Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-02-17 / 38. szám

Ára 16 fillér (2000 K), vasárnap 24 fillér (3000 K). Eger, 1927. február 17. csütörtök. XLIV. aví 38. sz. Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 f llér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Heves vármegye közönsége meleg ünneplésben részesítette távozó főispánját. Kétszázötven terítékes banketten búcsúztatták Isaák Gyula ny. főispánt Ä legfőbb jó az éllsmban a rend. Ezt tehát minden áron feon keli tartani s j ezzel szemben semmiféle kivétel­nek, a rendbontókkal szemben semmi kíméletnek helye nincs. Az alkotó munkának alapja és biztosítók?, a polgárok bol­dogulásának nélkülözhetetlen előfeltétele, az ernbt ri műveltrőg legértékesebb vívmánya a rend • önmagát teszi a társadalom­ban lehetetlenné, a i a törvé­nyes rend ellen lázad. A B itblen-kormény hatéves munkájának első és legfőbb ér tőke ép3n abban áll, hogy vég­legesen kiküszöbölte az úgy­nevezett «egyéni akció» kát e teljes egészében helyreállította a jogrend uralmát. Erre a funda­mentumra aztán bízvást reá le­hetett építeni a pénzügyi kon­szolidációt. Ezt a fundamentumot minden erővel megvédelmezni tehát legelsőrendű állami felada­taink egyike s ebben a munkában kormány és hatóságok a leg­messzebbmenőig számíthatnak minden becsületes polgár lelkes támogatására. Eger, február 16. Heves vármegye közönsége tegnap este a Korona télikert­jében meleg hangulatú banket­ten búcsúzott Isa.dk Gyula ny. főispántól, akit ‘főispáni állásról történt lemondása után egyhan­gúlag választott felsőházi taggá a hosszú idáig vezetése alatt állott vármegyének impozánsan megnyilvánuló szeretnie. A ki­tűnően előkészített és fényesen megrendezett ünnepségen Indák Gyula sajnos, nem vehetett részt, mert ünnep napján kapta a szo­morú sürgönyt, hogy testvér- bátyja, a régebben Hevesmegye közéletében is sokat szerepeit Indák István a csehek által megizállott területen fekvő Sa- jólénárdfalván 83 éves korában elhalálozott. A banketten résztvett több, SJMäWM?.' y-:+s ******:: iff-.tfMfet'! mint 200 főnyi közönség igy is bensőségesen ünnepelte Isaák Gyulát. A törvényhatóság nevé­ben Mcduszka Mihály apát, ka­nonok, egri plébános, a várme­gye tisztviselői nevében Hevesy Gusztáv várm főjegyző, Eg*r város nevében 7ra& Géza polgár- mester, Gyöngyös város névé’ ben Orosz Ernő h. polgármester, a községi jegyzők nevében Bú­zás Ágoston felnémeti körjegyző, az ügyvédi .kamara nevében Erlach Sándor dr., az Egri Ko­szorús Dalkör nevében Fehér Lajos dr., az iparos társadalom nevében pdig Paulovits Lajos mondott pohárköszöatőt a tá­vozó főispánra, akinek nevében Okolicsányi Imre alispán kö szöata m?g az üdvözléseket és a szeretet megható nyilvánítását. M«WS ■■S’Wa te«1 Milyen adómérséklést lehet kapni a házak tatarozása fejéhen? Az ideiglenes házadómentességet meghosszabbítják. Bizonyára ez a magyarázata annak, hogy a kormánytámogató Haller-párt tábora napről-napra liberális érzelmű választópolgá­rok csatlakozásával is bővül. A konszolidációt egész erővel szol­gáló kormány s az ellenforra­dalmat likvidálni mindmáig kép­telen fajvódőpárí között válasz­tani Vhloban könnyű dolog le­het annak a még annyira libe­rális érzelmű polgárnak számára is, aki a társadalmi békét értéke szerint becsüli s az alkotó mun­kához elengedhetetlenül (szüksé­ges belső nyugalomnak biztosítá­sát a m3ga részéről is előmozdítani kívánja. A tegnapi kínos incidens­nek, melyről lepünk más helyén számolunk be részletesen, nyo­matékos figyelmeztetésnek kell lennie minden komoly polgárra nézve abban az irányban, hogy a demagógia erőre kapása ellen zárt sorokban kell védekeznünk