Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-12-01 / 273. szám

3000 is: orош* 1926 DCZ. 1. ára 2000 vasárnap í<8r ««ж i Eger, 1926 december Г szetÖÜ aLÍ ÏÏ\. c& 73 ж .....Il IIII4IIIIII1И1ИНШЧ1—МПГШПГЖТ1----------­Cf . Előfizetési dij postal szállítással s egg hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 EL POLITIKUM NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőségi Eger, Líceum Kiadóhivatal s Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Szociális politikát! Irta: Dr. Dréhr Imre m. kir. népjóléti és munkaügyi államtitkár. A hegeli történelembölcseleti elvek hilvallői elméletüknek iga­zolására aligha találnának ki­fejezőbb példát annál a törté­nelmi egymásutánnál, ami a «pénzügyi» ét a «szociális» kor­szakok váltakozásában nyilat­kozik meg. Nagy, szociális aera — mint amilyen az angol Asquith- uralomé, a Bismarck - régimé, újabban aWirth-kormányé volt — szinte minden időkben pénz­ügyi nehézségeket, valutapoli­tikai komplikációkat váltott ki, amelyeknek elfajulása gyakorta a szociális intézmények lobon fását és a népesség széles köreibe ólomsűilyal nehezedő pénzügyi politika követését tette paran­csoló szükségszerűséggé. De az eimuií század lársada- lomgazdasági életének számos fejezete e^nek ellenkezőjére is megtanított, nevezetesen arra, hogy a tervszerű, nem ritkán rideg állampénzügyi politika oly súlyos társadalmi jelenségeket vált ki, hogy azoknak kiküszö­bölésére a termelés túlzott meg­terheléséből származó szociális bajok orvoslása céljából egy tervszerű szociális politika kez­deményezése az államkormány elsőrendű feladatává válik. — A termeié* érdekeit és létfelté­teleit figyelmen kívül hagyó, még oly átfogó szociálpolitika is pénzügyi válságra, budgetárie nehézségekre vezet, amelyekből fokozott mértékben és mélysé­gekben támadnak azok a tár­sadalmi kórok, amelyeknek meg- szüntetését eredetileg éppen a pénzügyi válságot kiváltó szer­telen szociálpolitika letétemé­nyesei tűzték feladatukul. Amennyire mély szakadékok szélére sodorja nemzetét nz a kormány, amely az emberbaráti eszménytől elvakítva nem szá­mol az adott lehetőségekkel, szer­telen szociális követelményekkel téve kockára a nemzeti vagyo- nosodás előfeltételeit, ép oly hi­bát követne el egy kormányzat, amely kizárólag pénzügyi ered­mények felmutatására tör, mun­kálkodásával célját egy kiegyen­súlyozott költségvetésben máris elérve látná és nem lenne te­kintettel arra, hogy a költség­vetés hitelkeretei mennyiben te­szik lehetővé a magyar faj fenn­maradását, védelmét és meg­erősödését célzó jól átgondolt népvédelmi, népegészségügyi és szociális politika kivetését. Mi­ként a szociális politikai célve­téseknél számolnunk kell a pénz­ügyi és termeléspolitikai adott­ságokkal, ép úgy számolnia kell a pénzügyi politikának a törté nelmi helyzetből eredő szociális követelményekkel. Ne állítsuk tehát szembe a pénzügyi és szociális szempontot állami eleiünkben. Jó pénzügyi politika a legjobb szociális poli­tika, átfogó, tervszerű és józan el^oadciaeű speciális politika p- dig az államháztartási egyensúly tartós voltának leghaíhatósabb biztosítéka. E szempontok teszik kívána­tossá, hogy a szanálási költség­vetés szociális budget jellegét nyerje. A kormányzati szociál­politika kereteit az állami költ­ségvetés határozza meg. A jövő költségvetésétől függ, hogy meny­nyiben tudja a népjóléti és mun­kaügyi kormányzat a magyar társadalom lelkét és testét emész­tő kérők enyhítését* a magyar faj védelmét szolgáló szociálpo­litikai koncepcióját megvalósí­tani. , Akinek lelke az őrök ellenzé­kiség szellemétől izzik, talán fel­vethetné a kérdést: van e egy­általán a kormánynak szociál­politikai programmja? E hatá­rozott kérdésre nyíltan felelek: igen is a népjóléti és munkaügyi kormányzatnak tervszerű szo­ciális programja van. Jeleiül: a társadalmi