Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-11-26 / 269. szám
Előfizetési di) postai szállítással j egg bóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. Ara 2000, vasárnap 3000 soroiia f s eu Sgür, 1926, november 26 péntek XLIIi POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőségi Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: 11. ban a kivitel ős a külföldi piacok megszervezése szempontjából. A kereskedelem és ipar fellendítésének kérdéséhez szóró- \ ■an kapcsolódik az úgynevezett tranzitókereskedelem kiépítése és a hitelkérdés végleges rendezése. Külföldi pénzpiacokon, elsősorban angliában és Amerikában a közintézmények aránylag tisztességei áron tudtak kölcsönhöz jutni. Azonban őriáei tennivalók vannak még a magánvállalatoknak hitellel való ellátása terén, mert 30%-oa köl- oiönökkel nem lehet egészséges vállalkozásokat folytatni. A több- termelést a kamatláb fokozatos csökkenése biztosítja s a Nemzeti tBank pénzpolitikája már hónapok óta erre törekszik. Ez irányban ‘tovább tevékenykedni mindenesetre az újonnan össze ülő országgyűlésnek egyik legfontosabb feladata lesz. A miuiszterelnök kecskeméti beszédében részletesebben tért ki gazdasági kérdésekre, mint ezt előzőleg tette. Ennek jól megalapozott oka abban rejlik, hogy ezideig a jogi konszolidáció kiépítése foglalta le főidejét, most azonban, hogy e téren végiegei eredményekre hivatkozhatunk, természetszerűleg előtérbe lépnek a gazdasági kérdések. Azé programm,amely Kecskeméten elhangzott, szép Ígéret a jövöre vonatkozólag, amelynek beváltásával az országgyűlés mindenesetre egy pillanatig sem fog késlekedni. Ezt várják a választópolgárok a ezért fordulnék bizalommal a Bethlen kormány politikája felé. B É. фйф мми» ффь#/ Eger város népoktatási intézeteinek megfelelő elhelyezése és fejlesztése. A mostani állapotok tarthatatlanok. — Az ügy rendezése tovább már nem halasztható. Élet és filozófia. A miniszterelnök kecskeméti beszédének egyik legfontosabb része az volt, amelyben részletesen felsorolta a való életnek mindazokat a jelenségeit, amelyekkel a kormányzatnak elsősorban törődnie kell. Pénzügyiek és gazdaságiak azok a problémák, amelyek az újonnan megalakult országgyűlés munksprogrammjában a legelső helyen fognak állni. Az első a pengővaluta bevezetése, amely most már égetően sürgőssé vált, miután az ország pénzügyi egyensúlya helyreállott. Egy észszerű uj pénzegység bevezetése azonban csak az eszközt nyújtja azon kérdések rendezéséhez, amelyek a gazdasági élet terén kiváló érdeklődésre tarthatnak igényi. Három fontos kérdés vár megoldásra: az adózás, a közhitei ős a gazdasági piac kérdése. Az adózásról szólva a miniszterelnök nyíltan kijelentette, — hogy a hurt 4ovább feszíteni nem lehet s az állami bevételekben mutatkozó felesleget arra fogják fordítani, hogy az adóval túlterhelt lakosság szabadabb lélekzethez jusson. A pénzügyminiszter az adókönnyítésekről szóló javaslatokat már be is terjesztette ■ az uj országgyűlés legelsősorban ezeket fogja letárgyalni s törvényerőre emelni. A közhitei kérdése ma másként áll, mint a volt monarchia idejében. Akkor Magyarország igényei csak másodrendüek voltak s a kérdést sohasem a mi javunkra oldották meg. Ma önálló vámterület vagyunk, kötelességünk tehát a magyar ipart minden tehetségünkkel erősíteni s jő kereskedelmi szerződésekkel biztosítani az ország érdekeit. Az egészséges gazdasági politika azonban megkívánja, — hogy ne csak egyes termelési ágakat becézzünk, hanem a gazdasági kérdést is a helyes arány alapján oldjuk meg. Itt van mindjárt az országszerte tapasztalható óriási borkrizie, amelyet úgy iehstne egészségesen megoldani, hogy a gazdák pinceszövetkezetei alapítanának, hiszen az államnak is óriási érdekei fűződnek