Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-11-13 / 258. szám

Ara 2000., vas&ra&p 3000 fcorsn». Eger, 1926. november 13 szombat XLIIi évf 258 m Előfizetési dij postai szállítással t egg hóra «0.000 K, negyedévre 120.000 K. POLITIEÄI NAPILAP. Eőszerkesztö ; Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség a Eger, Llcenm. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: 11. Titoktartás. Sok kérdőjel árnya imbolyog előttünk a magyar jövendő ho­rizontján, de a sok közül kivá­lik egy a maga izgató aktualitá­sával, a kedélyeket már eleve felborzoló titokzatosságával: mi­kor lesznek az általános válasz­tások ? Sok fölösleges kombinációnak, hiú találgatásnak vágná útját a feleletadásra egyesegyedül hiva­tott kormányelnök. Ám Bethlen István gróf most jobban bebur- kolódzik a hallgatási fekete kö­penyébe, mint a trianoni tárgya­lások végzetes idejében, vagy a frankpör legsötétebb napjaiban. Bizonyára elapos oka van a hall­gatásra. Bizonyára ő is több íz­ben tapasztalta már saját bőrén annak a történelmi mondáénak az igazságát, mely az évszáza­dok folyamán külföldi követek jelentéseiből kitünóleg imigyen szül: «... a magyarok össze­esküvései nem szoktak Kikerülni, mert nem tudnak titkot tartani.« Valóban, a titoktartási nem tartozik nemzeti erényeink közé. Nem is keil mindjárt Ephialte- sekre gondolnunk, csak mértéken felül nyíltszívüek és még nyíl­tabb azájuak vagyunk. Kouspi- rálni kurtakocamákba megyünk, hogy a bor még inkább meg­oldja nyelvünket; hétpecsétes titkot úri kézfogással s »csak bizalmasan mondom« jeligével adunk tovább komának, sógor­nak, feleségnek, barátnak. A titok­lánc vége, hogy amit két esnber tud, hászonnégy óra alatt min­denki tudja és bizalmasan sut­togja. Nem csoda tehát, ha az örökké »jól értesültek« oly fanya­rul hárítják el maguktól a kér- dezősködóst az általános válasz­tások idejére s mikéntjére vonat­kozólag. Az bizonyos ily tájéko­zatlanság láttára, hogy Eethlen eddig csak önmagának súgta meg a nagy titkot. Azonban, ha a politikai titkok­kal ilyformán általában nem igen tudunk jói sáfárkodni, van egy társadalmi rétegünk, melyet vi­szont a túlzásba vitt titoktartás sodor veszélybe. Szemünk előtt játszódik le a magyar kereske­delem válsága, melynek igen sok oka van, a legtöbbek közül egy- párat említve, pl. az ország ke­reskedőinek a száma ma a béke : idők két-háromszorosa, mig az elért teljes üzleti forgalom arany- értékben optimista számítás sze­rint legfeljebb 50—55°/* a a béké­idéinek ; a rezsiköltségek körül nagyon «ob tétel pl. az adó, aránytalanul emelkedtek; to­vábbá a haszonszámítása túl nagy. Emiatt aztán az a vesze­delem fenyeget a kiskereske­dőknél, hogy a fogyasztó közön­ség egyrészt csökkenti vásárlá­sait, másrészt mamutáruházak létesülnek, melyek elnyelik a kiskereskedelmet. Külföldön már régebben rá- , jöttek arra, hogy e veszélyek j elleni szervezkedés, rezsiköltsé- j gek csökkentése, haszons*.ámi- ! tások egységes szinten való esz- ' közlése eíb. ügyében árt a lit- j kolődzás a kereskedelemnek. Óit i a kereskedők ügyvitelüket nem | tekintik titoknak, sőt minden bevált rendszert azonnal tudat­nak érdekképviseleteik útján a szakmájukhoz tartozókkal, mert az a meggyőződésük, hogy a nyíltság az egyeseknek hasz­nára lehet. Egy-egy kereskedő csak a saját újítását tudatja a többivel, még ő valamennyiét megkapja. Nálunk még sajnos kínai falként emelkedik az üz­leti életben az üzleti titok fo­galma, túlzásba viva a titoktar­tást ott is, ahol a közös érdekek szervezett védelmét nem panasz §s siránkozás, hanem bátor nyílt­ság s a titoknak egymással való őszinte közlése segítheti elő. Tehát a jelsző ez legyen: nagyobb titoktartást politikai s társadalmi életünkben, de keve­sebb titkolódzást a kereskede­lemben. Dr. Urbán Gusztáv. Horánszky Dezső biztosította az egri polgármesterhelyettest, | hogy az esetről jelentést tesz a kormánynak ét intézkedéseket is kér a jövőre nézve. Braun Károly városi főjegyző szombaton délelőttre hívta ösz- sze a borszakértőket a münche­ni minta megvizsgálására, A minta már a színe után sem látszik egri bornak, hanem in­kább valami othellő keveréknek. A hivatalos vizsgálat eredmé­nyét nagy érdeklődéssel várják az egri bortermelők. «Mis? n* at.