Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-02-02 / 26. szám

EGRI MfiPÜJSAii Eger város 1927. évi költségelőirányzata. III. HegySriér költségelőirányzat. Fedezet. Ilegyőrbér és vadá­szati jogbérletből (1—5 tétel)............................... 34.928 P — f Szükséglet. 28 hegyőr fi­zetése, utak fenntartása, stb. (1 — 8 tétel) . . , 34.633 P 92 f Fedezeti többlet .... 294 P 08 f Kövezetvám költségelőirányzat. Fedezet. Vámok és külön­félékből (1-10 tétel) . 90.277 P 72 f Szükséglet. Személyi, keze­lési kiadások és külön­félékért (1—25 tétel)_. ____90.098 P 36 f Fedezeti többlet .... 179 P 36 f Vízvezeték és csatornázás költségelőirányzata. Fedezet. Az 1925. évben felvett 180.000 dolláros I. Speyer féle Magyar Városok Kül­földi Kölcsönének még ezideig felhasználásra nem került része, továbbá a 320.000 dolláros Il-ik Speyer-kölcsön ezideig fel nem használt részé­nek, 1927. évben várható kamatainak együttes ösz­szege .......................... 80.000 P — f 1 927. évben remélhető viz­díjakból.......................... 80.000 P — f E ger városháztartási alap­jának hozzájárulása és a közcélra felhasznált Víz­mennyiség vizdijának megtérítésére .... 40.000 P — f Összesen 200.000 P — f Szükséglet. Az I-ső Speyer-féle kölcsön 1927. évben fizetendő törlesztő részlet és ka­matára .......................... 100.350 P 08 f A Il-ik Speyer-kölcsöu 1927. évben fizetendő tör­lesztő részlet és kamataira 171.685 P 11 f Összesen 272.035 P 19 f Fedezetlen hiány .... 72.035 P 19 f Ezen 72 035 P 19 f, vegyi« 900 millió 429 ezer torona hiány függő kölcsönből, vagy magából a auifölűi kólctöxiböi volna fe­dezendő. Mini a leközölt 1927 évi költ­ségvetés adatai igazoljak, Eger város 1 millió 47 ezer 508 pengő 73 fillér, vagyis 13 milliárd, 93 millió 859 ezer 125 korona szük­ségletet igényel, felemészti nem­csak a 930 ezer 157 pengő 88 fille«", vagyis 11 milliárd 626 mil­lió 973 ezer 205 korona teljes fedezed összeget, de kénytelen még a törvényesen megengedett és Tegmtgasöbb 50%-fts pötadó kulcs alapján 120 ezer 951 pengő 84 fillér, v gyis 1 milliárd 511 millió 898 ezer korona pótadót is igsny be venni, úgy, hogy mind­össze 3(00 p-ngő 99 filler va­gyis 45 miliő 012 ezer 80 ko­rona marad papiroson mint fe­dezeti többlet. Lehetetlen helyzet, hogy egy 13 milliárdos évi költségvetést ily nevetsége® felesleggel zár­junk. Kétségtelen, hogy a kiadá­sok tűimagaeak. Ha a költség­vetést lelkiismeretesen átvizs­gáljuk és mérlegeljük a kiadási tételeket, akkor meg keli állapí­tanunk, hogy legfontosabb szük­ségleteinkre, még megközelítő leg sincsen az ez összeg beál­lítva, amennyit ezekre fordítani kötelességünk volna, azért, mert nincs miből; azért, msrt más ter­mészetű kiadásaink tűlmagasak és elviselhetetlenek. Helyzetünk kétségbeejtő ha tekintetbe vesszük, hogy jöve­delmi forrásaink az adók csök­kentésével lényegesen apadni fognak. A kormánynak most, hogy az ország pénzügyi egyen- •úiya belyreállott, nagyon he­lyesen első köteleisége, elvisel­hetetlen edóterheinken könnyí­teni, ami a miniszterelnöknek e napokban tett kijelentése szerint az országgyűlésnek első fela­data lesz. Eger város szempontjából az 1927. év a krízis esztendeje lesz, az adócsökkentések és a vízvezeték terhei miatt. Erről