Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-12-19 / 288. szám

2 г Ч SGKi N£PQJbAQ 1926. december 19 Hevesvármegye 1927. évi virilisei. A vármegyeházán Isaák Gyula főispán elnöklete alatt ma dél­előtt tartotta ülését a vármegyei viíilisek 1927. évi névjegyzéké­nek bíráló bizottsága, amely le­tárgyalta a névjegyzék ellen benyújtott felebbezéseket. A me­gyei virilis névjegyzékben ez első dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek 56.002 pengő adóval. A második dr. Hirsch Albert földbirtokos 19.021, a harmadik Gosztonyi Andor földbirtokos 12 551, a ne­gyedik báró Hatvány Ferenc földbirtokos 11.C87, az ötödik dr. Szigeti Pál földbirtokos 11.084 pengő adóval. A névjegyzékbe felvett öt utolsó virilis adója 869 és 861 pengő között van. A virilis >k teljes névsorát később közöljük. Plebánosbeiktatás Poroszlón. Fényes ünnepség keretében iktatta ba hivatalába az eimult vasárnap Ridárcsik Imre, pre- látus, kanonok Török Dezső poroszlói plébánost, a tiezán- inneni felső egyházkerület egyik új esperesét. A vegyes valiású község osztatlan örömmel ün­nepelte Török Dezsőt, úgyis, mint új esperest, úgyis, mint érdemek­ben g-zdag egyházi férfiút, aki Poroszlón eltöltött immár tíz esztendei eredményes lelkipász­tori és közéleti munkásságra te­kinthet visez». A képviselőtes­tület és az iskolaszék hódoló feliratban tolmácsolták hálás kö- ■zönetüket az éreekfőpásztor előtt a plébánosukat ért kitünte lésért. A beiktatás ünnepsége délelőtt 9 órakor kezdődőit. A hívek és a község mésvallású lakosai pzinültig megtöltötték a templomot és feszült figyelemmel hülgatték a beiktatást végző pápai prelátusnak az alkalom­hoz mért, eszmékben bővelkedő, magasröptű lelkes beszédét, ь- melyre a beiktatott meghaiottan válaszolt. — A beiktatás után a vendégek a plébániára vonultak, ahol az iskolaszék, a református egyház, a képviselőtestület es az egyesületek üdvözölték az új esperest. Délben a világi előkelőségek és a papság Török Dezső ven­dégszerető házigazda asztalánál gyűltek össze, ahol sok szép pohárköszöntő hangzott el. Az elsőt az ünnepelt plébános mon­dotta dr. Szmrecsányi Lajos egri érsekre. A vendégek sorában Ridárcsik Imre prelátus mellett ott láttuk a kwgyurat, poroszlói Graefl Jenő, országgyűlési kép­viselőt. Kemény Imre dr. minisz­teri tanácsost, Gál Ferenc refor­mátus lelkészt, Lipcsey Attila földbirtokost, Mocsáry György járási főszolgabírót, Andó Sámuel főjegyzőt és még másokat. Mind­nyájan melegen ünnepelték az esperessé «löíéptetett plébánost. Tanítóválasztások Hevesvármegyé­ben. tíata László tiezatardosi kántortaDÍiőt az abasári, Pavlik Júlia oki. tanítónőt a boconádi, Perger Viktor oki. tanítót a tar- nasaérai, Rabb Albert oki. tanítót a füzesabonyi rk. iskolához ta­nítónak, Zahradnik Károly kis­körei rk. tanítót pedig az oltani kántortanítói állásra választotta meg az illetékes iskolaszék. ► -V *V ». Az egri Leány-Club évzáró műsoros estéje. . i '* ... Kr iston Endre püspök ünnepi beszéde. Eger, december 17. A franciakánusok kuliurházá- nek fehértermében pénteken dél­után 6 órakor, szépszámú közön­ség előtt, méltó keretek között tette le az idei «Club-esték» záró­kövét az egri Leány Club lelkes gárdája Az évadzáró est fényes bizonyítéka volt annak a nemes Programm megvalósulásának, melyet Radies Aranka elnöknő adott a műsoros estek első szárny- próbálgatáséban, a november 12.-i megnyíló beszédben. November 12.