-OlW>(MB8*#»-'jent3 W Gyanús „egri bor“ szállítmányokkal árasztották el Németországot. A müncheni boreílenőrzö hivatal átirata az egri polgármesterhez. Eger, november 12. Braun Károly városi főjegyző, poigármesterhelyettes, tegnap a szőlősgazdák nagygyűlésén, fel­szólalásában meglepő bejelen­tést tett a msgyar bor külföldi hírnevének veszedelméről. Az Oberbayern, Niederbayern, Schwaben, Neuburg, Oberpfalz és Regensburg kormányzási ke­rületek részére felállított mün­cheni állami boreílenőrzö hiva­tal, illetve élelmi és élvezeti cik­keket vizpgálő intézet, átírt az egri polgármesteri hivatalnak. Az átirat szerint az utóbbi napokban Ausztriából óriási tömegű egri vörösborral árasztják ei Németországot. A müncheni borellenőrző hi­vatal véleménye uzerint ezek a borok nem is magyar borok, hanem túlnyomórészt spanyol borrsl kevert osztrák borok. A borellenőrző hivatal ebből a gyanús italbői két mintát kül­dött az egri polgármesteri hiva­talnak azzal a Kéréssel, hegy szakértőkkel vizsgáltassa meg íb nyilatkozzék, hogy valóban helyi termés'8 8z a bor melyet az osztrák eladók mint az egri >Winzerverein< 1921 es szüretelésü borát bocsájtanak forgalomba. Egy nyilatkozat, melyet arra vonat­kozóan az egri polgármesteri hivatal kibocsájtsma, — mondja az átirat — úgy az egri bor hírnevének, mint a német borkereskedők és borfogyasz ók érdekeinek nagy szolgálatot tenne. Nagyon érdekes az átirat be­fejezése, amely így hangzik : — »Legnagyobb sajnálatomra nem bírom a magyar nyelvet, különben az önök nyelvén ír­tam vola ezt a megkeresést. Adolf Lentsch, Weinkontrolleur für die Re­gierungsbezirke Oberbayern, Niederbayern, Schwaben* stb. Braun Károly az átírat ismer­tetése után kérte a nagygyűlé­sen résztvevő Hcránszky De­zső OKH vezérigazgatót, hogy ez eset kapcsán is járjon köz­ben a kormánynál a magyar bor külföldi hírnevének meg­óvása érdekében s Magyarorszá­gon is állítsák fel az állami bor- ellenőrő hivatalt és csak ennsk a jelzésével ellátott magyar bor legyen forgalomba hozható a külföldön. Űj magyar párt alakúi a Felvidéken. Kassáról jelentik: A felvidéki magyarság még mindig nem tu­dott egy plattformra helyezked­ni. Az ellentétek nem hogy el­simulnának, hanem inkább ki­élésednek. Most új magyar párt alakul, amelyet dr. Lelley Jenő, a keraeztenyszocialista párt volt elnöke szervez. Az új párt tag­jai Ersekűjvároq értekezletet tartottak, amelyen elhatározták, hogy keresztény néppárt címen alakítják meg az űj pártot. Az új párt még ellensékibb maga­tartást fog tanúsítani, mint a keresztény s zocialieta párt. Az alakuló gyűlést a közeli napok­ban tartják meg. retFVfr»»** iwiNvAirwwwwwrs« Legnagyobb a munkanélküliség Szegeden. Az országban a munkanélkü­liség lasoan, fokozatosan csökken ea statisztikai adatok szerint, ma már nem Budapesten legnagyobb a muakahiáoy. Azok az adatok, amelyek az állami munkaközve­títő nyilvántartásában szerepel­nek, ctupán az ipari raunkapia- cot tüntetik föl, de nem számol­nak be az állásnélküli tisztvise­lői óriási seregéről. Ha a sta­tisztikát ezekkel az adatokkal is kibővítenék, ebben a szomorú versenyben valószínűen Buda­pest vezetne. Legnagyobb az ipari munkahiány Szegaden, ahol a legutóbbi kimutatás szerint 100 munkahelyre 571 munkás ajánl­kozott. A második helyen Buda­pest van 454 ajánlkozóval. A sorrend tovább a következő

Next

/
Thumbnails
Contents