Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-07-18 / 160. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1926. július 18 rókát Kelet védőinek ismerik. Az angol arisztokráciában ki tartő támogatásra találtak a magyarok. A konzervatívoknak az [ország élére való visszaté­rése megerősítette a magyarok pozícióját Angliában. Arnold Toynbee angol tanár legújabb könyvében igen hevesen támadja a kisantant államait, főként pe­dig Csehországot. House Ed­ward kijelentette, hogy ismeri Magyarország kritikus helyzetét és gyökeres akciót kezd az or­szág gyors talpraáliása érdeké­ben. Mindezekből megállapítja a zágrábi lap, hogy a magyarok a legkomolyabban dolgoznak egy második : magyar-Locarno érde­kében. Mi újság? — Az állatorvosi főiskola kert jében Budapesten ma reggel egy háromnapos fiúgyermek hulláját találták meg. Megállapítást nyert, hogy a csecsemő halálát fulla­dás okozta, de a szíve is át volt szúrva. — Sevilla városában tegnap 14 embert ölt meg az elviselhe­tetlen hőség. Dulután 1 órakor az árnyékban 52 Celsius fok volt a meleg Sevillában. — Hongkongtól 5 mérföld- nyíre kínai tengeri rablók meg­támadtak egy kinei gőzöst. A rablóknak sikerült elmenekül­niük. Húszezer font értékű zsák­mányt és 6 gazdag kínai utast vittek magukkal a rablók, akik egy utast megöltek. — Stuttgart közelében tegnap a zivatar alkalmával 7 ember , egy fa alatt keresett menedéket. A villám lecsapott, egy 24 éves férfit és egy 17 éves leányt meg­ölt, két más embert pedig sú­lyosan megsebesített. — Kiskunfélegyháza mellett az ördöngösi pusztán az aratók aztrájka léptek, de a főszolga­bíró közbelépésére ismét mun­kába álltak. Két milliárd dinárra becsülik a megszállott Délvidéken az árvíz okozta károkat. Belgrad, julius 17. A lapok közlése szerint két milliárd dinárra becsülik azokat a károkat, melyeket az árvíz okozott a királyság területén. A Duna Gombos közelében át­törte a gátat és elöntötte a vi­déket. Újvidéket szintén gáttörés fenyegeti. Az Egri Dalkör, ma, vasárnap délelőtt 11 órakor tartja meg évi renden közgyűlését a Kát- holikus Kör nagytermében. — Előtte, 10 órakor, a Dalkör vá­lasztmánya tart ülést. A tago­kat tisztelettel meghívja az — Elnökség. Akik saját puskaporuk füstjétől ijedtek meg! A nyájas olvasó biztosan ki­találja, hogy ez esetben is csak a csehekről lehet sző. Benes úr, «Európa atyja és őre,* uj trükköt eszelt ki: vámháborut Magyar- országgal szemben ! — A puska el ie sült, de sajnos visszafelé. Eredménynek ugyanis egy kissé szokatlan az, hogy Benes szét- ugrasztotta eddigi leghübb szö­vetségeseit : az oláhok, és a szerbeket, akik, ha formálisan nem is, de tényleg Magyarország mellé állottak, mert a cseh vám­tétele« az ő külkereskedelmüket is éppen úgy tönkretették volna, mint Magyarország bevitelét. — Normálisan okos ember ez eset­ben visszavonta volna ily irányú vámtörvény-javaslatát. De hát Európa atyja, a kitűnő Eduard, ilyet nem tehet. Kieszelt ő ennél külömbet. Jóformán még meg sem száradt az elnök aláírása az uj törvényen, Benes úr azon nyomban a magyar kormány tu­domására hozta, hogy hajlandó Magyarországgal szemben mini­mális vámtételeket alkalmazni és egyszerre máról-holnapra sür­gős lett a cseh—magyar vám- szerződés megkötése Szvatopluk nemes ivadékainak, amelyet évek óta mindenféle jogcímen húztak- halasztottak. Egy szóval a cseh testvérek még el se sütötték puskájukat, máris elszaladtak annak füstje elől! Az egri ősjogászok is bizonyára örömmel fogadják az alábbi hírt. Egy nyolcvan hatéves szigorló jogász. A francia egyetemek taná­rai a szigorlatozó diákok kö­zött nemcsak bárion yosarcu fiatalembereket és öreg diáko­kat látnak, hanem gyakran elő­fordul, hogy javakorban lévő férfiak, sőt öreg urak is meg­próbálják, hogy az egyes tudo­mányok tudori címét megszerez­zék. A francia kamara egyik volt korelnökéről van szó, aki a közeljövőben szándékozik a doktori diplomát megszerezni. A doktori cimnek ez a ritkaság- számba menő kandidátusa Mon­sieur Louis Andrieux, Páris volt rendőr prefektusa, nyugalmazott biró, egykori képviselő, aki egy- ideig a francia kamara korel­nöke is volt és aki 1840 ;julius 23-án született s így ebben a hónapban tölti be Dyolcvanha- todik életévét. »Végre időm van — mondotta ekkor Andrieux — hogy tanulmányaimat tovább folytassam.