Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-12-04 / 276. szám

2 HQRI &EFÖ.ÍBiM-. 4P A gyermeknevelés problémái. A továbbiakban sz ismeret- terjesztő előadások sorozatának munkaprogrammját, vagy amint mondotta <a szülök iskolájának tantervét» ismertette az előadó. Minthogy a nevelésnek ki­indulása i», célja is a világnézet, ennek tüzetes ismertetése u án vázolta azt a harcot, amely a gyermekért az ellentétes táborok részéről folyik. A jövő előadás e világnézeti harcokba sodort gyermek küz­delmét fogja ismertetni. Á közönség az előadás végez­tével hálás tapsokkal ünnepelte dr. Kürti Menyhértet. Az előadás hallgatói rögtön annak a kíván­ságnak 'и kifejezést adtak, hogy a következő előadásokat vala­hol, nagyobb helyen tartsák meg, mert a nagy érdeklődés miatt a tornaterem már ezúttal is szűknek bizonyult. Eger, december 3. A ciszterci rend főgimnáziumá­nak tornatermében csütörtökön este hat órakor a város müveit közönségének impozáns részvé­tele mellett kezdte meg ismeret- terjesztő előadásainak új soro­zatát az egri gimnázium kitűnő tanári kara. Az előkelőségek so­raiban olt láttuk Kriston Endre püspököt, Venesell Ede prépost­kanonokot, a Szent József inter- nátus igazgatóját, vitéz Csörgey Károly vezérkari ezredest, egri honvédállomás parancsnokot, va­lamint Eger város társadalmá­nak számos kiválóságát. Ez az első ismeretterjesztő elő­adás egyúttal jubileumi ünnep is voll. Most van huszonöt éve ,-annak, hogy a gimnázium ősi 'falai között ismeretterjesztő elő­adásokat tartanak a ciszterci rend jeles tanárai a nagy közön­ség részére. A mai nappal be is zárúlt az előadások régi rend­szere és megkezdődött az új rendszer, amelyben ezután kizá­rólag a gyermeknevelés és a vele kapcsolatos témák fogják ké­pezni az előadások tárgyát. Dr. Kürti Menyhért tsn. kér. kit*, c. főigazgató a hallgatóság élénk ovációja mellett foglalta el helyét az előadói asztalnál és a tőle megszokott ékesezólással méltatta a lefolyt 25 év ismeret­terjesztő előadásainak jelentő­ségét. Megemlékezett a már elhúnyt tudós előadókról, valamint a városunkból eltávozott azon ta­nárokról, akiknek ismeretter­jesztő előadásai ina is élénken emlékezetében élnek a tudo­mányt kedvelő egri közönség­nek. Ezután a gyermeknevelés ne­héz és fontos problémájáról, annak céljairól beszélt a főigaz­gató. A gyermeknevelés a szü­lők feladata, mondotta dr. Kürti Menyhért, de nem elég csak az önző szülői szeretet keretében nevelni, hanem nevelni keli a nagy közösség részére is : a haza részére, a nagyobb közösség ré­szére : az emberiség részére, s a legnagyobb közösség részére, amelynek talaján az embar áll, hogy megismerje ennek az em beriségnek végtelen Urát. E kö­zösségek figyeimenkívül hagyá­sa végzetes következményekkel járhat, s hogy a mai társadalom annyira beteg, annak okát a szűkkőrú önző szeretet határáig terjedő nevelésben is keresnünk keli, mert az ember ezé a közös­ségé is lévén, e közösség szá­mára is kell növelni, melyhez ezer szállal van fűzve e amely úgy táplálja az embert, mint a növényt a termőföld. Szinyei Merse Jenő fölényes győzelmét várják Hatvanban. A kultuszminiszter titkárát hatalmas többséggel fogják megválasztani. A községek népe elfordult a szélsőséges politikától. Lapunk olvasói előtt innere- : tes a tény, hogy a hatvani vá- j lasztőkerületben aránylag hosz- szú idáig tartő huza-vona előzte meg dr. Szinyei Merse Jenő ci. és kir. kamarás, miniszteri osztálytanácsosnak, Klebehberg gróf kultuszminiszter személyi titkárának ^képviselőül való je­lölését. Jelentékeny késedelem­mel, három ellenjelölttel szem­ben vette fel két héttel ezelőtt a küzdelmet Szinyei Merse Jenő akinek támogatására Klebels- berg gróf miniszter személyesen is megjelent a választó lerülat- beu. Azóta Szinyei Merse lépés- \ ról lépésre vette ba a választó- | kerületet, s az ajánlási ívek be- j nyújtásának idejére körülbelül ! kélszarannyi választó polgár bizalmát sikerült megnyernie, mint megmaradt két ellenied­nek, a fajvédő Budaházynak és a szociáldemokrata Lévainak együttvéve. Napről-napra nyilvánvalóbbá válik itt ií, hogy a magyar nép józan többsége mindinkább elfordúl a jobboldali és baloldali szélsőségek politi­kájától, s a józan haladás kon­zervatív irányzatát támogatja szavazatával Jói értesült hatvani körökben erről is beszélnek, hogy Buda- házy Miklós fajvédő jelölt maga is belefáradt