Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-07-22 / 163. szám
2 Az ingójelzálogról szóló törvényjavaslat. A közgazdasági életünkre a háború óta nyomasztó súllyal nehezedő hitelválság enyhítése ■ különösen a kisiparnak és kiskereskedelemnek kedvező feltételek mellett olcsó hitellel valő ellátása évek óta élénken foglalkoztatja az irányadó gazdasági köröket, s a kormányzatnak is állandó gondját képezi. Azoknak az intézkedéseknek és kedvezményeknek, amelyekkel a kormány eddigelé súlyos hitelválsággal küzdő gazdasági érdekeltség segítségére sietett, a kisipar és kiskereskedelem vajmi kevés hasznát látták, mert ezen társadalmi osztályok túlnyomó- részt kis existenciái még azoknak a szigorúságukon enyhített feltételeknek sem voltak képesek megfelelni, amelyek mellett ezek a kedvezményes hitelek igénybevehetők voltak, miután sem megfelelő ingatlan fedezettel, sem a hitelező birtokába átengedhető kőzizálog-tárgyát képező ingóságokkal nem rendelkeztek. Olyan megoldást kellett tehát keresni, amely mellett a hitelezők kielégítési jogának biztosítására szolgáló zálogtárgyakkal nem rendelkező kis emberek is megfelelő kölcsönhöz jussanak. Ekkor vetődött föl a gazdasági körökben az u. n. ingójelzálog intézményének gondolata, amely a hitel igény- bevételét lehetővé teszi anélkül, hogy az annak biztosítására szolgáló ingó zálogtárgyakat, a kiskereskedő- és kisiparos üzemének folytatásához nélkülözhetetlen felszerelésr és árukészletet az adós kénytelen legyen a záloghitelezőnek kiadni. A miskolci Kamara már a múlt év június havában tartott teljes üléséből tett előterjesztést a kereskedelemügyi miniszternek az ingőjelzálogjognak hazánkban való életbeléptetése iránt s azóta is állandóan sürgette ezen fontos hitelintézmény megvalósítását. Az igazságügyminiszter hosz- szas előzetes tárgyalások és az érdekkörök észrevételei alapján elkészítette végre az ingőjelzá- logjogról szőlő törvényjavaslat tervezetét s azt a szakérdekeltségnek hozzászólás végett meg- küldötte. A törvényjavaslat szerint ingó dolgon zálogjogot jogügylettel akként is lehet alapítani, hogy a zálogtárgy az elzálogosító birtokában marad és a záloghitelező kielégítési jogát a zálog birtoka helyett a zálogjognak nyilvános jegyzékbe (jelzálogkönyvbe) bejegyzése ős az elzálogosító rendelkező jogának korlátozása biztosítja. A tervezet nem érinti a náEGR1 NÉPÚJSÁG 1926. július 22 HBIB«aB«BBBCTaBiggBSBgP!«3SBIO»«M^^ MBP1' KUBIBIIHIIW Spanyolországban 50 fokos hőhullám pusztít Az egri kereskedelmista cserkészcsapat zenekarának játéka rendkívül tetszett a kormányzónak. Az izlandi cserkészek sokat szenvednek a nagy melegtől.— Hétezer cserkész táborozik SWegyeren. olyan ingóságokra enged zálogjogot alapítani, amely ingóságokat eddig azért nem lehetett kézizálogba adni, mert a termelésben nélkülözhetetlenek. . áldozatúl. A borzalmas meleget a madarak sem bírják és élettelenül hullanak le a fákról. Murcia tartományban hatalmas erdőtűz pusztít. lünk bevált egyéb zálogintézmő- nyeket (ingatlan jelzálog, ingó kézizálog); hanem hiányt pótló jogintézménnyel kívánja azokat kiegészíteni. Ehhez képest csak Madrid, julius 21. Két napja csaknem az egész Spanyolországban 50 fokos hőhullám pusztít. A rekkenő hőség igen sok emberéletet követelt Eger, julius 21. Ismeretes, hogy a nemzeti cserkész nsgytáborba az egri cserkészcsapatok is kiküldték válogatott bajtársaikat. A cserkészek mozgalmas tábori életéről naponta kedvesebbnél kedvesebb híreket olvasunk lapokban és a cserkésztáborból érkező levelekben. Az alábbi hír azonban mindezeket felülmúló kedves nekünk és olyaD, amilyet nem találhatunk meg levelekben, vagy tudósításokban. Tegnap egy előkelő hölgy érkezett városunkba, aki maga is nagy szeretettel támogatja a cserkészetet. Három napon át fenn is volt a cserkészek nemzeti nagy táborában ős elragadtatással beszélte el az Egri Népújság munkatársának az ott látottakat. Csak em minden nemKiss János egri, Bárány-utca 6. bz. alatti péksegéd jelentkezett ma délelőtt a rendőrségen Debreczeni Dezsó rendőrkapitány, bűnügyi osztályvezetőnél. Haldoklik a fia. Megölték! Panaszt tesz .. Munkatársunk