sokat lehetne írni. A költségelőirányzat papi­roson elég tűrhetően fest, de hogy az év végéig a valóság­ban eoikal súlyosabb lesz a helyzetünk, azt az események kétségtelenül igazolni fogják és igazolni fogják az előirányzat és az év elteltével rendelkezé­sünkre álló tényleges adatok és hogy a legnehezebb anyagi gon dokkal kell majd megküzdenünk. Most, hogy költségvetésünket tárgyaljuk, időszerűnek látom, s a mi olvasóközönségül két is érdekelni fogja, az érseki líceumi könyvnyomdában kó-züh és egy fél ív pap ro on nyomtató.t, Eger város 1856/1857 évi költ- ségvetését szó szerint leközölni. Kiadásai 1856/7-ik évre. Orsz. fejedelmi adókra Eger városa illeték egyén értéke fejében (Átquivalenl) 1856/7. évre „ .................... A városi lelkész illető­sége ~ — — — Polgármester dto........ Eg y Tanácsnoknak__ Három Tanácsnoknak per 250 — — __ J egyző, egyszersmind levéltárnok _......... Adószedő — és gazda­sági pénztörnoknak per 300 —______ E gy ellenőrnek 45 kr. népi díjjal.______ S ’állásmester — Gazdasági felügyelőnek Városi fő orvosnak — Sebésznek — __ — Hi vatal szolgának — Piaczi biztosnak- __ N émet fogalmazónak per 45 kr. __ __ G azd pénztársegédnek 8 díjnoknak per 40 kr. A 4-ik oszt. elemi tan. A 3 ik « « « A 2-ik éa 1-sS osztály per 300 .........._ .... 3 külvárosi tanítónak per 200 írt................. Makiári külvárosi ta­nító, miután fele ille­tőségét a msgos Egri fő káptalantól nyeri A négy elemi tanítónak vaaárnepi oskolák- bani tanításért per 40 Leányok tanítőnéjának Kántornak— — — Harangozénak__ __ K éményseprőnek __ Bá bának — — — Két hegybirő per 100 Rajz tanítónak-.......... T izenkét fertálymester- nek per 20 — — 2 kocsisnak 24 írtjával 16 hajdúnak par 40 — Szabad embernek — Czigány bírónak a hi­vatalos levelek el- hordása körüili fá­radozásáért — — A székes fő egyház toronyórájának fel­húzássá és gondvisel. A városi cselédek ru­házati költsége fej. 1200 A katonei tiszti szál látok felsőbb helyről nyert fizetései pötl. Katonai lakok kiigazí­tása és javítására .. A katonai laktanyák emésztő gödrei tisz­títására — — — ABarkéczy kaszárnyá­nál a kistebb épület sindelyezéeére_ __ V ízgádófal elromlott tetejének tindelyez. Generalis híd ujből­építés*r8 - — __ 2600 A set házi híd javílására 200 A melegvízen innen eső híd újból építésére 1800 Tűzi eszközök fent3ri. Négy lő tartása .. — Gazdasági eszközökre, u. m. kerékgyártó, kovác», szíjgyártó, szekér, háj, seprő, lupát, toló talyigák, vödör, c-ákány, kapa, kőtörő eszközök, stb. 240 48 640 12 16 — 15 32 400 — 800 200 — 380 — 318 — 250 400 800 — Régi serház telepet feotartó s beszakadt kőfal javításra — 60 — frt. kr. Átvonuló katonaság 950 57 tisztjei szállás bérébe 160 — Aváros adósságéi utáni kamatok _ — — 927 48 írószerek megszerzésére 250 — 148 28 Szőllők közti közieke­dó*i utak igazítására 200 — 560 —' Szellők közti dűlő utak 600 — igazítására — — 200 — 400 — Házi adó engedményre 100 — Uiczai kövezetre — 300 — 750 — A vároa pőrében mun­kálkodo ügyvéd — 100 — 200 — Vásári és piaczi költ­ségakre ______— 40 — Eger városa nyilván­600 — tartási könyvének vezetéséért — — 200 — 273 45 A helyszínelő bízott­200 — mänynak szállás és 200 — fűtésért .................— 500 — 1 60 — Az árva bizottmánynak 100 — múlt évi August 15­80 — tői October utoljáig 60 — járuló illetőiégében főnöki rendelet foly­273 45 tán ............ ............ 581 26 2 00 — Ugyanazon bizottmány­1946 40 nak 1856/7 évre .— 2682 41 400 — A telekkönyvben fel­350 — merült hibák kiiga­zításaért a reclama­600 — tioualis biztosságnak 250 — Véletlen költségekre - 2000 — 600 — A községház fűtése és viiégíiására — — 400 — Szegények ellátására.. ICO — 100 — Kiadási összeg: 29,821 2 Bevételei: 160 — frt. kr. 40 — Pénztár maradék — 88 — 1856/7 ik évről 690 29 20 — A város különféle épü­40 — létéit és jogait bér­24 — löktől _____ — 2848 42 2 00 — Vásári é® piaczi ha­124 — szonbérból — — 4000 — 1927. február 2 A sátor helyekért ős büotetés pénzekből bevehetőnek ramé­nyeitetik ~ ............ 200 — E ger városa részéről eladathatásra ma­radi 779 véka tiszta búza közép piaczi ár ezeúnt vékája szá­míttatván 1 fr« 30kr 1168 30 kétszer búza 909 véka közép piaczi ar sze­rint 1 pe ügőf ormijá­val — — — — 909 — Véka, font és itcze ko pásból vehetőnek ra- ménylteiik — — 160 — Ciendöri hálás pénzek­ből __ .................... 1600 ­Egyveleges bevételek­ből — _ — 100 — Az összes ce, kir. ka­tonaság alvó krczár fejében — — — 1114 7 A Bevétel összesen: 12,790 48 A városi elöljáróság é« bizott­mány megbírélása után Eger városának az 1856/z évi közszük­sége a túloldalon megtekinthető kimutatás szerint 29,821 pírt 2 krajczárokban — összes jöve- dfelmepedig 12 790 pfr- 48 krczá- rokban találtatván, eként a hi- jány 17030 pfrt 14 krczár. En­nek folytán a c«. kir. magas Helytartóság 16,580, — az Egri c«. kir. Nígytekimetq megyei haiőség p^dig f. évi Augustus 21- én 5863 az. alat kibocsájjott intézvénya értelmében a fent említett *17,030 pfrt 14 krrokat aként rendelte felosztandóknak, hogy a személyes, ház, ős jöve­delmi adó minden forintja után 39*/4 kr. a föld adó minden forint­ja után prdig 10 brrok vettesse­nek fei városi poilék add fejőben. Ennélfogva midőn ezen körül­ményt köz udomásra juttatnám, egyszersmind felhívom minden t. oz. Egri lakost, miként ezen hirdetmény vételétől szlmítandó 8 napok alatt a reája kivetett pót-adót a város gazdasági pénztárába befizetői igyekezzen, — különben a hátralékosok eilen a zálogolás vétetik foganatba, éa a végrehajtási költség, mely ez Egri c». kir. Nagy T. megyei hatóságnak f. évi November 22- én 2512 sor szám alatt ki- bocsájtod rendeleténél fogva minden adónemre következő: 1 pfrt hátralékig __ 10 kr. p. 1- töl 2 ig _______ 15 kr. p. 2- től 3-ig .. — — 20 kr. p. 3- től 5 ig „ — — 30 kr. p. 5-től 10 sg- — — 40 kr. p. 10 sói 20 ig - — — 1 pfrt. 20-on felül pedig — 2 pfrt. tőliük múihatatlanúi behajtandó lészen. Költ Egeiben, November 29 én 1857. Bemet Ferencz, polgármester. Mint ezekből az adatokból láthatjuk 70 év előtt a magunk egyszerűségében, bár nehéz idők alatt, gondiiientesebben, boldo­gabban éltünk, bár a városnak, amint az adatok igazolják, ak­kor is volt a szerény bevételek miatt pótadója. Elégedetlenek voltunk mindég, sajnos a leg­utóbbi békeidőben is. Oíak most tudjuk, a háború okozta nyomo­rúság miatt, hogy mily nehéz az élet és visszasírjuk azokat a bé­kebeli boldogabb időket, amikor mindég elégedetlenek voltunk. Radii Károly.

Next

/
Thumbnails
Contents