Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-12-02 / 274. szám
1926 DCZ. 2. Előfizetési dij postai szállítással: egjj hóra 40.000 E, neggedévre 120.000 K. Ára 2000, vasárnap 3000 karóim tsvent* Kipír, í926. december 2. csütörtök PÖLI TI K R l MPÏLÂP. Főszerkesztő : Or. óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Gazdasági kérdések a választási harcban, j Irta : Szterényi József báró b. t t. ny. kereskedelemügyi miniszter. Ha komoly volna a magyar politika, akkor ma pénzügyi éa gazdasági kérdések dominálnák a választási küzdelmet. Ha komoly volna a magyar politika, tudomásul venné az ország és különösen azok, akik az ország irányítására hivatottságot vélnek magukban érezni képviselő* jelölti minőségükben, arai a világon körülöttünk és messze azontúl gazdasági téren történik, amely események, illetőleg tervek hatása alól Magyarország sem fogja magát kivonhatni, sót földrajzi fekvésénél fogva szinte ezek középpontjába kerülhet. Sajnos, a pénzügyi és gazdasági kérd&ak mindig alárendelt szerepet játszottak Magyarországon, illetőleg a magyar politikában. A pénzügyi kérdések kimerülnek rendszerint az adók elleni panaszokban, — amiben, valljuk meg, sok az igazság és remélhető, hogy nincs már messze az idő, hogy e panaszok elhallgattatására komoly kezdeményező lépések fognak tétetni, — a hitel megszerzésének nehézségeiben és a hitelnyújtás drágaságában. A gazdasági kérdések pedig, mintha csak kizárólag beruházási kérdésekből állanának. Ez utóbbiaknál természetesen mindenkinek az a fontos, hogy a másiknak kevesebb jusson, az ország egyetemes érdeke vajmi kevéssé jön figyejembe. A politika dominál mindent, a párUzenvedéiy és ennek eszközei gyanánt minden jó, legyen bár annak kihatása az ország érdekeire, még oly súlyos. Ha valaki fáradságot venne magának és összegyüjtené, csokorba foglalná azokat a pénzügyi kihatású Ígéreteket, amelyek a választások alatta szavazatok megnyerése céljából elhangzanak és azoknak pénzügyi kihatását egybefoglalná, akkor tűnnék csak ki, hogy talán még az Egyesült Államok, mint ez idő szerint a világ leggazdagabb és leghatalmasabb állama, sem tudna megküzdeni költségvetésében ezeknek az Ígéreteknek effektuálásáHelyreigazító nyilatkozat. Az «Egri Népújság» tek. Szerkesztőségének Eger. Az 1914 : 14. te. 21. §-a alapján a következő helyreigazító nyilatkozat közlését kérem : Az «Egri Népújság» 1926. november 21.-én megjelent 265. számában: «Éljen Klebelsberg Kunó gróf» c. cikkben a személyemre vonatkozó állítások nem felelnek meg a valóságnak. Nem foglalkozom ezúttal a cikk politikai részével, csupán a személyemre vonatkozó kitételekre válaszolok. Nem igaz, hogy engem Szirkó- nak neveztek. Az én nevem A kápolnai kerületben december 1.-én Kápolnán, Kál bsn és Tarnabodon tartott pro- grammbeizédet Mayer János földművelésügyi miniszter, kit az egri járás határán dr. Magnin Elek szolgabirő fogadott. — Kápolnán dr. Csepela Lajos tb. kanonok, esperes-plébános ős Pop puth Albert főjegyző költői lendületű szavakkal üdvözölték a minisztert. — Kál község képviselőtestülete Dutkay Béla főjegyző indítványára a falu legr szebb utcáját Mayer János utcának nevezte el. Dóiban 100 terítékes bankettet adott a község és a fehér asztal mellett Otterval. Ez mételyezi meg nemceak a politikai, de magát a gazdasági és szociális életet is. Ezeket az Ígéreteket számon kérik a választók és innen van azután a törvényhozás gyakori meddősége is és innen vannak a nagy parlamenti küzdelmek, a minden oldalról fellépő követelések, mert hiszen mindenki a választóknak tett Ígéretét legalább látszólag bi akarja tartani. Ez, kétségkívül