« Az érdekes aggas­tyán karrierjét a doktori cim megszerzésével nem megkezdeni, hanem befejezni é* megkoro­názni akarja. Két halottat követelt pénteken az abnormis időjárás. Miskolcról jelentik: Pénteken délután tragikus körülmények közt vált áldozatává az abnor­mis időjárásnak két viruló fiatal leány. Az egyik haláleset a Mar­tin-telepen történt ahol a Galb- féle telek mögött aratott Viszlay András egész házanépével és több napszámosnővel. A káni­kulai forrőságra délután 3 óra tájban hirtelen erőteljes és tipikus nyári zivatar keletkezett sürü mennydörgéssel és villámcsa­pással. Az aratőláoyok a közelgő vi­har elől a szomszédos téglagyár falai közé menekültek, Viszlay András 16 éves Etelka leánya pedig haza szaladt szüleinek a szántőföldhöz közel, a Gutten- berg-utcában levő lakására édes­atyja felső kabátjáért. Mikor visszafelé tartott a leány a dül- lőu az aratók felé, már zuhogott a zápor. Majd hirtelen egy ha­talmas mennydörgés reszkettette meg a levegőt, a következő pil­lanatban holtan terült el a föl­dön Viszlay Etelka. A menykö beleceapott a sze­rencsétlen leányba, összeégette a fejét, nyakát, mellét ás nyomban megölte. A másik áldozatát ArnŐton szedte a kánikulai forrőság, ahol aratáaközben esett össze a tarlón egy fiatal 18 éves leány, Kom- korcz Mária. Nyomban szekérre tették é« behozták Miskolcra, az Erzsébet-kórházba, a leány azon­ban útközben meghalt. A kór­házi orvosok már csak azt ál­lapíthatták meg, hogy a szeren­csétlen leány napszurámak esett áldozatul. 30 millió halottat és 400 milliárd dollárt veszített az emberiség a háborúban. Seelinger ezredes a Neues Wiener Journalban cikket írt, mely megdöbbentő adatokban tárja elénk azt a veszteséget, ami az emberiséget a háború­val érte. 30 millió ember haláláról, vagy eltűnéséről számol be a háborús emberveszteség listája. Ez a népes nagy államot kitevő tömeg 95 százalékban a fehér faj vesz­tesége. A feketék és színesek c<ak másfél millió emberrel, az összes veszteségnek 5 százaléká­val szerepelnek ezen a szomorú listán. Az anyagi veszteségekre See­linger ezredes, Bergner amerikai szenátor statisztikáját idézi. A háború alatt 400 milliárd dollár értékű vagyontárgy és gazdasági értők ment tönkre. Erről az el­képzelhetetlen nagy értőkről fo­galmat alig alkothatunk. Barger szenátor számításai szerint 400 milliárd dollár elegendő lenne ahhoz, hogy az Egyesült Álla­mokban, Angliában, Kanadában, Ausztráliában,Franciaországban, Belgiumban, Német- és Orosz­országban minden ott élő család­nak 1—Íjkényelmes lakóházat és 5 bold földet bocsássanak ren­delkezésére. Ezeufölü! maradt volna még pénz arra is, hogy a világ minden 200.000-nél több lakosú városában 5—5 millió dollár költséggel kórházat és egyetemet létesítsenek. Seelinger ezredes megállapítja, hogy a rettenetes adatokon nem okul Európa. A győzők a kőny- szerbőkék fönntartásáért tovább fegyverkeznek é# az elmúltnál iszonyúbb háborúra készülnek. Gyöngyösön már épül a vízvezeték. Gyöngyösről jelentik: A vá­ros Egerrel egyidőben meg­kezdte a vízvezeték építési mun­kálatok előkészítését. Azóta rég elkészültek a tervek, a költség- vetés, a pályázatok kiírása és elbírálása. Gyöngyös város kép­viselőtestülete legutóbbi közgyű­lésén a Becsey-Kálder céget bízta meg a vízvezeték teljes felépítésével. Az építési munká­latokat már meg is kezdték. |ciiawnip^a&^nrttrraaanKrc.xw«£gBa^ ifmrf Kommunista propagandapénzek után kutatnak. A Bzéketfehérvári rendőrka­pitányság értesítette a kecske­méti kapitányságot, hogy Szé­kesfehérváron a napokban olyan 1000 koronás bankjegyek kerül­tek forgalomba, amelyeken felül­nyomással; »Lanin vagy nem Lenin sejtbe« és Föld és gyár köztulajdon kominiéru.« A rendőrség megállapítása szerint e bankjegyek kommu­nista propaganda célokat szol­gálnak és valószinüleg az or­szág többi városaiban is forga­lomba hoznak hasonló feliratú pénzeket. A kapitányság ezúton is fel­hívja a lakosság figyelmét, hogy amennyiben ilyen vagy hasonló nyomással ellátott pénzekről tud, azonnal tegyen jelentést a ren­dőrségnek. Éjnek idején térdelték az utca fáit. Három inasgyereket állítot­tak elő az elmúlt éjjel a rendőr- bégen. Tetten érte őket az ügye­letes őrszem, mikor a Szvoré- nyi úti akácfákról tördelték a legszebb, fiatal gallyakat. Mind­hárman sírva könyörögtek, en­gedjék szabadon őket, hisz a mestereik parancsára cseleked­tek, kik a kecskéknek szedették velők a zöld gallyakat. Az eljá­rás természetesen a tanoncok gazdái ellen is megindult.

Next

/
Thumbnails
Contents