Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-01-05 / 3. szám
mm juspüjsac* 2 1927. január 5 Iáit indokolást olvastam. Meglepődtem azért, mert az állandó választmány, az ügy é® a váró® jól felfogott érdekében, amit alább indokolni fogok, ezen in- dítványWteljesen mellőzte. Meglepődtem azárt, mart több képviselőtestületi tagtáreamhoz intézett kérdésemre kijelentették, bogy ily értelmű indítványról a közgyűlésen nem hallottak. Az ily értelemben felküldött határozatnak a város érdekeire nézve igen hátrányos következményei lehetnek. Ezen határozat alapján hétfőn városunkban időzött a postakiccsiár képviselője, aki megtekintette úgy a JJiwáf-telket, mint a Gőzmalom kérdéses egyik épületét, amely épület a malom féiudvarával 2 milliárd koronáért lett felajánlva oly mődon, hogy a gőzmalom érdekeltsége 450 millió koronáért átvenné a Club épületet. A kérdéses épület megfelelő átalakítással éa némi hozzáépítéssel szolgálná a posta céljait. Hogy ez a javaslat a városra nézve nem előnyöi, de éppen ellenkezőleg nagyon is hátrányos, az kétségtelen és az alanti adatok is igazolják. A város legfontossbb érdeke az volt a postapalota 6 milliárdos építkezésével, hogy a békében egykor oly szépen virágzó kisiparunknak aháborű, forradalom, kommunizmus és oláh rablás okozta nyomorúság után a tönk szélén állva, első sorban az építőipar részére munkaalkalmat biztosítson, mert kétségtelen, hogy az építőipar fellendítése áltál teremthetünk minden más iparágnak és a kereskedelemnek jövedelmi forrást, egy elviselhetőbb megélhetést. Ez a törekvésünk erkölcsi kötelességünk és a váróénak anyagi érdeke is, amennyiben a vállalati összegből mintegy 4 milliárd korona a városban marad, iparosaink itt élik fel, itt forog a pénz közkézen és adóban a városnak is tekintélyes jövedelmet biztosít. Fontos érdekűnk, hogy a postapalota a Bzwéf-telken épüljön azért is, mert kifejezetten erre a célra vettük meg a vízvezetéki kölcsönből. Sajnos nem vagyunk abban a helyzetben, hogy köl- C!>ön.pénzből íelkekst* vásároljunk csak azért, hogylsgyenek és majd építünk rájuk valamikor, valamit. Ma ezt nem engedhetjük meg magunknak, amikor az ország legszegényebb rendezett tanácsú városa vagyunk ő® amikor oly súlyos kölcsönpénzzel dolgozunk. Sajnos, nsgy szegénységünk miatt parancsold takarékosságunk szükségeseégét egyesek nem akarják megérteni. Hogy a Gőzmalom-téle ház megvétele a postapalota céljaira más okokból sem kívánatos, az is kétségtelen. A Gőzmalom hitelezőinek érdekeltsége alig hiszem, hogy a főutcái épület eladásából befolyó és rendelkezésre állő másfél milliárd koronával a malom üzembehelyezését biztosíthatná. Azt pedig még 'kevésbé hiszem, hogy újabb, több milliárdos kölcsönnel ezt megvalósítani képes volna. Ha így is volna, ez egy szerencsétlen gondolat. Mint ismeretes, egy cikkemben a Gőzmalom üzembe .helyezése mellett már állástfoglaltara azért, hogy 120 embernek kenyeret adjunk és szért, hogy a városnak egy tekintélyes adóalanyit visszaadjuk. Sajnos, a körülmények olyanok, hogy ez ez óriási kamatokkal terhelt kölcsönnel a mai nehéz viszonyok meliett teljes képtelenség. Képtelenség a malom szerencsétlen fekvése miatt. Lehetetlen a helyzete egy szárnyvonalon fekvő városban egy gőzmalomnak különösen akkor, amikor a malom a város szívében fekszik és a tengelyen való szállítással oly többlet kiadása van, a mi egy fővonalon és városban fekvő malomnál nincsen, amely többletkiadásokét' a mai viszonyok mellett fillérre dolgozó malomvállalatokkal szemben, a mai nagy verseny mellett megkeresni képtelenség. Ne akarjuk mi ilyen körülmények koiott a haldoklót feltámasztani és ne akarjuk a legkisebb reménység nélkül, nagy áldozat és kockázat érán a köz rovására, keresztül erőszakolni. Magán érdekeket nem helyezhetünk a közérdek fölé. A város és a lakosság érdekeit kell elsősorban megvédenünk. Kötelességünk minden erőnkkel arra törekedni, hogy a 6 milliárdos postapalotát a Binét-telken fölépíthessük. Ezzel tartozunk ez egykor oly szépen virágzó kisiparunknak és jobb sorsira érdemes derék iparosaink összességének, de tartozunk vele a város laboiságának is. Hiszem, hogy a város mindent el fog követni, hogy ez így legyenRadii Károly. 