biztositő intézmé­nyeknek kiépítése, a betegsegély biztosításnak a mezőgazdasági lakosságra való kiterjesztése, a munkahiány esetére szóló biz­tosítás előkészítése és a társa­dalmi biztosítás előfeltételeinek megteremtése. Azokra a nagy veszteségekre tekintettel pedig, amelyik a nemzet vagyonálla- gát a gyakorta indokolatlan bérharcok következtében érik, I szükségesnek tartjuk a munka- I szabadságnak, a sztrájkjognak, I a gazdasági egyesületeknek, a í kollektiv szerzödéaek kérdésé­nek, a békéltetőéi ügynek, a nemzeti termelés békéjét célzó törvényes szabályozását. A széles átfogó szociálpoliti­kai programra megvalósításának azonban hármas előfeltétele van: mint jeleztem elsősorban az, hogy a költségvetési hitelkere­tek tegyék lehetővé egy terv­szerű szociálpolitika kibontako­zását, — a munkaügyi admi­nisztráció reformja révén a munkapiac szervezete, a törvé­nyes múnkásvédelem és a köz­ponti népjóléti igazgatás között Eger, november 30. A szőlősgazdák iaségköicsöne ma az a kérdés, amely leginkább foglalkoztatja az egri gazdákat és általában a hevasvármegyei bortermelőket, de ugyanúgy fog­lalkoztatja a szőlőmunkásokat is, akik e nagyfontoeságú szociális kérdés kedvező megoldásától várják a kenyerüket. Minthogy a szőlökölcaöut bi­zonyos oldalról mint politikai kérdést állították be, és puszta Ígéretnek igyekeztek minősíteni, az Egri Népújság munkatársa ma délelőtt fölkereste dr. Lip- csey Péter kormányföíanácsos, kir. közjegyzőt, mint az egri és hevesvármegyei szőlősgazdák eme nagy akciójának legfőbb mozgatóját, aki, mintáz O.K.H. egri fiókjának elnöke is, állan­dóan tevékenykedik a borter­melés válságának, különösen pedig az idei katasztrófába ter­més következtében beállott sú­lyos szociális bajok orvoslásán. Dr. Lipcsey Péter munkatár­sunk kérdéseire a következők­ben válaszolt: — Állandó összeköttetésben állok Horánszky Dezső Öméltó­ságával, az О. К. H. Egerben is ismert vezérével, aki a szőlős­gazdák egri gyűlésén a már közismert kijelentéseket meg­tette. A napokban is telefonon beszéltem vele és megígérte nekem, hogy ez irányban hozzá­szoros kapcsolat létesíitaseék, mert modern, gyors és a meg­oldandó feladatok szempontjá­ból egységesített munkaügyi igazgatás nélkül halva születik minden szociális elgondolás : — végül: a magyar társadalom bizalma, a nép széles rétegei- nek szeretete és buzdítása, amel­lett a kormányzat mellett nyi­latkozzék meg, amely a magyar társadalom nagy problémáit nem egy hatalmi csoport, nem egy réteg, nem egy osztály, ha­nem az egész nemzeti társada­lom, a nép bolgogulása, a mst/ gyarság jövője szempontjából kívánja megoldani. intézett levelemre bő és kime­rítő választ fog adni. Az ineégkölcsön politikai célt nem szolgál hanem a szőlősgaz­dákon és ezölőmunkásokon akar segíteni. Ezt az is bizonyitja, hogy mozgalmunkat már évek­kel ezelőtt megindítottuk, az inségkölcsönt pedig boldogult dr. Nagy Jánoa nemzetgyűlési képvislőnk, Isaák Gyula, a vár­megye főispánja és csekélysé­gem már akkor kérelmeztük, amikor Eger város katasztrófá­im terméskilátása nyilvánvalóvá lett. Az ineégkölcsön realizálása teljes erővel munkába vétesett, és az O.K.H. vezére, Horánszky Dezső Öméltósága külföldi pénz- csoportokkal tárgyal, ős a tár­gyalásai a befejezéshez közeled­nek, és pedig állíthatom, hogy teljes sikerrel. Én csak annyit mondhatok, hogy az inaégköl- csön jön éa olcsó lesz. Ezeket tudtuk meg a mind sürgősebbé vált inségkölcsönról, melynek lebonyolítását Ho­ránszky Dezső, az О. К. H. ve­zére, mint ismeretes, teljesen dr. Lipcsey Péterre bízta. Időjárás. A Meteorológiai Intézet jelenti: hazánkban az idő kissé enyhült, különben jobbára ború*. Ma csapadék nem volt. Jóslás: jobbára borús, csapadékra hajló idő várható némi hósmelkadéasal. i? A szőlősgazdák iuségkölosöne útban van és olcsó lesz.“

Next

/
Thumbnails
Contents