnok művészeti választmányának tag­ja és ma is helyet foglal a Mű­csarnok zsüribizottságában. Mérő István zsáaere a magyar nép­eiéiből vett napos témák. A ten­ger festésében is valami meg kapó, egyéni felfogást látuak nál*. A Riviéráról, Amalfiban, Gapri szigetén festett képein az ottani artixztika örök szépsége ragyog a színdús vásznakon. Chioggiai és velencei képein pedig a tipikus olasz halász tö­mik gyönyörködtetik az avatott művészet szépségeivel a szem­lélőt. A kiállítás megnyitásán, mint értesülünk, Eger város társa­dalmának előkelőségei is meg­jelennek.

Next

/
Thumbnails
Contents