Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-02-04 / 27. szám
Ára 16 fillér (2000 K), vasárnap 24 fillér (3000 K). Eger, 1927. február 4. péntek. XLIV. övt 27. sz. Előfizetési dij postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 f llér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. i inni»Tillilíftí liiIlii ftOffll ili lliUllil tillWWOiiFUUIIIii i1 UltiHirW1HIHHH Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Prestito di Littorio a neve az űj olasz nemzeti kölcsönnek. Célja, megjavítani a Ura valutáját. Htrom milliárd líra az összeg, mit az olasz nép duzzadó érzülete ho«ott össze és tett la a haza oltárára. A lírát épen úgy elérte bilvégzete, mint a frankot, a márkát, a koronát. Szóval a háború tengeri betegsége kitört a lírán. A háborús kiadások, az egyre ujulő kölc ö- nök, bankok kibocsáiványai rontották a pénz hitelét. Visszatornázni, az elérhető magasságig a nagy mélységből, hová a háború kataklizmája Európa háborús népeinek pénzét döntötte, eminens feladatiul tűzte ki a fascista kormány s zseniális pénzügyminisztere, Volpi. Az új nemzeti kölcsön kibocsátási árfolyama 87 50 lira, Öt évre szól, 5 százalékot jövedelegyenlő lesz 122 frankkal, akkor stabilizál. A belga kormány a stabilizációt vallja. így tettek a magyarok és az olaszok is. Igazán tiszteletre, követésre méltó a lendület, melyet a mai Olaszország jelene és jövője érdekében kifejt. Adósságait rendezi, visszatérítgeti, vasutait, útjait, iparát, kereskedelmét már reorganizálta, Albániával, Németországgal megkötötte a gazdasági szerződést, népfelesb'gét gyarmatain helyezi el, vizierőit felhasználva, l1/, millió lőerőt kap. Mint egykor a középkorban a szépművészetek, építészet, szobrászat, festészet hazája volt Itália s Flőrenc, Róma művészei uj irányt adtak az egész világ művészetének, amit cit queoento néven ismer a művelt emberiség; mint hajdanta Velence, Genua köztársaságok a tenger úrnői voltak, kereskedelemben, közgazdaságban, politikában korszakot alkottak, úgy ma a talpra állt nemzet, lerázva magáról a tudományosnak nevezett elméletek képtelenségeit, terhes ballasztjait — hallgatásra kárhoztatta az internacionalista szocializmust, kizavarta a romboló forradalmárokat, hogy nemzeti életet élhessen. Ehhez a nagy célhoz megjavítja valutáját s rendületlenül hiszi, hogy uj élet, uj jövő távlata nyilik meg számára. Dr. Csepela Lajos uaMNr <&© «SM3*» imMM» **»S*«WMi«* A«««» A helyhatóságok autonómiája és az adócsökkentés. mez. Bankok, biztositő társaságok, nagy vállalatok, mega* egyházi, világi személyek, egyletek, szervezetek sietnek emelni, javítani a lira árfolyamát, nyújtják segítő karjaikat a líra támogatására. Két heti jegyzés elég idő volt a hőrom milliárdot összehozni. íme a nemzeti akarat — hatalma. Egy nép, ha akar, cioda- dolgokat művel a a számító olasz tisztában van azzal, hogy stabil pénzegység nélkül közgazdaságot, kereskedelmet vezetni, külföldi viszonylatokba elhelyezkedni, az állam jövőjét biztosítani nem lehet. Ezt a műveletet is kellő óvatossággal hajtotta végre. Előtte a francia példa. Francia földön két párt küzd a frankért. Az egyik párt stabilizálni, a másik revalizáini akar. Mindkét irányzatnak számos követője van. Akik a frank feljavításától várják boldogulásukat, azok a frankérték felemeléséért szállnak síkra, akik a közgazdaság összeroppanásától tartanak, azok a stabilizációt vallják. Poiocarét a minap meginter- pellálták és a dodonai jós csak annyit mondott, kivárja, mig 1 fontért 122 frankot fizet a francia, más szóval, míg eléri az értéket, amikor egy angol font Budapest, február 3. A bépviselőház pénzügyi és közigazgatási bizottsága ma délelőtt