Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-12-08 / 279. szám
2 Ingatlanforgalmi - kimutatás Eger városról, * 1926. november 1-től 1926. december l-ig. Megvette : Fejes Lajos Kisgalagonyás dülőbeli ingatlanát Bóta Gábor s neje Gál Verőn 20 millió K-ért. Juhász Pál (nősKejták Máriával) Szarkáé dülőbeli ingatlanának egyhermadát Takács János és neje Bőta Erzsébet felnémeti \ lakosok 12.500000 К és 41 q 66 kg. búzáért. Básti Ilona, Erzsébet és Jolán Ráchegyen levő 1603 négyszögöl ingatlanát Csanádi István sneje Nagy Rózái. Nagy Sándor cipész ingatlanát Nagy Gyula és Nagy Erzsébet Pál DazBÖné 12,500,000 koronáért. Itj. Bucher Gusztáv ingatlanát Szeredi Lajos s neje Csutoráe Rózái 26 miiliő K-ért. Szakácsi Józseftől (neje Ipacs Erzsébet) Tihaméri pince egynegyedét Szakácsi Mária Hegyi Pálné 600,000 К ért. Szakácsi Mária és Teréz Ti- haméri pincéjét Söskuti Mihály 1,600,000 K ért. Szakácsi Borbála Sőskuti Mi- hálynétől a Makiári u 73. sz. ház ős kert egynegyedét Szakácsi József 2 miiliő K-ért. Budai József s neje Pogonyi Julia Deák F. u. 86. sz. házát Pethó Ignác és neje Friedmann Henriett 63 millió K ért, MolDár András s neje Jászai Borbála 14 négyszögöl ingatla nát Molnár Sándor s neje Hegyi Rózái 200,000 K-ért. Zahorecz András s neje Barta Verőn Újsor úti házát s 34 négyszögöl kertet Kis Józseféé Keca- már Mária 11 millió K-ért. Korponay IstváD, László, József ingatlanának déli részét Gráf Margit amerikai lakos 170 miiliő K-ért. Demeter Rózái ingatlan jutalékát Mák Jáuos s neje Demeter Teréz 3 millió K-ért. Bőgős Bertalanná Nagy Rózái ingatlan jutalékának felét Nagy János s neje Vitai Rózái 10 millió K-ért. Wall Ferenc Széchenyi u. 69. sz. házát (gazd. épülettel) Tóth Ferencz s neje Farkas Emilia 150 millió K-ért. Szakáéi Márton s neje Mészáros Rózái (Pázsit u. 1.) ingatlanát Venczel Miklós s neje Szakácsi Róza (Darves u. 23,) 15 millió K-ért. A szülök iskolája. A ciszterciták szabfad liceális elődadásainak sorozatában a második előadást csütörtökön délután 6 órakor tartják a gimnázium tornatermében. A Szociális Missió-társulat a szerdai ünnep miatt, csütörtökön délután 4 órakor tartja rendes havi ülését. HÍGÉI Ш£РШБАН 1926. december 8 мамшнжмяшкяЬ» ■■111 ■»—л fr,-- , Goga Oktavián oláh belügyminiszter hive a magyar —román közeledésnek, — de szerinte a békeszerződésekhez hozzányúlni nem szabad. Bukarest, december 7. Egy magyar újságíró előtt Goga Oktavián román balűgy- miniszter nyilatkozott Magyar- ország és Románia viszonyáról. Az oláh belügymÍDiizter kijelentette, hogy híve és támogatója a magyar és a rom&n állam békés közeledésének, a kieugcsz- telődée politikájának, itt azonban a békés szomszédi viszony megteremtésére Magyarország New-york, december 7. A Hudson folyó torkolatától egészen Floridáig borzalmas hóvihar vonult tegnap végig. Newyorkban a villenyoszlopok ledőltek a hatalmas hótömeg alatt. Itt 14 ember élete esett New-york, december 7. Az Egyesült Államok legnagyobb hadiszergyárában, a car- neis-pointi dinamitgyárbaD, tegnap délután óriási robbanás történt. Ölvén hordó lőpor a leveEger, december 7. Lapunk tegnapi számábm megírtuk, hogy az egri detektívek az elmúlt éjszakai razzián elfogták Jámbor István 23 éves ózdi illetőségű kovácssegédet, aki az ózdi vasgyárból munkakönyvének,hátrahagy ásóval megszökött azért, hogy meg ne kelljen íz adósságát fizetnie. Az j egri rendőrség az elfogatásról i táviratban értesítette az ózdi csendőrséget s egyelőre csavargás cimén 8 napi elzárásra ítélte a kovácssegédet. Az eleinte teljesen jelentéktelennek látszó eset a délután folyamán váratlan fordulatot vett. — Az ózdi csendórörs telefonon jelentette a rendőrség vezetőjének, hogy két csendőr már vonatra ült és még az éjszaka folyamán Egerbe érkezik, addig Jámbor Istvánt kérik a legszigorúbb őrizet alatt tartam. nak kell megtenni az első lépést. Arra a kérdőire, hogy lehet e szó területi engedményekről, kijelentté Goga