-én, zárt ciata- rendben, az eszmék tüzétől ihlet­ve indult el hódító útjára az egri leányok Ыкев csapata. Ve­zérük Ringelhann Béláoé, a ki­váló írónő, az egri Gárdonyi Társaság széptollű és ügybuzgó tagja. S ami!yen a vezér, olyan a gárda. Az eredmény csak a szent cél, a kitűzött és hirdetett eezmea diadala lehet. És ez a diadalérzés itatta át a múló, csakhamar ó-esztendó utolsó műsoros estjét, melynek megnyitóbeszédét sok röpke szellemességgel, finom, eleven és játszi könnyedséggel, nagy­szerű előadásban Németh Irénné mondotta. Faragó Sári mint szavaló mt^- vészuő mutatkozott be közön­ségének, Both B. «Magyar Ad­ventijával, Melegen lágy, szö­veghez simuló hangját szívesen hallgattuk. Krnton Endre segédpüspök lépett ezután a szónoki emel­vényre, ís ékes szavaival meg­kapó hangulatképskben tárta eié a katbolikua vallás szellemé­vel átitatott családi élet szépsé­geit. A püipök a mellett az élet­felfogás mellett foglalt állást, hogy a bajokat és nehézségeket is vidám és bizakodó derűs lélek­kel kell elviselnünk. Hiszen a gondokat, az apróbb- nagyobb nehézségeket viselni kell így is, úgy is. Viseljük te­hát jókedvvel és keressük ennek az áldást hozó életfölfogásnak éltető gyökerét, talaját a katho- licizmus nyújtotta példákban. A beszéd végeztével a meg­megismétlődő tapsvihar zúgott fel a teremben. Kriston Endre segédpüspök szavai után Mondok G:zi magyar nótákat adott elő. Kellemes hangja és a zongoránál tanúsí­tott ügyes, magyaros technikája megérdemelte az elért szép si­kert. Dingha Nóra, Novotny Gitta, Perlaky Klára, Szabó Olga és Szongott Kornélia egy apró, tréfás, darabban léptek föl. — Maga a darab talán mellékes is voit a szereplők elragadó vi­dámsága, kedvessége mellett, melynek láttán még a kritikus ia kénytelen volt elrejteni a hi­degen csillogó, pesszimista sze­müvegét. A zárőszóban Németh Ircai mondott köszönetét az ünnepi szónoknak, Kriston Endre se­gédpüspöknek és búc úztatta közönségét: »A viszontlátásig ! « V (0- m ) Hét-nyolc százalékos hosszúlejáratú hitelt kérnek a kormánytól a kisiparosok. A győri iparosság akciója az egész országban visszhangra talált. Eger, december 18. Az egész ország ipa:osságát élénken érdekli az a mozgalom, amely Győrből kiindűlva, a kö­zeljövőben az összes kereske­delmi és iparkamarákat foglal­koztatni fogja. Az olcsó kama­tozású, hosszúlejáratú kisiparos- hitelről van sző. A kisipar ugyanis nem nél­külözheti az állami támogatást é» hitelt, melyre a mai nehéz viszonyok között fokozottan rá­szorul. А вок hányattatáson ke­resztülment iparosságnak nin­csen a befektetéshez tókéje, nyereanyeghoz nem tud jutni в a külföldi gyári termékekkel ízemben, akármilyen selejtesek is azok, lemarad a versenyben. Ezzel nemcsak önmaga azenved kárt és nélkülözi a boldogulás lehetőségét, hanem kereskedelmi mérlegünket ic rontja, a fogyasz­tást külföldi behozatalra szo­rítva. Ez az ut a kisiparosság tel­jes elsorvadásához vezet és iga­zán gyorsan kell kinyúlni an­nak a kéznek, amely ezen az értékes társadalmi rétegen segí­teni akar. Ennek a segítő kéz­nek pedig hosszúlejáratú és a csakugyan olcsó kamatozású kisipari hitelt kell hoznia. A kisiparosságnak ez irány­ban történt újabb megmozdulá­sa is, amely Győrből indult ki, ezt hangsúlyozza. A győri ta­nácskozás, amelyen az összes helyi ipari érdekeltségek meg­jelentek, a győri kereskedelmi és iparkamarahoz fordult és fel­kérte, hogy az IÖKSz utján ki­utalt és a vidéki iparosság által alig élvezeit, súlyos feltételek­hez kötött és magas kamatozá- zu kisipsroíhitel Helyett a Ma­gyar Nemzeti Ban к utján az illetékes helyi pénzintézetek köz- reműiíödé«ével 7—8 százalékú* hosszúlejáratú nyugodt kisipari hitel rendszeresítése érdekében tegyen felterjesztést a pénzügy- miniszterhez, a kereskedelemü­gyi és népjóléti miniszterhez. Á győri kamara már meg ie tette a kért előterjesztéseket éa a siker biztosítása érdekében felkereste a társkamarákat is. ездзд» ass ess es csasaa .