megkezdte az adócsökkentésről szőlő törvényjavaslat tárgyalását. A kormány részéről Bethlen István gróf miniszterelnök, Búd János pénzügyminiszter, Vargha államtitkár és több miniszteri tanácsos vett részt a tárgyaláson. A törvény- javaslat előadója Őrffy Imre országgyűlési képviselő volt, aki részletesen ismertette a javaslatot. Hangsúlyozta, hogy bár tiszteletreméltónak tartja a helyhatóságok védelmére felhozott aggályokat, nem osztja azokat, mert a helyhatóságok autonómiája nem szolgálhat védőpajzsul olyan gazdálkodásokhoz, amilyenek a legutóbbi időben előfordultak. Attila hűn fejedelem sirja nyomában. Szentes határában határozott nyomokat találtak Attila székhelyére. (Saját tudósítónktól) Volt idő a világháború előtt vagy másfél évtizeddel, amikor egész Európát szenzációs erejű ásatási láz fogta el. Erre az időszakra esnek a valóban nagy horderejű eredmények is, amiknek legjelentősebbjei a Pompéjiben tovább folytatott feltárások, a Rómában és a görög földön történt újabb kísérletek, aztán a napjainkban eredményt ért Királyok Völgyében kezdett ásatás, végül a franciák és olaszok nagy reklámmal csinált kutatásai egyrészt a catalauui mezőkön, másrészt a velencei vidékeken — Attila hűn fejedelem sirja után. Ezekkel kapcsolatban kezdődött meg Magyarországon is a mind erősebb, mind lázasabb lendületet vett kutatás úgy Ár- pádvezér, mint Attila sírjának feltalálására, amely akció élén legelőkelőbb tudósaink álltak, amely akciót a kormányhatalom intenzív anyagi és erkölcsi támogatásban részesített. Eredmény azonban nem sok mutatkozott, mikor is egy két esztendő elteltével a hivatalos kutatás visszahúzódott lassan a teoretikus viták kényelmes páholyába és a kutatás ügye egy csomó újságcikk és pompásan megírt könyvek mélyén elalud». Igaz, hogy 1 ép ebben az időben erőlködött a budapesti fórum felé egy mész- szíréi kiáltott hang is, amely mutatni akarta az utat a Nagy Sír irányába, de az a hang szerény köntösbe szabva, agy egészen ismeretlen ifjúé volt, akit a dübörgő nevek mellett vájjon ki vehetett volna komolyan...? Sok idő múlt el azóta, kerek huszonnégy esztendő és ma szenzációja lett az egész tudományos világnak az a véletlenül kézbeakadt könyv, amelyet Szentesen adtak ki 1900 év elején, szerzője Csalldny Gábor archeológus, a dúsgazdag szentesi múzeum igazgatója és címe a könyvnek: »Attila székhelye és sírja Szentes határában, — Donáton.c A kultuszminisztérium hivatalos megbízottat küldött ki nemrég, aki négy napos tanulmány után hatalmas iratcsomóban számolt be a múzeum hallatlan értékű hűn kincseiről, amiket Csaliány Gábor saját költségén és részben a város támogatásával végzett ásatáiokkai tárt fal több, mint ezer hűn sírból, a város határaiban. Attila sírja tehát újra lázasan érdekló nagy kérdéssé nőtt. A leleteket lefotografáltatták a Nemzeti Múzeum hivatalos közegei és felszólították Coallány Gábort, hogy a huszonnégy óv előtt kiadott és észre sem vett könyvét újra Írja meg, sz azóta feltárt óriási jelentőségű leietek hozzáadásával, amit most egy négy fővárosi kiadóvállalat illusztrálva magyar és egy híres németországi kiadóvállalat német nyelven bocsátana közre. Egyben felszólították, hogy folytassa haladéktalanul ásatásait Attila sirja felkutatására, mint ahogy a nagy hűn vezér sírját csakis az általa döntő érvekkel bizonyított nyomon találhatni. Az aktív munkálatok az egész világ idekoncentrált figyelme mellett újra megkezdődnek a szentesi határban, Donát környékén. És a rettegett »Isten Ostora«, a nagy húa fejedelem hármas koporsója körül döngeti a földet a végre bizonyosan útját talált csákány . . . «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában!»
