Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-11-30 / 272. szám
2 1926. november 30 itam asîpn.iMA» Közig-azgatási bírJL voltam, amikor meghívtak a kuitiszminisz- térium államtitkárának. Elveim a muw^ipárt jobb szárnya felé vittek, már akkor, amikor még nagyoü sokan nem vették le a a templom előtt a kalapot. Én már abban az időben tanú* ságot tettem arról, hogy katho- likus vagyok, amikor azért még gúny árt, amikor ezért klerikálisnak, ultramontánnak és bigottnak neveztek. Annak idején Tisza Istvánnal visszavonultam a politikától,mert láttam, hogy gróf Eszterházy Móric jő hazafi ugyan, de még túlságosan fiatal ahhoz, hogy a hatalmat a kezében tartsa, в láttuk, hogy a járatlan kormány bajba viszi a nemzetet. Később Bethlennel együtt szembehelyezkedtünk Károlyi Mihállyal, mert éreztük, hogy ez az ember áruló, ч Bethlennel karöltve, megalakítottuk a nemzeti egyesülés pártját, az egyetlen pártot, amely azt mondotta, hogy Károlyinak innen pusztulnia kell. Étikor ezért még kerültek bennünket az еш berek és igen sok barát átment a járda túlsó oldalára, ha találkozott velünk, mert nem volt jó az ilyen emberekkel paroiázni. Elleaforradalmirokn3k tartottak bennünket. Kerültek azok is, akik most as országot járják és hangos fczőval ellenfcrradaímárofe- na'i. hirdetik magukat. Da kérdem, hol voltak ezek sz urak akkor ? Jött Horthy, jött Bethlen. Megalakult a kormány, hogy a véres, üszkös országroncíból egy lakható kunyhót építsen. Bethlen hívására léptem be a kormányba, hogy megmentsem a magyar művelődést. Bethlenben a gond- viselésezerű férfiút láttam, aki a nemzet megmentésére küldetett. Minden időben voltak olyan férfiak, akik sz isteni gondviae- lési eegí'sőgável végeztek nemzetfenntartó munkát: József nádor, Széchenyi, Deák, Tisza István méltó utódát láíom Bethlen Istvánban, ő egy elvesztett háború után a roncsból egy új országot csinált, melyben bol- dogúlni és élni is lehat. Ezért esküdtem én a zászlaja alá. — Ratsay Károly dicsekedve hangoztatta Szegeden, hogy nehéz ma ellenzékinek lenni. Hát — igen. A frank-ügy után bizony nehéz, mert a botrányt ók csinálták, élükön Vázsonyi- val s a külföld ebből fegyvert kovácsolt ellenünk. Ez az ellenzék nem az Irányiak, nem a régi nemesi kúriák osztrákelle- nee összefogása. Ma más idő jár felettünk. Akkor német nyelvű, sárga-fekete zászlós közös hadseregünk volt, és ott volt a kvóta, melyet az osztrákoknak fizettünk. Ezzel szemben hazafiasság volt ellonzékieskedni, nem fizetni az adót, nyakaakod- ni, kötekedni. De, amilyen jogos volt ez a múltban, kérdem, olyan jogos-e most is, mikor, nézzük csak, kivel állunk szemben? Ellensékisskedjünk talán Horthy kormányzóval szemben, aki eltörte a proletárdiktatúra gerincét ; vagy talán Bathle-n nel szemben, aki Genfban és mindenütt a külföldön becsületet szerzett a nemzetnek. Ezekkel a jő hazafiakkal szemben legyünk ellenzékiek ? Nemzeti politika volna ez ? Hát amjkor a véres országroncaot építeni akarjuk, amikor alkotni akarunk Ss a boldogulást elősegíteni minden polgár részére ; la akarnák önök fogai a mi kezünket. Bethlen szerint a magyar politika fordulóponthoz ért. Mit jelent ez? Azt, hogy rcmdbehoz- tuk az ország gazdasági és pénzügyeit. A szanálás sikerült. Most már leszállíthatjuk a magas adót, melyet csak átmenetileg vállaltunk, hogy rendbehozhassuk az ország pénzügyi helyzetét. A pénz ügyminiszter beterjesztette adő- méraékló javaslatát. És pedig a föladó az, melynek tehertételét leemeljük a kisgazdák villáiról. Sürgetem a fixfizetéeea hivatalnokok fizetésének emelését. L g- melegebb pártfogásomba vettem a nyugdíjasokat, akik az ország érdekeiért folytatott hosszú munkából dőltek ki. Nekünk egy nagytudású, széles látókörű középosztályra van szükségünk, amely nem zárkózik el gőgösen a nép alsóbb rétegeitől és nemcsak az ész erejével, hanem a szív melegségével is akar rajta segíteni. A tudásra szükségünk van,' mert a tudás meghístványozzü az izmok erejét és irányfija az alkotó munkát. Iskolákat kell építeni, fejleszteni kell az egyetemeket, mert csak ezek szolgálhatják a magyar feltámadást. Én, mint Magyarország közoktatásügyi minisztere, akire a nemzet a legnagyobb kincsét, az ő művelődését bízta, az egész országnak mondom az egri városház udvaráról ebben az ünnepélyes pillanatban : a magyar művelődés megmentése és felvirágoztatása nemcsak kultúrpolitika, hanem az ország egyetlen általános politikai akciója is. Tudjuk, hogy le vagyunk fegyverezve. Könnyes