Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-02-11 / 33. szám
L 2 ÜSGRÍ NfiFUJHÁtt A földreformok végrehajtása Európában. A Ravue Internationale du Travail foglalkozván a különböző országok földreformjával, azokat 3 c«oportba osztja: 1. Az első csoportba tartoznak Németország, Ausztria és Magyarország. Ez államok nem foglalnak állást elvileg a nagybirtok ellen, egyedüli céljuk az, hogy biztosítsák a kisbirtokok túlsúlyát. 2. A második csoportba tartoznak Lengyelország, Románia, Litvánia és Csehszlovákia s földreformjaik kimondott célja: mit den nagybirtok végleges fel osztása. A legnagyobb kiterjedés felső határául Csehszlovákiában 150—250 hektárt, Lan- gyelorsz 5gban 60—180 hektárt, Romániában é* pedig a régi királyságban 500 hektárt, Erdély ben és Bánátban 200 hek'árt éllnpitanak m g. Németországban, Ausztriában és Magyar- országon az elvett területek teljes értékét mgkspják a volt tulajdonosok, míg a második csoportban sző sídcssd megfelelő megtérítésről. M gt a kisajátítás is máskép foly le, a második csoport államaiban, mint az elsőben. 3. A harmadik csoportba tartozik Észt- és L'dt-ország, hol a kisajátítás csak bizonyos fajta birtokokra (Rittergüter) terjed ki. 1924. év végéig közel 12 millió kát. hold tőidet osztottak ki a földbirtokreformok révén és pedig: Kát. holdat tortái műhely után a katonaság nem fizet sem forgalmi adót, sem jövedelmi- é* vagyonadót, de nem fizet műhelybért és lakásbért sem, sőt nem fizet alkalmazottak utáni betrgf>egélyzö járulékot és rokkanbllátáei stb. stb. adót eem, tehát ily előnyök mellett n?gyon könnyű olcsóbbnak lenni a súlyos adókkal és egyéb anyagi terhekkel megrótt iparosokkal szemben. Mivel az utóbbi időben ilyen és hasonló esetek többször előfordultak, a kereskedelmi és iparkamarák útján felterjesztést intéztek a honvédelmi miniszterhez, kérve, hogy a belügyminiszter és a kereskedelemügyi miniszter mintájára sürgősen adjon ki körrendeletét a katonai ipari műhelyek mielőbbi leépítésére és fokozatos megszüntetésére. <st*gxí*i. «WWSO Nemes vitéz Nagy Pál, a honvédség volt főparancsnoka, meghalt. Budapestről jelentik: Nemes vitéz Nagy Pál, gyalogsági tábornok, a in. bir. honvédség volt főparancsnoka, ma reggel a Korányi klinikán 63 éves korában elhűnyt. A tábornok 1864 ben született Sennyén. Középiskoláit Miskolcon végezte, katonai tanulmányait pedig a Lüdoviks, ni; j d bécsi hadiiskola felső íi.ztképző intézetében. A vezérkari vizsga letétele után a Ludovikában a harcászat és hadtörténelem tanára lett. A debrec°ni, majd a pozsonyi honvédgya ogezredek parancsnoka. Pozsonyból egy gyalogdandár élőn, mint vezérőrnagy kerül az orosz ^harctérre, ahol a bychawai ütközetet a hadi helyzet gyors felismerése következtében önálló, sőt felsőbb parancs ellenére tett határozott intézkedéseivel a túlnyomó orosz haderő ellen fényesen megnyeri. A vitéz haditettárt a Mária Terézia rend lovagkeraeztjét kapta. 1915 és 1916 közötti télen a Riranee—Toporuc harcvonalat védi sikerrel mint altábornagy a 40. hon védhadoaztály ólén. Ezután ez isonsói csaták tűző- ben ragyogtatja fényes katonai talentumát. Csapatai körében az a legenda születik meg ró!», hogy golyó nem árt neki. 1922.- bea a magyar honvédség főparancsnokává nevezte ki a kormányzó, a haláltmegvető bátorságáért számos magas kitüntetéssel ékeskedő hadvezért. settee w »e^x» Leharapta és lenyelte ellenfelének jobb fülét egy Maklári-utcai földmíves. A kir járásbíróság 5 hónapi fogházra es nyolcszázezer korona pénzbüntetésre ítélte. — Ä kir. törvényszék felebbviteli tanacsa jogos önvédslem esetét látta fennforogni es felmentette a vádlottat. Magyarországon— 600.000 Csehszlovákiában..- 890 000 Jugoszláviában — 875.000 Romániában — — 5.111.750 Lengyelországban. 643.200 Litvániában — — 253 000 Lettországban — 1325.000 E-ztcrszágban — 1.516250 Hat*»8e»e»®3B«aHSSKa«saffi*H Az iparosok a katonai műhelyek megszüntetéséért. Az iparos- és kereskedő osztály többször megismételt kékérelme alapján tudvalevőleg úgy a belügyminiszter, mint a kereskedőim! miniszter már rendeletét adott ki a kisiparosok rovására működő közüzemek leépítéséről Amilyen szükséges volt ez a rendelkezés, éppen úgy kívánatos volna, ha a honvédelmi mini» zier is hasonló körrendeletét adna ki mielőbb és a katonai műhelyek is fokozatosan leépíthetnének a keresetnélküli, súlyos adót fizető hazai kisiparosok megélhetésének biztosítására. Csak természetes, hogy a katonai műhely olcsóbb lehet az iparosoknál, mert hiszen a kaEger, február 10. Megírta annak idején az Egri Népújság, hogy Virág András 41 éves földmíves, egri, Ma kiári űt 101. szám abtti lakos, 1926 szeptember 10.