már a reményte­len küzdelembe s komolyan fog­lalkozik a visszalépés gondola tával­A szocialista jelölt természe­tesen számba sem jöhet s Szinyei Merse Jenő nagy több­séggel vad megválasztását a kerületben most már mindenki biztosra veszi. Szomorú statisztika a magyar lakásviszonyokról. Miért speciális magyar betegség a tüdövész. — Közel kétmillió magánlakásban csak nyolcvanezer fürdőszoba van. Budapest, december 3. Az 1920-as népszámlálásnak a lakásviszonyokra vonatkozó adatait most teszi közzé a Ma­gyar Statisztikai Szemle. Ezek a rideg számok, amelyeket kü­lönböző tabellákba beosztva ol­vasunk, valósággal megdöbbentő képatnyújtanak a magyarországi lakáskultúra elmaradottságáról. Az egészséges, száraz lakás egyik főkelléke, hogy a talaj nedvességével közvet lenül ne érintkezzék, az érintkezőitől a lakásokat leg­inkább az elápineézée védi meg. A műi Magyarország 1,175.338 lakóháza közül csak 23.147 vagyis csak 1.9% van teljesen és 168.690, vagyis 14.4 százalék részben alápincézve, Magyarország lakóházainak 83 7 százaléka, vagyis 985 501 egy általán nincs alápincézve. j A vármegyékben a házaknak i 85 5 százaléka, a törvényhatósági I jogú városokban 62 5 százaléka I nincsen alápincézve- Az arányt bizonyos mértékben javítják az emeleten fekvő lakások, mégie a lakásoknak több mint 75 százaléka közvetlenül a talajra épült. A mai Magyarország lakosainak több, oiiut a fele föidee szobá­ban éli le életét. Orvosilag és statisztikailag megállapítható, hogy a földes padló valóságos meleg ágya a tüdövész bacillu?ának. Külön tabella ismerteti a la­kások zsúfoltságát. Ezeket az adatokat a 20 ezernél népesebb városokban és községekben gyűj­tötték, 566.810 lakáéban 2,308.405 lakó edatui vannak feldolgozva. T«hát Magyarország mai lakos­ságának több, mint a negyed­része. Ezen statisztika szerint, a 363.927 egyszobás lakásnál egy lakóhelyiségre 3.7 lakó esett, a 130 965 kétszobás lakásnál egy lakóhelyiségre 2.1, a 44.211 há­romszobás lakásnál egy lakó­helyiségre 1.4, a 17.926 négy- szobás lakásnál egy lakóhelyi­ségre 1.1, a 6379 ötszobás lakás­nál egy lakóhelyiségre 0.9 lakó esett. Látjuk tehát, hogy az egyszobás lakásokban közel 4 ember esik egy lakóhelyiségre, az ölszobás lakásokban csupán egy. Még szomorúbb a kép, ha azt nézzük, hogy a lakosságnak hányadrésze lakik zsúfolt laká­sokban. A kétszobás hkások lakóinak 29.4 százaléka lakik úgy, hogy egy szobára három­nál több ember jut, az egyszobás lakátoknál pedig ez az arány- szám 70.2 százalék. Az egyszobás lakások lakóinak tehát több mint 70 százaléka lakik zsúfolt lakásokban. Külön táblázatok mutatják a házak fürdőszobával és illem­hellyel való ellátását. E statisz­tika szerint ez 1,175.338 iakőház feldolgozott adataiból] 333.902-höz, vagyis 28.4 százalékhoz egyál­talán nem tartozott illemhely. A törvényhatósági jogú váro­sokban 19.8 százalék olyan, amelyhez egyáltalán nem tarto­zik illemhely és így a legelemibb közegószsági kö­vetelményeknek sem felel meg. Még kedvezőtlenebb színben tűnnek fel ezak a viszonyok, ha azt látjuk, hogy az összes illem­helyek közül caak 20.7 százalék volt zárt, vagyis a közegészség­ügyi követelményeknek megfe­lelő, míg 79.3 százalék teljesen nyitott. Az országban összeírt 1,825.560 magánlakás helyiségei között mindössze 88.448 fürdőszoba volt. Letartóztatták, mert rádión a him­nuszt hallgatta. Pozsonyból jelen­tik : A guíai vendéglőben több gutái polgár a rádiót hallgatta. A készüléket a budapesti hul­lámhosszra állítottak be és él­vezték a magyar muzsikát. A koresmaszobäban egyszer csak felzengett a magyar himnusz. A patti leadó állomáson katona- zene játszotta a magyar imád­ságot. Egyszer csak belépett a korcsmaszobába a cseh csendőr. A rádió nem ijedt meg a cseh csendőrtől, tovább szólt a dal: megbünhödta már e nép , . . A csendőr rögtön igazoltatta a szo­bában tartózkodókat, majd mind­egyiküket előállította a csendőr­őrsre, ahol le is tartóztatták őket. Michola András vendéglős í ádió- kéizülékét pedig elkobozták. A rádió hallgatása miatt a rend- törvény alapján emelnek vádat ellenük. Az eltévedt baromfik réme. A kápolnai csendőrörs Veres Já- nosné káli lakost feljelentette az egri kir. járásbíróságnak, mert ez, Spitzer Józsefnő káli lakos eltévedt pulykáit befogta. Dr. Kürti Menyhért főigazgató előadása „a szülők iskolájában“. 1926. december 4

Next

/
Thumbnails
Contents