ehhez, elsösorHa Eger városának népesedési és gazdasági fejlődését ősz- szehasonlitjuk a város népoktatási és népnevelési intézeteinek fejlődésével, sajnálattal állapíthatjuk meg, hogy a fejlődés természetes folyamatában az utóbbiak nagyon lemaradtak. Népoktatási intézeteink, különösképpen az állami és a községi népisko Iák ma is a 20—25 év előtti szegényes állapotban a már akkor is bizonyára сяак ideiglenesnek szánt épületekben nyomorognak. A népnevelési fontosságának emelkedése városunkban nem nyert kifejezést a nagy célt külsőképen is hirdető uj iskolák épitésével, vaiaminthogy a város népességének szaporodását sem követte uj iskolák emelése. Népiskoláink közül alig három épült Iskolának. Legtöbbje szükségből, csak épen az elmaradhatlan átalakítások eszközlésével vétetett igénybe iskolai célra. Vétetett igénybe mégpedig ott, ahol egy- egy épület olcsón megvásárolható volt és nem ott, ahol azt a tanulmányi szempontok és a város területi viszonyai megkövetelték volna. Következéaképen : 1. Egerben nincsen elegendő népiskola, 2. alig van kifogástalan épületben népiskola és 3. a külső városrészek iskoláinak elhelyezése nem cél ■ szerű. Heves vármegye kir. tanfei- ügyelösége a város népoktatási intézeteinek megfelelő rendezése érdekében részletes tervezetet készített, amely az illetékes hatóságoknak a napokban mulattatott be. A nagy fontosságú tervezetet helyszűke miatt csak kivonatosan ismertetjük azzal, hogy amikor a falvakon és tanyákon az állam és az érdekeltség összefogásával szebbnél- szebb népoktatási intézetek épülnek és amikor az 1926. évi VI. te. módot nyújt arra, kogy a mezőgazdasági jellegű városok iskolái, — mint amilyen Eger is — megfelelő állapotba hozassanak, valóban indokolt ennek a nagyfontoeságú kérdésnek a felvetése és közérdek a jelen tarthatatlan állapotoknak megszűntetése. A tervezet a városi lakosság í nagyobb kultúrszükeégleiének megfelelően —nagyon helyesen ! — a teljesen osztott iskolatípusok kiépítését és a meglévő iskolák jellegének megtartását tartja szem előtt. A tervezet szerint a város belső részén lévő népiskolák mostani helyükön maradnak. A Halas-piaci állami eltérni iskola azonban kibővíttetnék és átépítetnék két emeletre, úgy, hogy az elemi iskolák 12, a kisegítő iskolák 3, a tanonciskolák 8 tantermet kapnának, a szükséges rajz, kézimunka és tornatermeken kivül. Itt nyerne elhelyezést a belvárosi ővőda és a napközi otthon is. A város északi külső részén a Széchenyi-utcai rk. és a Cifratéri állami elemi iskolák teljesen osztott iskolákká fejlesz- tetnének és valamelyikhez hozzá- kapcîoltatnék a gazdasági *o- vábbképzö iskola két tanteremmel. Ez utóbbi elejét venné annak a mai állapotnak, mely szerint ezen környék tanulói kénytelenek lejárni a város egész déli részén fekvő gazdasági iskolába. A Wesselényi utcai állami elemi iskola 4 ta ntermesre bővíttetnék ki. A város déli részén a Mák- lári-u.cában lévő rőm. katb. iskolák egybeolvasztatnának és teljesen osztott iskolává fejlesz- tetnének, a Makiári utcai állami elemi iskola megszüntetése mellett. Viszont a Kertész utcai áll. gazdasági iskola kihelyeztetnék a gyakorlóterület mellé és az épület az áll. el. iskola részére engedtetnék vissza. A Szvorényi utcai áll. el. iskola megfelelő átépítésiéi megmaradna. Az Árpád utcai rőm. katb. iskolák egybevonatnának és igy vagy ezen utcai alsó iskola telkén, vagy a Deák Ferenc utca végén teljesen osztott iskolává fejlesz- tetnék. A gazdasági iskola csak akkor felelhet meg rendeltetésének, ha a gyakorlóterületet házi kezelésbe veszi. A házi kezelés és ezáltal az ok- és célszerű gazdálkodás gyakorlati tanitha- tása pedig csak akkor és úgy vihető keresztül, ha a város közvetlen közelében lévő gyakorlóterületen épülne fel a gaz-