«a samaasa; A fogfájásról és annak megelőzéséről. Az emberi nem fogazata ha­nyatlóban vau. A kultúra terje­désévé fordított arányban csök­kent a fogak ellenálló-képessége. A ma élő emberek közül el­enyészően kevesen részesültek a sors ema különös kegyében, hogy ne fájt volna még foguk sohasem. így tehát joggal mond­ható, hogy a fogfájás általánosan ismert kegyetlen és kellemetlen tünet. Fájdalmas, nyugtalanító, lehangoló, a munkaképességet csökkentő, igen sokszor türhe- tatlen állapot, amely paranceolő- lag sürgeti a fájdalmat megszün­tető beavatkozást. Az ókori csodaszerektől, kábí­tás italoktól kezdve a legmo­dernebb érzéeteleníiő eljárásokig természetbúvárok és orvosox örök kérdése volt и fájdalmak csökkentése és megszüntetése. Ma már nyugodt lélekkel mond­hatjuk: Ott tartunk, hogy nem­csak a fájdalmat tudjuk abszolút biztossággal megszüntetni, de a legsúlyosabb és még a közei­mül ban is kínosnak ismert be­avatkozásokat is a legcsekélyebb veszély nélkül tudjuk a szájban és a fogakon teljesen fájd lom­mentesen elvégezni. A tudomány mai állása szr-rint tehát joga van a fogbetegnek nemcsak fájdal­mainak azonnali megszüntetését, hanem mindenféle beavatkozás­nál és kezelésénél a teljes fáj- dalommenlességet követelni. Szorgos és lelkiismeretes fog- ápolással, a fogak rendbentar- táaával igen sok bajnak elejét lehet venni. Ha már a legkisebb kellemetlenség érzésénél felke­ressük a fogorvos-szakorvost, elkerülhetjük, megelőzhetjük a fogfájást. A leghelyesebb óh egyedül célravazetőbb a gyakori három-négy hónaponként való fogorvosi ellenőriéi, 'mer* így nem léphet fel olyan mértékű romlás, amely a fog idegéig ha­tolva, vagy a gyö "lányára terjedve fajdalmát okozhatna. Egy szellemes amerikai fog­orvos arra a kérdésre, hogy mi szükséges a fogfájás megelőzé­sére, azt felélte: hogy «intelli­gens páciens és jó fogorvos.» Ha a közönség minél szélesebb к őrsibe n elterjed a fentebb el­mondottak ismerete, az egyik kellék már meg ie - z a fogfájás megelőzésére. Jó fogorvosról pa- dig kitűnő ezakorvos-képző in­tézeteink gondoskodnak. Az új rádióelőfizetok már nem fizetnek bélyegilletéket. — A belépési költségek 76.000 K-ról 30.000 K-ra csökkennek.— A rádiőelófiaeiók régi sérel­meit orvosolja az a most kiadott rendelet, mely december 20-tól eltörli a különleges belépési és bélyegilletekeket, melyet eddig az új előfizetők belépésükkor fizettek. Eddig ugyanis sz en­gedély iránti kérvényen 6250 К bélyeget, az engedményi kérvé­nyek bélyege cimén 20.000 К bélyeget, magán hz engedményi okiraton ugyancsak 20.000 К bélyeget kellett leróni s ezen­kívül ki kellett fizetni az előfi­zetési dijat: 30.000 koronát. Az újabb rendelkezés szerint a kérvények és az engedményi okirat bélyegköltségei elesnek a így az új előfizetőknek 76.250 korona helyett csupán az egy­havi előfizetési dijat, 30000 ko­ronáikén december 20-től fizetni. A Mansz. házi szőtteseiből kará­csonyi vásárt rendez mélyen le­szállított áron saját helyiségé­ben, Széchenyi utca 17. sz. alatt, az I. emeleten. — Itt említjük meg, hogy a Mansz. tea estélye január 15.-én, szombaton lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents