Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-07-21 / 162. szám
Ára 2000, vasárnap 3000 .teoron» Eger, 1926 július 21. szerda XL11: évf. 162 s% Előfizetési díj postai szállítással« 8 » 0LITIMEJ NAPILAP. egy bóra «0.000 K, negBedévre 120.000 R. | Főszerkesztő . Dr. Óriás Nándor. í Szerkesztőség; Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: il. Szanálni nem oly könnyű mint gondol- nők. A parlamentáris kormányzat mellett szanálni úgy látszik csak kívülről külső kényszerrel lehet. Legalább ezt bizonyítja Briand tizedik bukása. Pedig Angolország igen nagy áldozatokat hozott a francia szanálás érdekében, amelyekre nem a szövetségi hűség, hanem a hideg számítás kényszerítatte rá az angol kormányt. Nagyon jól tudta az angol pénzügyminiszter, hogy egy pénzügyileg teljesen tönk szélén állő Franciaországgal áll szemben, amelyiken úgyis hiába igyekezne behajtani azokat a l háborús adósságokat, amelyek- j nek nagy réezök van abban, j hogy Franciaország nem tud etabil valutához és rendezett pénzügyi viszonyokhoz jutni. A két nagy nemzet közötti jő viszony szempontjából is előnyösebb volt Angliára nézvs, ha megelékozik Caillaux verebével, ; mintha egy kilátástalan túzokra vadásznák. Franciaországnak sikerült tehát Angliával megegyezésre jutnia, de hátra van még annak az \ óriási tehernek a rendezése, amelyek az Amerikai Egyesült Államokkal szemben állanak fen. Briand bukásával kétessé vált mindkét pénzügyi egyezmény ratifikálása a francia parlament részéről. A francia radikális többség nem akar új terveket vállalni, nem akar létszámcsök- kenteni, nem akarja adósságait teljesen megfizetni, nem akar { erős kormányt és görcsösen ra- ■ gaszkodik ahhoz a gondolathoz, j hogy a radikális »fortwursteln< j az abban különbözik az absolut ■ monarchák ezen műveletétől, } hogy az előbbibe nem lehet be- ] lehalni. j A frank megállásnélküíi zuhanása, az életviszonyok folytonos j rosszabbodása, a nemzet meg- i takarított értékeinek teljes el- , értéktelenedése és a tömegnyo- j mór ostora meg fogja törni a j radikális ideológusok akadékos- ; kodását. Anglia és az Egyesült Államok ( gazdasági és politikai nyomása S a győző Franciaországot egy j külföldről kiinduló és kisény- j szeríiett szanálás győgykurája alá fogja vetni, mert úgy látszik a gazdasági betegek is képtelenek önmaguk lábraállítására. A hitelezők végeredményben^ nem nézik azt, hogy az adós szövetségesük volt-e vagy nem, a hitelezők csak a fizető adósokat szívlelik. Ezt az elemi igazságot Franciaország nem akarja megérteni, de végül is a frank 0001 árfolyama mellett kénytelen lesz. Addig nincs megállás. Száz százalékos kár van az egri szőlőhegyekben. Kétezer hektoliter termés sem lesz az idén a tavalyi hatvanezer hektoliterrel szemben. — Csak két gazdának lesz számottevő termése. Eger, juliua 20. Bayer Henrik városi tanácsos hétfőn reggel 5 őrétől este 8 óráig bejárta az összes egri szőlőket, és még szomorúbbnak látta a helyzetet, mint addig gondolta. Bayer Henrik v. tanácsos részletesen beszámolt tapasztalatairól lapunk munkatársának : — A patakon túli részeken, ahol az egri szőlőknek kétharmadrésze fekszik, csak egyetlen egy hóid szőlőn van termés, amelyről a gazdája vagy 15 hektoliter mustot fog szüretelni. Köszönheti a gazdája annak, hogy olyan szőlőtőkét ültetett annak idaján, amilyeneket nem bántott az időn a psronosz pőre, és, hogy sokat permetezett. Ezek a szerencsés szőlőfajták : ezerjó, bánáti rizling, ás a fehér rózsa. Ezen a részen itt-ott van csak 10—15—20% termézre kilátás, míg sok nagy telepen egy-egy fürt szőlő is alig található. A patakon inneni