Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-11-27 / 270. szám
Előfizetési di) postái szállítással: egg hóra 40.000 К, negyedévre 120.000 EL POLITIKAI NIPÏLEP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőségi Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: 11. A kisiparosok és gazdák új hitelforrása. Irta: Or. PesthyPál m. kir. igazságügyminiszter. jogát veszélyeztetheti, vagy csór- jogos kívánságait ; emellett gon- bíthatja. Szigorú büntetés, öt dósán vigyáz arra is, hogy az évig terjedhető börtön sújtja ingó jelzálogjog másoknak, jő* azt az elzálogosítát, aki a zálog- hiszetnüen szerzett jogait ne tárggyal törvényellenesen bánik sértse. Remélem, hogy az ingó azért, hogy a hitelezőt meg- jelzálogjog segítségére lesz a károsítsa. termelőknek abban, hogy olcsó Ezekből látható, hogy a tör- termelési hitelt szerezzenek ■ a vény javaslat teljes mértékben hitel feléledése gazdasági életünk igyekszik kielégíteni úgy az felvirágoztatására fog vezetni. adósoknak, mint a hitelezóknek | — Az egri kerület küldöttsége Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszternél. A miniszter elfogadta az egri jelöltséget és lesújtó véleményt mondott a hangoskodókról. — Matuszka Mihály apátkanonok plébános beszéde a miniszterhez. A kisiparosok, kézművesek, gazdák és más kistermelők régi kívánságának tettem eleget azzal, hogy törvényjavaslatot nyújtottam be az ingó jelzálogjogról. E törvényjavaslat lehetővé kívánja tenni, hogy az iparos s a gazda hitelbiztosítékul leköthesse olyan gépeit, állatait, fel- szereléaét, anyagkészletét és terményeit it, amelyeket hivatásának betöltésében, gazdálkodásának folytatásában nem nélkülözhet. Ilyen tárgyakat ezideig nem lehetett zálogul lekötni, mert eddigi jogunk szerint, a zálogtárgyat zálogházba kellett vinni, vagy a hitelezőnek egyébként birtokába adni. Ilyenformán gyakran előfordult, hogy az iparos s a gazda sok felszerelése és teli raktára mellett nem tudott hitelhez jutni, mert a hitelezők dologi biztosítékot, kézi zálogot követeltek. Ha pedig mégis kapott a termelő fedezetlen személyi hitelt, ennek kamata igen magas volt, mert a hitelező nagyobb kockázattal számolt. Az ingó jelzálogjog elsősorban olyan termelők támogatására hivatott, akik ingatlan tulajdon nélkül folytatják mesterségüket. Különösen nagyjelentőségű ez az intézmény az iparosokra, kézművesekre, vendéglősökre, továbbá a földhaszonbérlőkre, akik ezáltal olcsóbb hitel szerzésére használhatják fel készletüket és felszerelési tárgyaikat. Ds hasznát vehetik ennek a jognak a kisgazdák is, mert kisebb kölcsönök szerzése végett nem kell azonnal ingatlanukat lekötni, ami sok költséggel és nagy veszéllyel jár. A függő termésre is hitelt kaphatnak ezután a gazdák s így a termés betakarítása előtt nem kell a még lábon álló zöldtermésü- ket potom áron elvesztegetniök. A törvényjavaslat nem akar alkalmat adni könnyelmű eladósodásra, ezért általában nem engedi ingó jelzálogul lakötni az olyan dolgokat, amelyeket végrehajtásig sem lehet lefoglalni. E szabály alól azonban a kisipari érdekeltségek kívánságára kivételt enged ,a javaslat, mert a végrehajtási törvény szerint az általános korlátozás mellett nem szolgálhattak volna hitelbiztosítékul a kisiparosoknak és kézműveseknek keresetük folytatásához szükséges szerszámai, eszközei és állatai. Minthogy a kormánynak az a törekvése, hogy a kisiparosokat és kézműveseket minél olcsóbb hitelhez juttassa a ezáltal, a társadalomnak e kiválóan értékes termelő rétegét, a nagyiparosokkal egyenlő termelési feltételekhez segítse és versenyképessé tegye, a