Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-07-16 / 158. szám
2 mm NEPÜJSAO 1926. július 16 Látogatás a mátranováki cserkésztáborban, n. Minő volt az öröm, mikor családom ős társaságom viszontlátott mosolygósán, cserkész- bottal kezemben s mikor kijelentettem, hogy folytathatjuk utunkat. Mátranovákon megfelelő fuvarok vártak, melyeken vígan haladtunk a cél felé. Reggel 8 óra lehetett, mikor a táborba ériünk. Mint templom szentélyébe, úgy léptünk be az «Isten hozott» felírással díszített kapun át a tábor területére. — A határtalanul kedves fogadtatás a cserkészek katonás tisztelgése a könnyekig meghatott s a tapasztalt rend s a legapróbb részletekig terjedő gondoskodás valósággal ámulatba ejtett. A parancsnok dr. Eveiovics Kunó tanár, tudomásunkra adta, hogy bár a cserkész mise már megvolt, a vendégek részére dr. Pataki tanár cserkésztiszt fog misét mondani, ami a hogy- oldalba vágott, lombsátorba emelt oltár előtt nyomban kezdetét is vette. Szemetelő esőben állottunk az oltár előtt s mikor felhangzott a cserkészek éneke «Boldog- asszony Anyánk» én úgy éreztem, hogy a Magyarok Istene ott van közöttünk, gyönyörködik bennünk, és Nagyasszonyunkkal, égi Páiroaánkkai biztatóan int felénk «nem feledkezünk meg rólatok, szegény magyarok» ... Misa után megszemléltük a tábor teljes berendezését és boldogan gyönyörködtünk cserfcé szeink kitűnő egészségén, jókedvén, bámulatos ügyességén, fegyelmezettségén a azon a test véri szeretőien, mely minden cserkészt kivétel nélkül áthat. Ennek a szeretetnek egy nagyon megkapó megnyilatkozását láttam abbuü a munkában, melyet ügyes cserkészkezek készítettek Fleischman Rudolf bajtársuk részére. A Rudi talpába ugyanis fürdés közben egy nagy tüske fúródott, mely miatt járni nem volt képes. A mentőszekrény és asztalos szerszámok egyszerre kerültek elő. Rudit ágyba tették, orvosi kezeiéiben részesítették, mire azonban 6 mankó elkészült, Rudi a saját lábán állva Köszönte meg a bajtársak kedves figyelmét. Velünk volt a Rudi papája is, aki a mankót emlékül magával vitse. A pompás ebéd után a fiúk valóságos művészi kabarét rendeztek zene, énekszámokkal, szavalatokkal és elmés tréfákkal vegyesen, míg reánk köszöntött az est, amibor a jő vacsora után tábortűz köré ültünk és kedélyesen elbeszélgettünk a múlt, jelen ős jövő felől. 10 őrskor megfujták a takaródét, a zászlót az árbocról a cserkészek tisztelgése közben bevonták és a tábor nyugalomra tárt, mi pedig hajnali 2 órakor utrakeltünk, hogy a legkedvesebb benyomásokkal visszatérhessünk otthonunkba. Eger, 1926. július hó 15. Mély felháborodással kénytelen vagyok ismét egy közérdekű sérelmes üggyel a nyilvánosság előtt foglalkozni, mert igazság- érzetem nem engedi elhallgatni azt az esetet, amikor oly dologról van szó, amit a közönség részéről a legnagyobb megütközéssel és felháborodással tárgyalnak. Már szerdán este, de különösen ma délelőtt mintegy harmincán szóvá tették előttem a férfiuszodában történteket a következőkben : Szerdán délután 5 óra tájban, amikor javában fürdőztünk a fárfiuszodában, hirtelen elrendelték az uszoda kiürítését azon a címen, hogy tisztogatás lesz és leengedik a vizet. Nagyon jól éreztük magunkat a hűs medencében, nem szívesen mentünk ki a vízből, de meg kellett hajolnunk a rendelkezés előtt, mely az uszoda tisztogatásának címe alatt történt. Annál nagyobb volt fölháborodásuak, amikor kijöttünk az uszodából ás láttuk, hogy nem eresztik le a vizet, häoatn egy hölgyekből és urakból álló privát társaság ment be az uszodába és nyugodtan fürdóztek a kellemes alkonyati idő alatt. Meglepetéssel vettem tudo- másúl w hihetetlennek látszó panaszt. Mivel személyesen óhajtottam az eseményekről meggyőződni, mint a Városfejlesztő r. t. igazgatósági tagja ő* városi képviselőtestületi tag, hogy a nagyközönség jogos panasza és sérelme miatt tárgyilago san tájékoztathassam a nyilvánosságot; elmentem elsősorban a jegypénztárhoz, ahol azt az értesítést kaptam, hogy szerdán délután 4 óra után felsőbb rendeletre, tényleg nem adtak már ki a férfi uszodába szőlő jegyeket. A fürdőinestrrhez intézett kérdésemre, bár tudomásom volt róla, azt a választ kaptam, hogy a fürdöző közönséget d. u. 5 órára a fürdő elhagyására hívták fel azzal a kijelentéssel, hogy a vizet leeresztik éa nagy tisztogatás iesz. Tény és valóság, hogy férfiakból és hölgyekből