Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-11-21 / 265. szám
Teljes erővel megindult a választási mozgalom Hevesmegyében. Eger város népe egyre lángolóbb lelkesedéssel sorakozik Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter zászlója alá, — Fájj Gyula, a hatvani kerület hivatalos jelöltje visszalépett a jelöltségtől. Az új hivatalos jelölt Szinyei-Merse Jenő kultuszminiszteri osztálytanácsos. — Vass József népjóléti miniszter elfogadta a gyöngyösi kerület jelöltségét. — Hirek a választókerületekből. 2 EGRI NEPÜJtóÁíi 1926. november 21. Eger, november 20. A választási mozgalom megye- szerte naprólnapra nagyobb arányokat ölt. Egerben Magyar- ország kultuszminisztere mellett állandóan fokozódik a lelkese- dés. A magyar kultúrpolitika ujjáteremtőjét rajongva várja a kis magyar Athén népe a jövő vasárnapon, november 28.-án megtartandó programmbeszéde megtartására. Azok is, akik tegnap még semleges nyugalommal szemlélték a választási előkészületeket, megismerve a miniszternek szinte emberfölötti munkásságát, a magyar művelődés történetében új korszakot jelentő tevékenységét ma már seregesen és egyre lángolóbb lelkesedéssel sorakoznak Klebelsberg Kunő gróf vallás • és közoktatásügyi {miniszter zászlója alá. • A választóknak egy csekély számú félrevezetett töredéke eddig úgy látszik nem akart tudomást venni arról, mit tett Klebelsberg gróf nemcsak Egerért, hanem egész Hevesmegyéért; az állami beruházások kapcsán úgy a községekben, mint városunkban mennyi milliárdot fordított kulturális építkezések céljaira, munkaalkalmat és kenyeret adva ezzel az Ínséges esztendő miatt munka nélkül álló szegény lakosságnak, úgy az iparosnak, mint a földmívesnek. A magyar kultuszminiszternek egész Eözépeurőpa csodálva nézi hatalmas alkotásait és Eger város önmagát is megtisztelte, mikor ennek a nagy államfér- fiunak ajánlotta fel mandátumát. Nem szuronyokkal, nem is sza vakkal hanem a Klebelsberg gróf iskoláival dönti meg Trianont a magyar nemzet. Különösen Egerben, az iskolavárosban erezheti ezt mindenki, de tudják és érzik már ezt a falvak népei is. Éppen ezért azt a pártot, azt a jelöltet, aki szembe száll a különben egyhangú közvéleménnyel, azt csak elsöpörheti, csak megsemmisítő vereséggel sújthatja a szavazásoknál ennek a közhangulatnak és közvéleménynek az áradata. Eger és a kerület községei mint nagy ünnepségre, úgy készülnek elő erre a választásra. Nem is szavazás lesz ez, hanem nagy és felemelő aktus: a magyar kultúra ez ősi történeti gócpontjának nagy kézfogása a magyar kultúra mai hivatott vezérével, hogy egyesült erővel, kéz a kézben vívhassuk meg a nagy küzdelmet a boldogabb, szebb, magyar jövendőért.,, A választási mozgalmakról egyébként az alábbiakban számol be az Egri; Népújság az egyes kerületekből: A pótervásárai kerületben szombaton délelőtt zászlót bontott Keglevich Gyula gróf az egységes párt hivatalos jelöltje. A kerülethez tartozó 43 község nagyszámú küldöttségekkel képviseltette magát a programmbe- szádon, melyet osztatlan helyesléssel hallgattak. A programm- beszédről és a gyűlésről lapunk keddi számában adjuk kiküldött munkatársunk tudósítását. Egyébként csak a választás humoraként említjük meg, hogy Török János aldebrői születésű mátranováki bányamunka»szombaton délelőtt bement Mifclóssy Aladár főszolgabíró hivatalába Az Országos Mezőgazdasági Kamara legutóbbi jelentésében megdöbbentő helyzetet tárt fel a vidéki közlekedés állapotairól. A Dunántúlról, amely az országnak legkullurálíabb vidéke és legközelebb esik a Nyugat piacaihoz és a Nyugat kultúrájához, az a panasz érkezett, hogy a rossz utak folytán hónapokra megszakad a közlekedés a vidék, a városok, a vasúd állomások és más közlekedési csomópontok között. Nem kell fejtegetni, hogy ennek a körülménynek milyen országos kihatása van. Egyenlőtlenné teszi egész mezőgazdasági értékesítésünk áralakulását. A városi áruraktárakban és tárházakban esetleg a hiány hamis érzetét kelti az a puszta körülmény, hogy az eladott és exportált áruk mennyiségét a falusi magtárakból nem lehet utánna pótolni. Az egész ország megsínyli ezt az állapotot, mert hiszen jöhet olyan konjunkturális helyzet az európai piacra, amelyet a magyarországi terméssel epés jelentette, hogy ő is fellép képviselőnek. A legújabb «jelölt« még habozik azoD, hogy pár- tonkivüli, vagy egységespárti programmal lépjen-e fel. A hatvani kerületben