Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-12-30 / 296. szám
y \y Ara 2000, vas&rnap 3000 '«torom-* 2Л/*!У$ / /s§>' : /V Ugor, 1926 december 30 csütörtök XLI ' -W 4>vr;^ ''C'tHs'tisO' t u , Ç {се, f 296 яг rr • (VT ' »“"»ti cgn Jlepujm mőflsetési díj posts! szállítással: *gjj lóra $0.000 K, aeggedévre 120.000 K. POLITIKAI MBPILДР. Főszerkesztői Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőségi Eger, Líceum* Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Télefonszám: H. 1916. december 30. Irta: Dr. Molnár Kálmán egyetemi tanár. Ma tiz érá királyt koronáztunk. N?gymagyarország koronáé királyai bosezu Borának utódját, sijövendó évszázadok koronás királyai bosszú sorának elődjét. Történelmi dátum ez is, tsiat minden előző magyar koronázás dátuma. Mart nálunk a koronázás napja: a nemzettől származó királyi hatalom újjászületésének mindig megrázó erejű, lenyűgöző, igézete», misztikus ás szimbolikus jelentőségű napja. A hétköznapok hosszú sorában uj ünnepet teremtő, felbonthatatlan frigykötés nagyszerű napja. Egy emberöltőre szólő programra és ígéret jelentős dátuma. ^Történek-л fontosságú nap ez mindig, de a fejlődésének folytonosságában előrehaladó nemzet életében sem nem kezdet, sem nem vég; az évezredes fejlődés végtelen láncában egy röpke pillanat, egy apró lánc- Bzem csupán, amelynek legfőbb jelentősége, hogy összekapcsolja a múltat és jövőt, a dicső múltat és a reményteljes jövőt. — Szivet vidító, lelket felemelő érzés volna a mai évfordulón pontosan és részletesen visszaidézni a tiz év előtti koronázás lélekemelő jeleneteit, amelyek között boldog Magyarország, a jobb jövő ígéretének jegyében, ágyudörgás, fegy verzörgéa és harangzúgás közepatte világraszóló alkotmányos manifesztác ő keretében deli ifjú királyának fejére helyezte a szent koronát. C&áhitő volna emlékezetűn« ben újra átélni nemzeti nagyságunk egyik ragyogó jelenetének szivünk mélyén elraktározott gyönyörű emlékét, de a jelen sivárságai között nines időnk a múlt szép emlékein hosszasan éida- legai. Az idő sürget. A dicső múlt kötelességeket rő ránk. A múltba csak azárt tekinthetünk visz- sza, hogy a jövőbe lássunk, fcogv múltúnk fáklyafényénél és ujjmutatáíia alapján megtaláljuk azt az irányt, amelyen haladva elérhetjük és kiépíthetjük a magyar múlthoz méltó magyar jövőt. Lelki szemeink előtt megjelenik a legközelebbi koronázás képe. Három irányban vgn determinálva ez a jövő koronázás. Elsősorban tudjuk azt, hogy a koronázás csak a nemzeti akarat ténye lehet. . Ha csonka is lesz a koronázó kéz, ha üres padok lesznek is a koronázó templomban, ha kevesebb lesz is a zászló a koronázási menetben, azért csak az a magyar nemzet koronáz, amelyet jó és balsorsban ez r év közös dcsőeége, ezer év közös szenvedése, ezer év közös kul turœunkéjânak felemelő s összekovácsoló emléke forraszt nemzeti egységbe. Amint a világháború csonka hősében minden tiszteletünket birő egész ember áll előttünk, úgy a világháború országcsonkjának nemzaUöredé- ke ie egy — bár szerencséden — da világverő hős nemzetet fog képviselni, s mindenki büszke less arra, ha általa magát is képviselve érezheti. Másodszor tudjuk azt, hogy a koronázásnak szent István koronájával kell történnie. Azzal a szent koronával, amely szent koronának országait ezer ( év közös dicsősége és közös kulturmuokája fűzte öesz® elválaszthatatlanul s amely szent koronának fénye messze túl világit a magyar éjszaka ködös határain. És harmadszor biztosan tudjuk azt ie, hogy ezzel a szent koronával a magyar nemzet kit fog megkoronázni. Tudjuk est, mart parancsolő- lag meg van Írva a magyar nemzet életének nagy könyvében, a magyar Corpus Jurisban. Ш nem lehet semmi kétség. Szentségtörés