s ettől az önvédelmi harctól távolmaradni annyit jelent, mint a polgári rend és békés munka frontját gyengíteni. Aki pozi- tive nincs velünk, már ellenünk fordult. Eger, február 16. A pénzügyminidztsr által az országgyűléshez most benyújtott egyes adók és illetékek mérsék­lésére vonatkozó törvényjavaslat 6. §»a ezerint adómérséklés illeti meg azt a házbirtokost, aki akár bérbeadóit, akár bérbe nem adott házát az 1927. évben, legkésőbb november hő 30-ig kizárólag saját költségén tataroztatja és a tatarozási költségek összege az 1927. évre kivetett ház:-;dő alap­jának 20°/o-át eléri, vagy meg­haladja. Miután ezen adómér­séklés, tekintettel arra, hogy a házadó 18°/o s ezután még 50°/o községi pótadót, 10% útadót, 10% országos betegápolási pót­adót, 5% rokkant adót is kell fizetni, nagy kedvezményt jelent az összes házbirtokosokra s emellett a tatarozások nagyará­nyú munkaalkalmat ii teremt hétnek, épp ezért a közelgő tá­ji vaszra való tekintettel, az adó­mérséklés mértékét ős annak mikénti bejelentését itt ismer tétjük. Az adómérséklés mértéke a * kővetkező: 1) ha a tatarozási költségek az 1927. évi ház időalap 20% át elérik, de annak 60°/o-át nem érik el, a tatarozás! költség felét az 1928. évi házadő alapjából kell levonni; 2) ha e tatarozási költségek az 1927. évi házadóalap 60%-át elérik, de annak 100#/o át nem érik el, a tatarozáni költség felét az 1928. évi házadő alapból, a másik felét pedig az 1929. évi házadő alapjából kell levonni; 3) ha a tatarozási költségek az 1927. évi házadőelap 100%-át elérik, Vhgy meghaladják, a ta- tacozási költségeknek az 1927. évi házadóahp összegét elérő részét az 1928. évi, a többi részét pedig az 1929. évi házadő alapjából kell levonni. Az olyan épületeknél, amelyek még ideiglenesen házadómente- sek, a tatarozási munkálatokat foganatosító házbirtokosoknak a házadő alapjából a tatarozási költség szintén a fenti módon és mérvben levonatik, de miután a lajstromban kivetett házadó tény­leg előírva nem lesz, a tataro- zási költségnek az adóalapból való levonása a házadő alapján kivetett pőtadőknál mérsékelheti csak az adóterhet. Ezért az ideiglenesen adó­mentes házaknál a birtokos még abbau a kedvezményben is ré­szesül, hogy az ideiglenes men­tesség meghosszabbítlatik, még pedig: 1. fél évvel, ha a tataro­zási költségek az 1927. évi ház­adó alapjauí veendő bérjövede­lem, vagy haszonérték 20 száza­lékát elérik, de annak 100% - át nem érik el; 2. egy évvel, ha a tatarozási költségek az 1927. évi házadő alapjául veendő bérjöve­delem vagy üaszonérték 100% át elérik, de annak 150% át nem érik el; 3. egy és fél évvel, ha a tatarozási költségek az 1927. évi házadó alapjául veendő bér- jövedelem éshaszouérték 150%-át elérik Vigy meghaladják. Aki az adómérséklést igénybe venui akarja, az tartozik leg­alább 15 nappal a tatarozás megkezdése előtt a polgármes­ternél (községi elöljáróságnál) bélyegmentesea írásban beje­lenteni az épület fekvésének he­lyét (utca, házszám): a tervezett tatarozási munkálatokat: a tata­rozási munkálatok megkezdésé­nek napját és előrelátható tar­tamát : a tatarozási munkála­tokat végző vállalkozó nevét. A tatarozási munkálatok be­fejezését 15 napon belül szintén be kell jelenteni a polgármes­ternél (vagy községi elöljáróság­nál) és ebben fal kell tüntetni a tartozási költségek végösszegét is s a bejelentéshez kell csatol­ni a tatarozási munkálatok költ­ségeire vonatkozó szabályszerű­en bélyegzett számlákat őa nyug­tákat is s kérni kell a felülvizs­gálat után az iratoknak a váro­si adóhivatalhoz (községi elöl­járósághoz) az adókedvezmény alkalmazása céljából való átté­telét.

Next

/
Thumbnails
Contents