faggatni kezdi az öreget, ki hosszas tépelődés után beszélni kezd: — Hát kérem a 14 éves Gyula fiam kárpitos tanuló Lusztig Dezső Szt. János utcai kárpitos üzletében. A múlt hőt valamelyik napján egy deszkadarabot kapott elfüréezelni, de nem tudott pontosan megfelelői munkájának. A mestere ezen iszonyatosan felháborodott és a ka- zeügyóben lévő léccel addig ütötte, mig az eltörött. A fiú, ki egyébként meglehetősen gyenge egészségű volt, zet cserkészeiből táborozik néhány csapat a megyeri mezőkön. És egyik a másikat múlja felül ügyességben, kedvességben. Valamennyien nagyszerűen őrzik magukat. Csupán a derék izlandi cserkészek panaszkodnak a nekik szokatlan nagy meleg miatt és csodálkozva kérdezik magyar bajtársaibat, hogy tudnak ebben a forrőságban élni. A kormányzó látogatása napján a cserkész-csapatok zenekarai felváltva játszottak a díszszemlén. Az egri érseki kereskedelmi fiúiskola cserkészcsapatának zenekara olyan nagy sikert aratott, hogy a kormányzó is a legnagyobb elismerő és dicsérő szavakkal szólt az egri cíerkészzenekarról fényes környezete előtt. eltitkolta a dolgot előttünk. Hanem csak valami fájdalmakról panaszkodott éa napröl-napra roBSzabbul nézett ki. Elvittük dr. Karikás Józsefhez, aki agyhártyagyulladást Állapított meg rajta é* a kórházba valő beutalást ajánlotta. — Kérdeztük a gyermeket, nem bántották-e valahol, mikor bevallotta a kapott verést. Mivel betegsége csakis azzal lehet okolható, följelentésemet a rendőrségen megtettem. — Fölkereste munkatársunk a beteget is. Halálsápadtan fekszik kőrházi ágyán. Már napok óta nincs eszméleténél a szerencsétlen gyermek. Mellette zokog az édesanyja, hisz fiának élete talán csak napok kérdése. — A nyomozás telje» erővel megindult annak megállapítására, hogy van-e okozati összefüggés a halálos megbetegedés és az ütlegelés között. Nagyon komplikálja az esetet az, hogy a fiú már nem hallgatható ki. Nehéz a megállapítása a baj okának orvosilag is. A nyomozás egyelőre csak a tauuk és vádlott kihallgatására szorítkozhatik. A kínok kertje. Gregor dr. emigráns orosz egyetemi tanár rémregénynek is borzalmas leírást ad a Cseka kinzási eljárásairól. Az orosz kommunisták rémtettei Ociave Mirbeau francia akadémikus regényíró hires, nálunk egyébként elkobzott könyvének, >A kínok kertjénnek kínzásaival hason- litja össze. Ha a vösöaek egy várost valami ellenforradalmi megmozdulásáért meg akartak büntetni, az elfoglalás után kínai hóhérokkal az említett könyv kínzásait alkalmaztatták. A megölendő áldozat testére virágcserapet erősítettek, amelybe egy kiéhezett patkány volt zárva. A cserép fenekén levő nyíláson a patkányt tüzes vassal addig izgatták, mig kínjában kérésziül nem rágta magát az áldozaton. Másoknak üllőre tett fejét kalapácscsal verték szét. Verones püspökét élve bedobták egy katlan vízbe, megfőzték és a szerzeteket arra kényezerítették, hogy egyenek ebből a levesből. Más papokat úgy végeztek ki, hogy hasukat felvégtáa: és belüket egyik végén a testtől elválasztva táviró- pőznához szögeztek, azután korbáccsal kergették a szerencsétleneket az oszlop körül, mig ezen a szörnyű módon ki nem lehelték lelkűket. Ezek mellett a kínzás alacsonyabb fokának rémlik a fejnek csavarszerkezettel vaiő szétrop* pantása, vagy kifúrása, eleven embereknek oszlásnak indult hullákkal szűk szekrénybe való bezárása. Mindez a világszabadság, a proletáriátus javára és a kommunista ideálok nevében. Azt hisszük, aki az ördög uralmának nevezte a kommunizmust, nagyon keve»et mondott. A cseka kommunizmus nem az ördög uralma, hanem maga a pokol. aseBßeBHöKiSBBßBßtsßtsaeisaKVB Egy gyöngyösi borkereskedő öngyilkosságát megakadályozta a rendőr. Budapestről írják: Sárkány Ferenc gyöngyösi borkereskedő ma hajnalban a Dunába akart ugrani, de tettének keresztül vitelében a rendőr még idejekorán megakadályozta. Sárkány igen gazdag ember volt, de az utóbbi időben teljesen tönkrement és üzleti zavarai miatt akart öngyilkos lenni. Egy apa azt hiszi, hogy gazdájának ütlegelésétől kapott halálos betegséget kárpitos-tanon c fia. A rendőrség megindította a nyomozást, de egyelőre nincs semmi bizonyíték.
