Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-11-16 / 260. szám

2 EGRI NEFÜJfeAP 1926. november 16 Dr. Tiefenthaler József beszéde a Katolikus Egyház ausztriai helyzetéről. A Szent Ferenc rend fehér­termét vasárnap délután szo­katlanul nagyszámú, előkelő kö­zönség töltötte meg, hogy meg­hallgassa az Emericana Agria Corporaíiojának első, őszi kultúr- délutánját. A későn érkezetteknek már csak a folyosón jutott hely, ami azt bizonyítja, hogy Egerben az Emericana színvonalas kul- tűrdélutánjai érdeklik legjobban a közönséget, melynek lelkes ovációja kijutott minden sze­replőnek. A nagyszerűen sikerűit műsort csíkszentgyörgyi Mártontfy La­jos, vármegyei árvaszéki elnök, az Agria öregura nyitotta meg, aki formás, gondolatokkal telt beszédben üdvözölte a meg­jelenteket. Szabó Marianna, az Agria kis­asszonya Sík Sándor: Egyedül• valótágról c. versét nagy hatás­sal szavalta el. Finoman, szépen kidolgozott, teljesen leegyszerű­sített technikája lebilincselte a hallgatók figyelmét. Cholnoky Márta, az Agria kisasszonya, zongorán Verdi: Trovatore (Graf, op. 49.) c. da­rabját adta elő, kikristályosodott tudással, — és a hallgatói egy igazi művészi élménnyel lettek gazdagabbak. A kultúrdélután sikerének egyik része őt illette meg. Tertsch Dezső, székesegyházi főkántor, sz Agria öregura jól iskolázott, fegyelmezett hangjá­val gyönyörűen szárnyalt a töuéletea éneklés felé. Magyar dalait Fekecs Sándor iskola­igazgató stílusosan kisérte zon­gorán. Ezek után, nagy éljenzés melleit dr. Tiefenthaler Jő- zsef, a budai szt. Imre kol­légium igazgatója, a Hunnia Corporatio nagyura lépett a szónoki emelvényre. Ünnepi beszédében — az igazi szó­nok rátermettségével — is­mertette a Katolikus Egyház helyzetét a szabadkőműves és szociáldemokrata Béctben, majd párhuzamot vont a ma­gyar és ez osztrák forrada­lom között. Rámutatott az iskola, a há­zasság intézményének helyze­tére, mely intézményeket minde­nütt legelőször próbálja tönkre­tenni a destrukció. Becs város községtanácsa tűzzel vassal ül­dözi a vallásos gondolat ápolá­sát a gyermeki lelkekben. A társadalom erkölcsi alapjait pe­dig azzal az intézkedésével ren­díti meg, hogy az anyakönyve­zetőnél pár másodperc alatt összeadják a házasfeleket, de azután ugyancsak minden teke­tória nélkül el is választják őket. Hegy mi lesz ennsk az erkölcsi következménye, szomorú elkép­zelni is. Örvendetes azonban, hogy a katolikus öntudat erős fej­lődésnek indult és Ausztriában az egyetemi hallgatók, — mint nálunk az Emericana ifjúsága — ma jobban ragaszkodik az Egy­házhoz, mint bármikor. Dr. Tiefenthaler József hatal­mas beszédét szűnni nem akaró tapssal fogadta a kultúrdélután közönsége. A műsor utolsó számaként Hornyák Miklós, az Agria con- seniora, Mécs László: Babonás, holdas falusi éj . . . c. költemé­nyét interpretálta, művészi átér- zéssel. (b. á.) msmumsssi cs,, . sw*«* vmrw* WEV? ; OtWíi WO Visszaélnek külföldön az egri bor hírnevével. Osztrák kereskedők «egri vörösbor» néven olyan itallal árasztják el Németországot, ami még csak nem is magyar bor. Eger, november 16. A müncheni állami borellen­őrző hivatal vezetője, mint már jelentette az Egri Népújság, né­hány nappal ezelőtt levelet in­tézett Eger váróé polgármesteri hivatalához és jelentette, hogy Ausztriából nagy mennyiségű »egri vörös borral» árasztják el Németországot. A müncheni bor­ellenőrző hivatal annak a gya­nújának adott kifejezést, hogy ezek a borok nemcsak nem egri, hanem nem is magyar eredetűek, éppen ezért két mintát küldött Egerbe azzal a kéréssel, hogy Eger város polgármestere vizs­gáltassa meg ezeket a bormin­tákat helyi szekértőkkel és ez a szakértő bizottság adjon nyi­latkozatot, vájjon egri borról ről vtn e csakugyan sző, vagy egy meg nem engedhető üzleti manőverről, mely úgy az egri bortermelők, mint a német bor­kereskedők és borfogyasztók érdekeit veszélyezteti. Braun Károly városi főjegyző intézkedésére ma délelőtt jött össze a városházán az a szak­értő bizottság, melynek tagjai a főjegyzőn kívül a következők voliak: Bayer Henrik városi tanácfos, Gálffy Jáuoa a szőlé­szeti és borászati szakiskola igazgatója, Gröber Jenő föld­birtokos és Járó Sándor a Nem­zetközi Borkereskedelmi rí. egri pincészetének igazgatója. A bizottság felbontotta mind a két müncheni mintát és azokról egyhangúan megállapította, hogy nem egri bor. Mindkét bormita természetes bor, de az egyik