-én lakásügyből tám dl vitatkozás, illetve civa- kodás hevében Lharspta és lenyelte Bóta Kálmán főldmíves jobbfülét. Az egri kir. járásbíróságon Szikszay Gyula kir. járásbírő súlyos testi sértés vétsége miatt 5 hónapi fogházra és 800 ezer korona pénzbüntetésre itelte Virág Andrást. Felebbezés folytán az egri kir. törvényszék elé került a bűnügy és azt a napokban tárgyalta le a törvényszék folabbvíteli tanácsa Gálbory József kir. törvényszéki elnök elnöklete alatt. A nem mindennapi verekedés tényállása ez alábbiakban bontakozott ki a főtárgyaláaon : — Virág András és Bőta Kálmán közösen bírtak egy házat és mindketten jogot formáltak a közös házban megüresedett egyik lakás kiadására és mindketten másnak akarták kiadni a lakást. Az egyik bérlőjelölt, Vájjon József ny. rendőr éppen j a lakás átvételéről tárgyalt Bőta Kálmánnal, amikor Virág András közbelépett és f'gyelmezteüe Bótát, hogy neki nincs joga kiadni a lakást. Durva szóváltás támadt a két tulajdonos között, amely után Virág András visszatért lakásába. Bóta Kálmán bosszút forralt tervének meghiúsítása miatt. Hatalmas kést vett magához, majd egy téglával bezúzta Virág András ajtajának ablakát s az ablakon át késével a konyhábau az ajtó mögött állő Virág András felé szűrt. Virág András erre szintén kést ragadott és a konyhaajtó ablakán át egymás felé szurkait a két földmíves. Virág András felesége a szobában elájult, gyermeke pedig rémületében az ablakon át kiugrott az u!cára. Bőta Kálmán közben behatolt a konyhára. Itt a két föidmíves bírókra kelt. Dulakodás közben Virág kicsavarta és messzire dobta támadója kezéből a hosz- szű kést. Az önmagát és lakását védő Virág András ezután teljes erő vei megragadta Béta Kálmán haját, majd hátratörte fejét és 1927, február 11 El .....i58 e lőször a jobb vállán marcangolta szét fogaivai a ruhát, majd két hatalmas harapást ejtett rajta. A föleimében és dühében szinte öntudatát vesztett Virág András ezután nekiesett ellenfele arcának és egyetlen harapással leszakította Bóta Kálmán jobbfülét és akaratlanul lenyelte azt. A kir törvényszék felebbvi- tfli tanácsa Bogyó Károlyné és Vájjon József tanuk vallomása, valamint a vádlott előadása alapján Virág András cseleke- setében a jogos önvédelmet be* igazolínak íálálta és a kir. járásbíróság Ítéletét megsemmisítve felmentette a vádlottat. Az indokolás szerint igaz ugyan, hogy a vádlott Virág Andrásnak, amikor ellenfele kezéből már kicsavarta a kést, nem volt oka tovább védekezni, ámde a törvény kimondja, hogy ha a tettes a jogos önvédelem határát félelemből, vagy ijedtségből túllépi, azért nem büntethető. Az isélst jogerős. Éjszakai rablótámadás Ecséden. A rabló hurkot vetett egy dúsgazdag földmives feleségének a nyakába. (Az Egri Népújság tudósítójától) Vakmerő rablótámadás tartja izgalomban a H tvan melletti Ecséd község lakóit. Az ismeretlen tettes a dúsgazdag ember hírében állő Kürti János ecsédi gazdálkodó lakását akarta kifosztani é* teljesen a véletlenen múlott, hogy tervét végre nem hajthatta. Az eimult reggel, 5 óra tájban, Kürti Istvánná lámpával a kezével az istálló falé tartolt, hogy a teheneknek enni adjo^, Amint az ejtő elé ért, a homályból egy alacsony, vörösBrcú elak ugrott eléje és durva hangon ez asz- ezonyra kiáltott, majd egy hurkot dobolt feléje, amely az asz- szony fejére hullott. Kürtiná a hurok szorítása alatt fájdalmasan elköltözni kezdett, mire az idegen, látva, hogy a merénylet nem sikerüli, ellökte magától és menekülni kezdett. A zajra a szomszédim} ugatni kezdtek a kutyák, a ház lakói is felébredtek éa a legnagyobb rémületükre lelték meg az asszonyt, amint a hurokkal az arcáD, az izgalmaktól eszméletlen állapotban feküdt az istálló előtt. Tovább kutatva, a szénaboglyák tövében agyonverve találták Kürtiék hatalmas komondorait is, de a merénylő már nyomtalanul eltűnt. A hatvani csendőrség a sze- mélyleiráa alapján teljes erély- lyel nyomoz az ismeretlen tettes után, eddig azonban minden eredmény nélkül.