Fáy Gyula az egységes párt hivatalos jelöltje visszalépett a jelöléstől. Helyette Szinyei-Merse Jenő kultuszminiszteri osztálytanácsost jelölte hivatalosan az egységes párt. A hatvani kerület választói nagy szimpátiával fogadták a jelölés hírét. Ezzel megoldást nyert a hatvani mandátum sorsa, mert a hatvaniak már az időszaki választás alkalmával is Szinyei-Merse Jenőt szerették volna megválasztani a múlt nyáron Petrichevich- Horváth Emil báró helyett. A hevesi kerületben mindössze az az újság, hogy Nagy János tarnaörsi malomtulajdonos is fellépett jelöltnek. Vass József népjóléti miniszter a gyöngyösi kerület jelöltje. Budapest, november 20, Ma délelőtt Bozsik Pál volt nemzetgyűlési képviselő vezetésével a gyöngyösi-választókerület küldöttsége felkereste hivatalában Vass József népjóléti minisztert. A küldöttség szónoka, Bozsik Pál, kérte Vass Józsefet, hogy fogadja el a gyöngyösi kerület képviselőjelöltségőt. Fass József kijelentette, hogy a jelöltséget elfogadja, de programmbeszédet nem fog tartani, hisz az ő pro- grammját az egész ország ismeri. pen azokban a hónapokban lehetne kihasználni, amely hónapokban a magyar utak járhatatlanok. Az Alföldön, a Duna—Tisza közén és a tanyák világában, ahol a tőzsgyökeres 'magyarságnak közel 20%-a lakik, keresi a kulturális, gazdasági és társadalmi érvényesülést, a sző szoros értelmében tarthatatlan a helyzet. Kecskemát, Halas, Kis körös és Félegyháza között pl. dául 200 ezer hold terület van egytagban és olyan elhagyatott- ságban, aki bele meri venni ma- . gát ebbe a pusztaságba, úgy" érezheti, mintha Afrikába menne a Kongó felső folyásához.. Ugyanilyen az állapot más magyarországi területeken is. A magyar térképen, úgy mint az afrikain szokás, fehér folttal lehetne jelölni azokat a vidékeket, ^melyek utjai legalább fél- esztendőn át járhatatlanok. A magyar utstatisztika rendkívül szomorú képet mutat. 49,406 kilométerre rug a magyar úthálózat hossza, beleértve a járási és községi utakat is. Ez a hatalmas szám mutatja azt az óriási szükségletet, amelyet a vidék termelő munkája az úthálózattal szemben támaszt És ebből az úthálózatból csak 16.508 kilométer van kikövezve, az egésznek 32 °U-a. A többi úgyszólván ázsiai állapotban van. Nem rég olvastuk, hogy a kereskedelmi kormány 250 kilómé- ter úthálózat kiépítését tervezi. Mi ez az elhanyBgoltjállapotban maradó útvonalakhoz képeit. Az utkérdés megoldásának egyik fő hátráltatója az volt, hogy az állam nem ismerte el ezt a problémát t3ljesen a sajátjának (mert hiszen a maga részéről 3680 kilométer állami utat tart fenn), hanem áthárította azt a törvényhatóságokra és a kisebb közigazgatási körzetekre, amelyek ezen a címen óriási terhet viselnek, anélkül hogy meglenne a látszata. Az utkérdés és az ut fenntartás ügye most vajúdik az illetékes minisztériumokban. Nem rég híre járt, hogy már biztO' sítva van a problémának új elintézési módja a kereskedelmi mi niszterium törvényjavaslatában. A legújabb hir ellenben megint az, hogy a kész javaslat nem kerül nyilvánításra, mert — módosításra szorul. Ezt a kérdést huszárosabban is el lehetne intézni. A kormány előtt van az Országos Mezőgazdasági Kamarának a javaslata, amely megvilágította az utkérdés adóügyi vonatkozását. E téren khaotikus a helyzet. Még örvényben van a kivételes háborús intézkedés, az 1914. évi L. t-c., valamint az 1920. évi XXVII. úgynevezett útügyi novella a nem korlátozott útadóval, kényszer fuvarozással, közmunka kötelezettséggel. Ez a kötelezettség, illetve ennek vált- sága oly súlyos terhet ró a mezőgazdaságra, hogy az gyakran meghaladja a földadó mértékét s azonkívül a megoszlása is aránytalan az érdekeltek között. Ma, amidőn az. útkérdés, az automobilizmus, az autós teher- fuvarok, valamint a városok élelmezésének zavartalansága révén nem csupán vidéki, hanem városi feladatot is jelent, sajnálatos, ha az érdekek egyenlőtlen kielégítése ezen a téren csupán a vidék terhére történik. Az Országos Mezőgazdasági Kamara azonnal eltörlendőnek véli a háborús viszonyokból eredő, de már fenn nem tartható személyes szolgálatokat, amilyen a kényszer fuvar és a kényszermunka kötelezettsége. E helyett egységes adótípust kíván, ami a gazdák egyöntetű kívánsága, s megállapítandőnak tartja, hogy mi az a maximális kulcs, amit az egyanesadők utáni százalékos <8« ?-tv**? v. .**9wxsß.% lisixc ,vcs>*st. «&&& -Mto.' a Elhanyagolt utak.