valószínűleg osztrák bor kever­ve dalmát vagy spanyol borral. Ez a minta elég erős, valószí­nűleg szeszeset; bort mutat. A másik minta gyengébb bor, tannin van benne elkeverve, valószínűleg azért, hogy így egri vörös bor jellegűnek lássék. Sem színe, sem íze, sem za­matja, nem vall egri eredetre egyik bormintának sem és tel­jes határozottsággal megállapí- hatő, hogy Ausztriából »egri vörös bor« elnevezés alatt egy sokkal silá- silányabb minőségű és kisebb ér­tékű kevert bort hoztak forga­lomba Németországban. Eger város polgármesteri hi­vatala a vizsgálat eredményé­ről értesíteni fogja a müncheni borellenőrző hivatalt, egyúttal azonban a jőnevű egri vörös borokból több termelőtől egy- egy félliteres üvegben mintát is küld Münchenbe, hogy látsák meg, miiyen az eredeti egri vö- vös bor. Ebből az esetből kifolyólag kérelmet intéz Eger város a kormányhoz is, melytől kérni fogja, hogy konzulátusaink ut­ján tegyen megfelelő lépéseket az ellen az osztrák cég ellen, mely »egri vörös bor« néven idegen bort helyez el nagy tö­megben Németországban. Románia a tényeknek brutális ál­lapotában él! Ezt nem mi mond­juk, hanem szó szerint ezt álla­pítja meg az oláhok lapja: az Aurora. Czikke elmondja, hogy RomáuiáDan nincsen alkotmá­nyom intézmény, avagy állam­polgári szabadságjog, amelynek alkalmazását meg nem eiőzné egy oly titkos vizsgálat, hogy bánmely szőbanforgó kérdés mennyiben felel meg a Bratienu vggy Avarescu pártérdekeinek ? Ez érdekek előmozdítására egyetlen törvénytelenség sem elég nagy, egyetlen visszaélés sem folyik le mentegetésa nél­kül, sót egyetlen bűntett sem marad mosdailanul. Mindezekből megállapítja az Aurora, hogy Romániában egész meddő mun­ka jogállapotút keresni. Vájjon a cikkírónak, ki oláh létére szem­től szembe megmondta az iga­zat, ép-e még a feje ?! Nem volna meglepő, ha betörték volna ! — Eger, 1926. november 16. — Személyi hír. Hevesy Gusztáv vármegyei főjegyző szabadságát fontos hivatali érdekből meg­szakította és újból átvette hi­vatalának vezetését. Meilinger Dezső festőművész ki­állítása szombaton délután nyílt meg az egri Kaszinó nagyter­mében. A hírneves egri művész alföldi és olaszországi képei valósággal elragadták a műértő közönséget. Meilinger ezúttal mint az akvarell és pasztell hi­vatott művész» mutatkozik be. A kiállítás iránt nagy érdeklő­dés nyilvánult meg. Máris több kép elkelt, de igen sok van alku alatt. A mintegy 80 festmény­ről legközelebbi számunkban hozunk Kritikai ismertetést. Új hetilap indúlt meg Hevesen. Dobóczky Dezső a hevesi kerü­let nemzetgyűlési képviselője a választási küzdelmek idejére mint lapvezór, politikai hetilapot indított meg: Hevesi Lapok cí­men. A hetiíap felelős szerkesz­tői teandóit dr. Székely Pál he­vesi orvos látja el.í A nyugdíjasok szervezkedése Eger­ben. A Nyugdíjasok Orsz. Szö­vetségének hevesmegyei osz­tálya november 12 én tartotta 8labulő gyűlését az egri város­ház nagytermében. A központ kiküldöttjeként maga az orszá­gos bizottság elnöke, Rákóczi István nyug. főispán utazott Egerbe a gyűlésre. A városháza nagytermét sűrű sorokban töl­tötték meg a nyugdíjasok. Kép­viselve volt közöttük a város, a vármegye s az állam tiszt­viselőinek minden osztálya. — Az ülést Buday Elemér nyug. ezredes nyitotta meg. Üdvözlő azavai után Rákóczi István nagy vonásokban ecsetelte a nyug­díjasok békebeli helyzetét ős párhuzamosan kiemelte a jelen­legi szomorú állapotokat. Kiváló éleslátással egymásután sora­koztatta fel az állami költség­vetés helytelen és fölösleges té­teleit, mely kiadások megszün­tetésével a az így nyert milliár- dok helyes beosztásával egyetlen csapásra kiemelteinónek nyug­díjasaink a nyomorból. És hogy mindezeket elérhessék elsősor­ban szervezkedniük kell. Ezután magalakultnak nyilvánítja ki a Nyugdíjasok Orsz. Szervezatá- neK hevesmegyei osziáfyát. Majd megtörténtek a választások. — Egyhangú főikiáltással válasz­totta a közgyűlés a tisztikart: elnök Buday Elemér, társelnök Fülöp Zoltán, h. elnök Hering Kálmán, titkár Forubszky Béla, pénztáros Cillinger Lajos, ellenőr Kiss István, jegyzők Albertiul István és Murandy Antal. A gyűlés 18 váiasztmányi tagot választott. — A választások be­fejezte után PorubszkyBéla ter­jesztette elő indítványát, amely­ben kéri, hogy a nyugdíjatok illetményei a tényleges alkal­mazottak minden fizetésrende­Az Emericana kultúrdélutánja.

Next

/
Thumbnails
Contents