törvényjavaslat erről gondoskodik, hogy a kisiparosok és kézművesek hitelbiztosítékul használhassák mindazokat a felszerelési tárgyakat, amelyek az egy személy keresetének folytatásához szükséges tárgyakon felül vannak. A törvényjavallat a hitel- keresőket kivánja védeni azzal, hogy egyelőre korlátozza a hitelezők kőrét s hogy a kisemberek lelketlen uzsorások kezeibe ne kerüljenek, megbízható pénzintézeteket, ezek között az Iparosok Országos Központi Szövetkezetét, az Országos Központi Hitelszövetkezetet és tagintézeteiket jogosítja ingó jelzálogkölcsönök nyújtására. Emellett azonban mindenki biztosíthatja hitelét ingó jelzálogjoggal, aki termelő gazdaságnak, vagyjpari üzemnek berendezéséhez vegy folytatásához nyújt hitelt. Az elzálogosító a zálogtárgynak birtokában maradhat és azt a rendes gazdálkodás szabályai szerint tovább használhatja, gyümölcseit szedheti és egyéb hasznát is élvezheti, sőt ha a rendes gazdálkodás megköveteli, el is adhatja az olyan tárgyakat, amelyek zálogul lekötött dologösszességhez tartoznak. Ezzel szemben azonbsn, a rendes ember gondosságával köteles a zálogtárgyat kezelni és mindentől tartózkodnia kell, ami a záloghitelező kielégítési Eger, november 26. * Az egri választókerület csütörtökön hatvan-iagú küldöttséggel indult Klebelsberg Kunő gróf kultuszminiszter elé Budapestre. Klebelsberg gróf a vallás és közoktatásügyi minisztériumban, délelőtt fél 12 órakor, fogadta a küldöttséget. A depu- tácíóban többek között részt- vettek: Trak Gáza polgármester, dr. Kürti Menyhért kir. tanker, c. főigazgató, dr. Szabó Gyula, az egri járás főszolgabírója, Braun Károly városi főjegyző, Paulovits Lajos ipartestületi elnök, Nagy Péter építész, Szabó Gyula ny. községi főjegyző, az egri jegyzői internátus igazgatója, Magnin Alfréd füzesabonyi főjegyző, valamint az egri iparosság kiküldöttei, az egri gazdák, továbbá a kerülethez tartozó községekből több földmíves gazda. A küldöttség szónoka Matuszka Mihály apátkanonok, Eger város plébánosa volt, aki többek között az alábbi szavakat intézte a miniszterhez : — Megvalijuk őszintén, mi abban a tudatban élünk, hogy az egri mandátum nemcsak közönséges megbízólevél a megválasztott részére, hanem megtiszteltetés is, amelynek értéket, súlyt és fényt, Eger ragyogó történeti múltja s mindenkor elismert kulturális jelentősége ad, amelyben tehát méltóképen csak olyan férfiú részesülhet, aki úgy tehetségeivel, mint az országnak tett politikai szolgálataival és közéleti tevékenységének érdemeivel polgártársai közül kimagaslik. — Ezt a férfiút keresve, jutottunk mi el, meggondolásaink során, nagyméltóiágod jelöléséhez, mint akiből úgy a magyar tudományosságnak, mint a kormányzati bölcieságnek és a lelkes közéleti tevékenységnek egyik kimagasló vezéralakját tisztelhetjük, aki a nemzeti kultúra terén már eddig is oly sok jeles alkotással örökítette meg nevét s akinek nagyrahi- vatottságához méltán fűzzük kulturális előhaladátunk jobb jövővel biztató reményeit. A magyar Athén olyan képviselőt akar az országgyűlésbe küldeni, akinek személye a magyar tudományosságnak nagy tiszteletnek öryendő reprezentása a külföldön, akinek neve a magyar kultúra hordozója idehaza, akinek programmja a magyar kultúra fölvirágoztatása a városokban és a tanyákon egyaránt, hogy a nemzeti kultúra nagy áldásaiban az urszág lakosságának minden rétege részesüljön, hogy ha már erőnk gyengébbé tett bennünket szűk reszabott határaink közt politikai hatalomban, szegényebbekké anyagi javakban, legyünk hatalmasok a kultúra erejében, gazdagok, annak előhaladást, jólétet termő gyümölcseiben.