álló mintegy harminctagü társaMinden szülőnek, minden rokonnak, minden caarkéezbarát- nak meleg üdvözletét hoztunk, amit ezúttal adunk át azzal a szent meggyőződéssel, hogy ha a magyar ifjak ilyen vezetés mellett,ilyen nevelésben részesülnek, akkor biztosan és mielőbb megérjük a magyar feltámadást. Úgy legye0 ! Dr. Szongott Tivadar. säg fürdőzött nagy kényelemben, ilyen önhatalmú rendelkezésre a város uszodájával, senkinek joga nem tehet és nincsen, hasonló esetektől egyszer s mindenkorra meg keil és meg fogjuk óvni a város közönségének érdekeit. Bosszantó és egyenesen felháborító ez az eset. Erkölcsi kötelességein ezt a jogos panaszt elsősorban a nyilvánosság előtt letárgyalni azért, mert a fürdők közvagyont képeznek ős így a ' város minden egyes polgára jogged elvárja, bogy a köztulajdont képező) fürdőket mindenki egyenlő joggal használhassa. Nem fogjuk megengedni, hogy az összesség sereimére bárki is ilyen családias strandfűrdözést rendezzen a közönség rovására és a város kárára. Alnnek strandfürdő kell, az vágyat kielégítheti a strandfürdőkön, de a város uszodáiban, ahol a fürdő rendszabályok megvannak, semmiféle privát, családias strandfűrdözést nem engedünk meg. Nem engedhető meg az öftszesrég rovására, a közönség kiszorításával. Kellemetlenül érint, hogy a város által annak idején meg- gondohtlanúi eladott és fáradságos közbenjárásommal, 11,000 drb. részvény megszerzésével a a váróinak visszaszerzett és a város közönségének tulajdonát képaző fürdőinkkel úgy látszik nem rendelkezünk telje* egészében ; úgy látom, hogy a fürdők és az uszodák fölötti rendelkezési jogunkat egy külön, erélyesebb akcióval fog kelleni visszaszerezni a városnak, mert az nem tűrhető, hogy a város für dőjét, uszodáját privát társaságok, csoportok használják és ugyanakkor másokat jogtalanul kiszorítanak onnan. Hogy ez így legyen, a legközelebbi igazgatóségi gyűlésen megfelelő indítványt fogok tenni, az anyagi felelősség megállapításával a kár megtérítésének a kimondását is javasolva ; asieny- nyiben a részvénytársacágot, illetve a várost ezzel az önkényes eljárással és családias, privát atrsndfürdőzéesel több mint félmillió korona sár érte. Köztudomású, hogy a hivatalokból délután 2 óra után hazaérkező tisztviselők,d.u.4 — 5 órakor mennek az uszodába, iparosaink és kereskedőink pádig 6 órakor, a munkaidő és űzletzáráa után veszik igénybe az uszodát. — Délután 5—8 óráig a legnépesebb az mzcds, úgy, hogy a mostani meleg időben ilyenkor kabint sem lehet kapni. Az esti 3 órai fürdőzés 5—600.000 korona jövedelmet biztosít az uszodának. Ettől az összegtől szerdán a strandfürdőzéssel elestünk. Lesz gondom rá, hogy a közönség összességének a rovására elkövetett sérelem többet elő ne fordúlhasson, hogy a jövőben ilyen egyeni akció egyszer s mindenkorra lehetetlenné le gyen téve; mert ne felejtse el senki, hogy a fürdő mindenkié, a város közönségének tulajdona, közvagyont képez. Ilyen körülmények között nincs joga senkinek sem a közönség jogainak sérelmére privát strandfürdőzést rendezni. Radii Károly. Augusztus 2.-án kezdődik a hatvani postarablás bünperének főtárgyalása. Eger, julius 15. Az Egri Népújság munkatársa ma délelőtt arról értesült, hogy sz egri kir. törvényszék büntető tanácsa augusziu* hő elején, valőazÍDŰieg 2.-án kezdi meg a fötárgyalá«), a hatvani postarablás ölkövetésével vádolt Krausz László és társai bűnügyében. A főtárgyaláaí az első np.pon Egerben, a máiodist napon Hatvanban, a harmadik napon ismét Egerben tervezi a bíróság. «na*} >vxoa •• tgmaW» g«jg| A hajdúk földjén száz ember közül tizenkilenc tüdövészben hal meg. Debrecenből Írják: Görgey Márton dr., Hajdú vármegye tiszti főorvosa most terjesztette elő szokáso* havi jelentését a vármegye közigazgatási bizottságában. A jelentés megdöbbentő adatokkal illusztrálja, hogy Hajdú vármegyében a tüdővész áldozatainak száma ijesztő módon növekedik. A halálozási statisztika kimutatja, hogy minden száz halottból tizenkilencnél a szörnyű betegség volt a halál oka. A tüdővész az előző esztendőkhöz képest határozottan nagyobb arányokban szedi áldozatait a hajdú községekben és városokban. A főorvos megállapítja, hogy a súlyos leromlásnak az utóbbi évek •ok gazdasági válsága az oka. Magánfürdőzés a Városfejlesztő r.-t. uszodájában. A közönség nem tűr kivételeket és rendet követel a város uszodájában.