szemekkel nézzük vitéz hadseregünk parányiságát. Coolidgn. az amerikai Egyesült-álbmok elnöke kijelentette, hogy 1918 ban csak a fegyverszünetet kötötték meg, de nem a békét. A fegyvert kivellették a kezünkből, a puskát és a bajonet- tét, de a tudást, a magyar észt, nem vehették el. Igenis, mi Keleteurőpa vezető nemzete és legkulturáltabb állama akarunk lenni! Na higyjék, hogy ki» nemzet nem lehet vezető. Nem igaz, hogy a kultúra céljaira tett beruházás pazarlás A napnál fényesebben cáfolják ezt и törté nelmi példák. Athén, Firenze, München és Weimár nem vezet- tők-e az emberiséget a művelődén utján. Nekünk is a művelődés terén csodákat kell és lehet művelnünk. A kultusztárca jövő évi költségvetése jóval meghaladja a 120 ezer pengőt. Ma már a külföld miniszterei is eljönnek hozzánk. Az észt, finn, osztrák és porosz kultuszminiszterek jártak legutóbb Magyarországon, hogy megnézzék, mi történik itt a kultúra terén. (Éljenzés ) Kérdem: amikor háromszor ekkora volt az ország, eljöttek hozzánk az észt, finn, osztrák és porosz kultuszminiszterek ? Nem haszontalan tehát az a törekvés, amellyel azs akarjuk, megmutatni, hogy műveltebbek ős eszményibbek vagyunk, mint azok a népek, amelyek Trianon jóvoltából, nagyobbnak látszanak, mint mi vagyunk. A kultúrpolitika ma nem lukszus. Ez jelenti a gazdasági helyzet javítását is. A tömegek munkája csak s-ikkor sikeres, ha ott áll mellette az értelmiség munkája. Akkor tehát, amikor mi ezrével építjük a tanyai és falusi iskolákat, nemcsak a művelődést szolgáljuk, hanem népünk gazdasági haladását is elősegítjük. Egyis angol politikus újságcikke szerint Angliában kétmillió, Németországon egymillió a munkanélküliek száma. Nemcsak megyar, hanem általános európai betegiég tehát a súlyos gazdasági helyzet. Tudjuk, milyen nehéz viszonyok közöst vannak a magyar bortermelők. Éppen ezért nagy akciót indított a kormány a borkivitel előmozdítására. A magyarországi szőlészet és borászat fejlődése érdekében a Bathlen-kormány alatt történt intézkedések közül a legfontosabb a bécsi é» a koppenhágai borházak és tőltőieíepak létesítése, amelyea közül a bácsi már két óv óta, a koppenhágai pedig egy év őía van működésben. — A földművelésügyi kormány tervbe vette, hogy Svájcban, Németországban és Hollandiában fognak ilyen borházakat és töltőtelepeket felállítani. — Ezen borházaknak célja kizárólag propaganda a külföldi értékesítés éo a magyar borfajtáknak a külfölddel való megismertetése és elterjesztése érdekében. Ez a belföldi értékesítést egyáltalán nem károsítja. — A belföldi értékesítés érdekében kidolgozás Blatt van a termelőknek termelő- I szövetkezetekbe leendő tömörítése, ami azt a célt szolgálja, hogy úgy a bal, mint a külföldi kereskedelemnek mindenkor nagy tételekben álljanak már kikészített, úgynevezett típus- borok rendelkezésére. A boradó csökkentése. A belföldi borfogyasztásnak az emelésére a legközelebbi időben a borfogyasztási adónak a lesz Állítása fog jótékonyan kihatni. Az eddigi magas borfogyasztási adót a földművelésügyi kormány a felére fogja leszállítani. A kárt szenvedet szőlősgazdák feisegítóse. Tárgyalások folynak a pénzügyminisztériumnál az idei rosez termes folytán válságos helyzetbe jutott szőlősgazdáknak részben hosszú, részben rövid- lejáratú kölcsönök nyújtása által vaiö megasgitébe érdekében abból a célból, hogy a jövó évi munkát a gazdák elvégezhessék. Ennek a keretében különös elbírálást fog nyerni. az egri borvidék ahol az idei kár úgyszólván 100 százalékos, a hevesmegyei szőlősgazdákat, ahol ma ez ország legnagyobb szőlőtelepei terülnek el, a kormány a leg- messzebbmenő módon fogja támogatni és segíteni. Az iparosokon az egri pénzügyi palota és postapalota felépítésével segít a kormány a beruházások során. A kereskedelemügyi miniszter már a napokban megindíttatja ez ügyben az érdemi tárgyalásokat. Eger a dicsőségét két nagy férfiúnak köszönheti : Dobó Istvánnak és Esterházy Károly püspöknek. Nekünk, hogy boldoguljunk e két nagy férfiú példáját kell kö- veínüuk. A mai élet ős a jövendő küzdelmeiben arra a kitartásra van szükségünk, amit Dobó István és arra a teremtő alkotásra, amit Esterházy Károly példája mutat. Nem ígéretek és szép szavak kellenek ide. Hiszen ha az összes eddigi Ígéretek beválnának, az utoleő falvak is vetekednének London* nal. Véssük eszünkbe, hogy semmiből nem lehet eoha semmi, mint ahogy semmiből nem is lett soha semmi. Itt csak az egységes és kitartó munka segíthet