részen, ahol a szőlőknek egyharmad része fékezik, még rosszabb a termés- kilátás, mint a másik oldalon, mert itt a jégeső i« segített a peronospóra pusztításának. Van 600 hold szőlő egymás mellett, amelyen egy szem szőlő sincs. Itt is van néhány gazda, mint Bayer Henrik városi tanácsos is, akinek lesz 10—15—20% termése. A sok rossz szőlő között, mint egy oázis a sivatagban, van egy kilenc holdas szölötábla a Paphegyen, amelynek termése 60-70%-ot Ígér. Ezt a szőlőt a gazdája hatszor permeieztette és kenporoz- tatta és olyan jófajta tőkékkel van «beültetve, mint a felsoroltak. Ennek a két gazdának is van 33% kára, mert hiszen termésük megmentése igen nagy áldozatba karült. A többi szőlősgazdának 100 százalék a kára, mert akinek lesz is, 10-15-20°lo termése, \ez még a munka- dijat sem födözi. A szemle eredménye bizonyítja, hogy Eger város 3200 kát. hold szőlőjében 2000 hektoliteren is alul lesz a termés, a tavalyi 60 ezer hektoliterrel szemben. Ha a munkadijakat és a felhasznált anyagok árát számítják a gazdák, akkor az idén egy liter bornak a termelési költsége100—150—200 ezer koronát tesz ki. Az újabb külföldi kölcsön teljesen kimeríti a városok teherbíró képességét A pénzügyminiszter még mindig nem döntött, melyik pénzcsoportnál szerzi meg a kölcsönt. — A városok, megyék és községek kölcsöne kedvezőbb lesz, mint az elmúlt évi városi kölcsön. — Néhány hőnapos csend után ismét aktuális lett a külföldi kölcsön ügye. A pénzügyminisztériumban szorgosan dolgoznak a kölcsönök összesítésén, ameny- nyiben meglehetősen nagy nivelláló munkát keli végezni, mert egyes városok és megyék olyan mértékű igényléseket jelentettek be, amelyek nem felelnek meg teherbíró képességüknek. A kölcsönből egyébként, mond hatni, majdnem minden város * igényelt. Nincs szükségük a köl- I csönre Kecskemétnek, Csongrád- nak, Hajdúböszörménynek, Haj- duhadháznak.Karcagnak,Kiskunfélegyházának, Makónak, Salgótarjánnak, Sátoraljaújhelynek, Szentesnek és Újpestnek. Az első kölcsön lebonyolítása meglehetősen simán ment, mert a városok még bő fedezettel rendelkeztek az annuitás folyósítására. — Az elmúlt félévre 2,439,975 aranykorona terhelte a városokat ezen a cimen és erre fedezetük a kereseti adóból 3,324,561, a forgalmi adóból 2,498,099 korona volt. Tehát az annuitás mindössze 41.8 százalékát kötötte le a fedezetnek. A fennmaradó 58.2százalék3,389 685 aranykoronát tesz ki, erre a tartalékra igénylik tehát a városok a mostani uj kölcsönt. Ez azt jelenti, hogy az igénylés, amit a városok a külföldi kölcsönre beadtak, teljesen kimeríti a városok anyagi erejét, úgy, hogy a második kölcsön után évtizedek fognak elmúlni, amig kiheverik a mai rossz gazdasági viszonyok miatt kényszerűségből felvett kölcsönöket. Az újabb kölcsönt a Speyer- féle mintára, egyesített kölcsön- kötvónyekkibocsájtásával fogják a városok biztosítani. A vármegyék kölcsönigényét is összesítette már a pénzügy- miniszter, amely végösszegében 52,515,448 aranykorona, vagyis 761 473,015,000 papirkoronát tesz ki. A csonkamegyákkei együtt összesen húsz vármegye igényelt a vármegyei kölcsönből. Nem igényeltek Abauj, Győr, Hajdú, Sopron és Veszprém vármegyék. Rendkívüli megyegyülés. Julim 27-én, délelőtt 3/4ll-kor Hevesvármegye törvényhatósága rendkívüli közgyűlést tart a vármegyeház nagytermében. Tárgy : Gyöngyös városnak a vízvezeték ügyében hozott 2 határozata, Orosz Ernő gyöngyösi h. polgármester előző szolgálatainak beszámítása iránti kérelme, és a Kál—Boczonád—Tarnabod közötti vicinális-út érdekeltségének megállapítása. A rendkívüli közgyűlés előtt, 72ll-kor az állandó választmány tart ülést.