Oktavián, hogy a békeszerződésekhez hozzányúlni nem szabad. Addig pedig, akármit mond Goga, hiába beszólnak kiengssz- tf lódésrói, amíg oláh rabságban nyög az erdélyi magyar föld. áldozatul. Manhattan államban a vihar ereje feldöntötte a magas töltésen haladó gyorsvonatot. Rengeteg emberélet áldozatul esett, mert a gyorsvonat tele volt utasokkal és lezuhant a szakadékba. góbé repült. Nyolc emberélet áldozatul esett. A halált minden esetben a rettenetes légnyomás idézte eló. A földalatti dinamit- raktárakat még idejében meg mentették a robbanástól. A csendőrök azután hozták is a bűnlajstromot A kovácssegéd Ernődön betört a saját édesapja lakására és minden ékszert és pénzt magával vitt. Ernődről Vatta községbe menekült, ahol édesapjának egyik barátjánál kapott szállást. Reggelre kelve azonban már itt is csak hült helye volt a kovácasegédoek, в vele együtt eltűntek az összes ékszerek is. Másnap már Ózdon ismét munkába állt Jámbor István és dolgozott is, amíg a munkavezető rá nem bízott egy na gyobb pénzösszeget. A kovács segéd még azon éjszaka vonatra ült és Egerbe szökött az őrizetébe helyezett pénzzel. Az ózdi csendőrök vallatóra fogták Jámbor Istvánt, hová tette a lopott holmikat és mire költötte ei a pénzt, ó eleinte konokul tagadott, később azonban megtört és hajlandó volt a csendörség kutatását útbaigazításaival megkönnyíteni. Elmondotta, hogy az ékszerek javarészét még Ózdon értékesítette. Egerben egy aranyórát és egy láncot adott el Heller Salamon és Fischer László ékszerészeknek, akik gyanútlanul ugyan, de minden körültekintés hijján kötötték meg a reájuk igán előnyösnek látszó üzletet. Az itt eladott arsnynemfiekot szerencsére még sikerült a csendőröknek összeszedniük, de a pénzből már egy fillér sem volt meg. Az utolsó garasig elmulatta a kovácssegéd. A csendőrök az egri nyomozás befejezése után, ma délben utaztak el városunkból és vas- ravervti magukkal vitték Jámbor Istvánt is. Most Ózdon és környékén indítják meg a kutatást a hiányzó ékszerek után. 1ШБаиеосжасжавзакякаа1Ю A Nobel díj. Az idei Nobel díjakat már oda ítélték a tudósoknak és íróknak. December 10.-én fogja a svéd király a díjnyerteseknek kiosztani a világ legnagyobb kilünteláiét. Először történik meg, hogy olyan embsr veszi át ezt a nagy kitüntetést, akinek magyar vér folyik az ereiben. Ebből ez alkalomból érdemes megemlékezni arról, hogy miként is alapították mag a Nobel díjat, ki is volt Nobel Alfréd, a nagynevű alapító. с Alapítványomnak kamatait azok között keli felosztani, akik az előző esztendőben az emberiségnek legnagyobb hasznára voltak. Határozott akaratom az, hogy a díjak kiosztásánál a nemzetiségre semmiféle tekintettel lenni nem szabad. A díjat tehát az arra legérdemesebb kapja meg, akár skandináviai, akár nem . . .» Ezeket a szavakat irta Nobel Alfréd végrendeletében, halála előtt egy esztendővel, 1895-ben. A szellemi életnek nemcsak azért legnagyobb kitüntetése a Nobel díj, mert a díjak nagyok, hanem azért is, mert a müveit világ előtt óriási tekintélyt jelent. A nagynevű alapító, Nobel Alfréd 1833 október 21.-én Stokholmban született. Négy esztendős korában szülei Szentpétervárra köitöztek, ahol atyja az orosz kormány támogatásával vasmüveket alapított. Égé ezen 22 éves koráig Oroszországban élt, majd atyjával együtt visszatért Stokholmba, ahol teljesen a kémiai tanulmányoknak szentelte magát. — Megkezdte korszakalkotó kísérleteit a nitrogiycerinnel. Stok- holmi laboratóriuma 1864 ben felrobbant, de szerencsére neki A hóvihar borzalmas pusztításai Amerikában. A vihar ereje felborította a magas töltésen haladó gyorsvonatot. Rengeteg emberélet áldozatul esett. Óriási robbanás az Egyesült Államok legnagyobb dinamitgyárában. Nyolc embert msglf*í a rettenetes légnyomás. Ismét betörőt fogott az egri rendőrség. Jámbor kovácssegéd különféle jámbortalanságainak története. — A lopott ékszerek egy részét két egri órásnál találta meg a csendőrség.