0V» .znwtisiWsarparif-.T riMK 'WW •' irfrir-jh-i-f-V^rl Az üzletekben a közszükségleti cikkek árait pengőértékben kell feltüntetni. Dr. Horváth Gyula readörtanacsos újévi napiparancsa. Dr. Horváth Gyula rendőr- tanácsos. &z államrendörség egri kapitányságának vezetője január l ón iiapiparsnciot ödott ki arról, hogy az összes közszükségleti cikkek árát pengöértékben kel! föl- tüntetni Mindazok, — mondja a rendőrkapitányság ntpiparatscsa, — akik közszükségleti cikkek árú- sításával foglalkoznak, kötelesek az üzlethelyiségükben vagy raktáraikban s\zok eladási árát ponáW»<SP • h xn*. .««sh tossn feltüntető függőjegyzékkel ellátni. Az élelmicikkek eladási árátaz üzlethelyiségekben ugyancsak szembeötlő helyen elhelyezett árjegyzőkben feltüntetni. Vonatkozik ez a kirakatokra is és vonatkozik úgy a nagy-, mint a kiskereskedőkre. A napipsranca fölhívja az állam- rendőrség testületének valameny- nyi tagját, főkép a rendőrőr- szeméíyzatet és a detsksiviestü- let tagjait, hogy a legszigorúbban ellenőrizzék az áraknak pangőértéitben való megjelölését. A miskolci közvélemény az Egri Dalkör hangversenyéről. Az Egri Dalkör vasárnapi miskolci hangversenyével részletesen foglalkozik mind a három miskolci napilap. A lapok beszámolóiból az alábbi részleteket közöljük: Miskolci Napló: Vasárnap este a Koroca-szállő nagytermében tartotta meg hangversenyét nagy és előkelő közönség előtt az országomevű Egri Dalkör. A hangverseny este 8 órakor kezdődött. A koncertet színesebbé tette Fógelné Kaufmann Emmy kiváló hegedüjátéka, valamint Huszthy Zoltán énekszámai. Huszthy Zoltán vezényelte a dalárdát is lendületesen és nagy zenei tudással. Magyar Jövő: Érthető volt az érdeklődés, hiszen Miskolcon már évek óta nem volt oly hangverseny, amelyen a tömegek művészete, a karének jutott volna szóhoz. Az egriek kiváló dalárdája, mely a legutóbbi soproni országos dalos versenyen a Király-díjas csoportban a harmadik helyre küzdötte fel megát a kiváló pécsi és a szegedi dalárdák mögött, mint a csonka ország egyik legkiválóbb karegyüUose hirdette hangversenyét, amelyen első sorban a m .gyar dalnak emelt piedesztált. Az egriek méltán megérdemelték országos hírüket, amit nyújtottak, az mind gondos, precíz, alapos munka volt, telve stílussal és finomságokkal. Különös mesterei a piánóknak, amelyben igen gazdag árnyalatokat tudnak kihozni. A lehelletszerű pi- ánók, a leghalkabb zümmögő kórusok, a széles ívelések, a meleg belkantók egymást érték a dalosok előadásában. Lányi— Bajza : Sóhajtás, Jandl—Ady : Májusi zápor után. . . című igen szép kardalok előueklésénél különösen szép piánökat hallottunk. Legnagyobb sikert azonban Ka- csőh : Mátyást királlyá választották cimü nehéz versenyszámmal érték el, amelynek precíz előadása után percekig tapsolt tüntető melegen a közönség. Nagy sikere volt a négy igen szép eredeti magyar néprománc, továbbá Koudela, Pető ás Müller egy-egy szép műdalának művészi ízlésű elénökléséval. Az egyes számok után felzúduló tapsvihar kellő mértékben mutatta azt a sikert, amit az egri dalosok arattak, akiknek élén Huszthy Zoltán karnagy kiváló munkája érdemel első helyen elismerést^ A karszámok között a jobb hangú dalosok szólőszá- mokkal is tarkították a műsort. Nobilis Tibor meleg és behizel- gősn szép basszus hangjának különösen a mélysége értékes és szép. Huezthy Zoltán karnagy lírai tenorján is sok melegséggel c?endültak fel úgy egy régi olasz ária, mint annak a három dalnak a hangjai, amit Búzás Edre dr., Pál Endre dr. és Adamcsik Józseffel együtt pompás szőlő kvartetet alaotva énekelt. Közreműködött a hangversenyen Főgehié, Kaufmann Emmy is, aki briliáns technikával művésziesen játszotta el hegedűn Tartini hírest ördögtrilláját és Hubay 8. csárdajelanetét. Az egri dalárdisták kétségtelenül nagy sikere mély nyomokat hagyott maga után a hallgatóságban és tekintettel arra, hogy a nagy, előkelő és szinmagyar közönség sorai között msgjelec- tek a miskolci koszorús dalárda vezetői is, akik ebből a hangversenyből leszűrhették tanulságul, hogy a koszorús dalárdát végre át kell szervezni, minden remény megvan arra, hogy a miskolci dalosok is rövidesen talpra állnak és elérik azt a művészi magaslatot, amit az egriek képviselnek és amire egyébként a múlt tradíciói is kötelezik őket. A Reggeli Hírlap szintén a legnagyobb elismerés hangján emlékezik meg a hangversenyről. Ennek a lapnak mai száma azonbann még nem érkezett meg Egerbe és a beszámolóból így nem közölhetünk részleteket.