volna még a gondolat is, hogy akadna hitszegé kéz, amely egy bitorló fejére illesztve,meg merné becsteleníteni nemzeti nagylétünknek szentté magasztoaított szimbólumát: a szent кого: át. Ezer veszély fenyeget, uj honfoglalás előtt állunk. Do lelki szemeink előtt megjelenik a közelebbi koronázás vigasztaló és megnyugtató képe. Azt fogjuk megkoronázni, akinek fején biztosan áll a korona, kinek kezében biztosan villan szent István kardja a négy világtáj frflé : a Tálra, a Székelyföld, koronázó Pozsony és a magyar munka nyomait évezredekig mutogató Alduoa és Vaskapu felé. Ha gyenge lesz is a négy vágást tevő fiatal kar, egy nemzet karja támasztja azt alá, amely nemzet ezer éven át jól megtanulta a kardot forgatni. Nem II. Ulászlót fogunk koronázni, akinek üstökét párthívei, szavazói és kortesei tartják a markukban, e aki rohtmlépésben viszi az országot Mohács felé, hanem olyan királyt, akinek királysága a magyar törvények sziklaszilárd talajából nő ki, aki mindén magyarnak., az egész oszthatatlan magyar nemzetnék pártok felett álló királya lesz, s aki biztos megérzéssel fogja kivezetni nemzetét nemzeti nagylétünk újabb nagy temetőjéből. Azt fogjuk királlyá koronázni, aki mint szikla emelkedik ki nemzetünk tengeréből, szikla, ж »,» ■ ' WMÍU amelynek lábánál elsimulnak ás megtörnek a tülekedés és tőrtetés hullámai, в amelynek csúcsáig nem érhet fái a szenny, amit a szenvedélyek viharai felkorbácsolnak. Azt fogjuk királlyá koronázni, akinek koronás feje körül a jog szentsége fon fényes glóriát, i oki előtt bízó és reménykedő lélekkel fognak fejet hajtani hű magyarjai. Aki nem dob üszköt és nem hoz po gárháborút e sokat szenvedett hazára, hanem aki, — mint elődje : — Imre király, — jogának tudatában pálcával kezében s villámmal szemében ezzel a kérdéssel sújthat le minden vakmerőt: »Ki meri felemelni ssentségtelen kezét ura és törvényes királya ellen ?• * Vessünk ma röpke pillantást в tíz év előtti múltba-hogy meglássuk a magyar jövő biztos és egyenes útját. Ezen az úton a nemzeti nagyság gyönyörű képe integet újból felénk. A magyar jövő, a magyar nagyság csábító kípe, amelyet elérni azonban egyedül csak az egyenes úton lehet. A pengő premierje Egerben. Az emberek, akiknek zsebeiben már peng a pengő, azt hiszik, hogy azzal együtt a boldog békevilág is visszajött. Eger, december 29. Még csak két napja, hogy a pénzintézetek és postahivatalok révén Egerben is forgalomba került a pengő, melynek csengése lélekharangként szólalt meg az értéket csak sok nullával kifejező pspírboronák felett. A közönség nehezen és érdeklődve várta, s ma már alig van olyan ember Egerben, aki még nem látta a pengőt. Előkerültek ismét a fatálak és a kis aprőpénz-bőrtárcák éa mindenki sokat vár az új pénztől, amellyel pedig aok baj leaz eleinte. A pengő iránt oly nagy érdeklődés nyilvánul meg Egerben, hopy eoben a városban a jövő év júniusánál lényegesen korábban kikerül forgalomból a papírkorona. Az emberek, akiknek zsebeiben már peng a pengő, azt hiszik, hogy azzal együtt a boldog békevilág is visszajött. Ma már üzletekben, újságárusnál és mindenütt, amerre csak ment az ember, látható volt az új pénz ée aki azzal fizetett, háromszor is megszámolta, hogy nem fizet-e többet a rendes árnál. A legnagyobb tetszést a 100 és 50 pengős bankjegyek érték el még azok előtt is, akik tudják, hogy vajmi kevés lesz belőlük az övék. A pengő tehát hivatalosan is bevonult a gazdasági életbe. Intézkedések történtek, bogy a közönség minden zavar nélkül megkapja a pengőt a koronáért. .. . Csak abbau az irányban nem történt intézkedés, hogy a pengő zavartalanul, minden akadálytól menten vonuljon b® ne csak a gazdasági életbe, de — a pénztárcánkba is . ..