férfias, de nem ezen fordul meg a kérdés, hanem azon, hogy olyant nem szabad Ígérni, aminek teljesemindenkor Budaváry volt és így hívták édesatyámat is. Nem felel meg a valóságnak az, hogy engem nyugdíjaztak, mert még ma is aktiv állami tisztviselő vagyok. Nem igaz az sem, hogy én értem Máramaroeba kellene menni, mert én budapesti lakos vagyok. Nem igaz az sem, hogy hat — időszaki választáson — helyen buktam meg. Végül bejelentem, hogy az ismeretlen cikkíró eilen a fokozatos felelősség alapján jogi képviselőm útján az egri kir. törvényszéken a becsületsértősi, rágalmazás: és kártérítési pert folyamatba tettem. Eger, 1926. november 30. halik Gyula igazgatő-tanitő, takarékpénztári igazgató, Dutkay Lajoí ny. kántortanítő és Ebneth Farkas községi bíró modottak lelkes pohárköezöntőt. Tarnabodon Finta Ernő községi főjegyző a község diizpol- gári okieveiét nyújtotta át Mayer Jánosnak. A miniszter programmbeszé- dében a földmivelésügyi tárca beruházásait ismertette, ás hangsúlyozta, hogy munkáját a nemzeti szolidaritás elve vezeti. Mayer Jánost minden községben díszkapu és sastollas, lovas leventecsapat fogadta. désbemenését az ország érdeke miatt nem lehet követelni. Vannak kérdések, amelyek elől nem lehet elzárkózni, vannak igények amelyeket ki kell elégíteni, természetesen megszervezve előbb hozzá az anyagi eszközöket, de nem a terhek növelésével, hanem ellenkezőleg, az okszerű takarékosság alkalmazásával. A tisstviselőkérdés a nyugdíjasok kérdése olyan ügyek, amelyek elől elzárkózni nem lehet. A középosztály nagy problémája és olyan szociális feladatok, mint a kisiparos, a kereskedő nyugdíjbiztosítása, kérdések, melyek nagy polgári rétegeket érintenek. amelyeknek sorsa az államhatalomra közömbös nem lehet. Ilyen az aggkor és a rok- kantbistositds, amelyhez csak gazdasági atmoszférának kell bekövetkezni, hogy megteremthető legyen. De nem ezekre a szociális kérdésekre akartam utalni, hanem inkább arra, ami eurőpa- szerte készül, aminek konzekvenciáit nekünk is le kell vonnunk, a teljes átalakulási folya mat, amely a gazdasági terme lés tekintetében készülőben van az az átalakulási folyamat, amely nagy európai gazdasági szövetkezésekben fog kifejezésre jutni, megnehezítve a kis államok helyzetét, mert még erősebben fog érvényesülni a nagytőke ereje ss erők konúímíráeiőja révén. Nem vámunió, nem Páneurőpa, ezek ma még szinte utópisztikusnak látsző gondolatok, hanem a tőkék nemzetközi kapcsolatai a termelésnek egyszerűsítésére, a nagy nemzetközi kartellek, ezek fogják megszabni a jövő gazdasági politikájának irányát, ezek fogják szükségessé tenni a mi belső gazdasági politikánknak átalakítását, ezek fognak uj irányt szabni mező- gazdasági és iparpolitikánknak. Erre volna jő a nemzetet előkészíteni. Ehhez persze a választási mozgalmak izgalmai, a párthatalmi törekvések nem alkalmasak. Nincs is eddig, »menynyire áttekinthető, az egész választási harcnak — tiszielet néhány kivételnek — semmiféle gazdasági jellege ; politika, ismét politika, sivár pártérdek, ez az, ami ezt a küzdelmet jellemzi ; ez az, ami a magyar közéletben dominál és amiért oly nehéz ennek a mi országunknak komoly, gazdasági megalapozása. Másfélmillió fascista van Olaszországban. Rómából jelentik : Most készülnek a fascizmuj évfordulójának emlékünnepére. — Ebből гг alkalomból statisztikát is készítettek arról, hogy hány fascista van Olaszországban. A statisztika szerint másfélmillió olasz férfi, nó és ifjú viseli a fascists jelvényt. Budaváry László. mm «кии*«s— Választási, mozgalmak Hevesmegyében. (Kiküldött munkatársunk telefonjelentése.) jm«»>ws o—o a s»a »—a tsw ф—Ф
