Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-07-14 / 156. szám
Ára 2000, vasárnap 3000 korona Eger, 1926. július 14. szerda XLIIF évf. 156 n Előfizetési di) postai szállítással: egg hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség s Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Szanatórium. A magyar hirlspiró társada lom bensőséges ünnepet ült a napokban Visegrádon, ahol a publicisztika nesztorának Rákosi Jenőnek nevéről nevezték el azt a szanatóriumot, mely a sajtó munkásait fogadja be, ha kihull kezükből a toll, ha rendkívüli figyelmet, örökös tanulást igénylő munkájukban kör támadja meg fizikumukat. A politikai és közéleti világ előkelőségei jelentek meg az avató ünnepen és az ott elhangzott nyilatkozatok sokfélesége uj és uj szempontokat adott a közvélemény irányítójának, a magyar sajtónak megbecsüléséhez, az újságírók szociális helyzetének megértéséhez. Hazafiság és Ízlés, e két irányelvben jelölte meg az ünnepelt Rákosi azt az utat, amelyen a modern zsurnalizmusnak haladni keil, hogy tiszteletet és méltánylást vívjon ki magának és megtartsa fontos szerepét a nemzet éle- j tóban. A felköszöntők sorát Véss Jő- j zsef népjóléti miniszter, a mi- i niszterelnők helyettese nyitotta ; meg, aki nem mint nivatalos faktor, nem mint a kormány megszemélyesítője, hanem mint az újságolvasó publikumnak tagja, mint a sajtó munkáját ellenőrző és a sajtó által tájékoztatott közönség képviselője kívánt szőlani. Elmondotta, hogy sokan a betű mögül nem látják mag az újságíró helyzetét, a színes, eleven riportok mögött nem keresik és nem ismerik a hirlapirö-társadalom gondjait. A közlemények tarkasága, mintha csak megelégedett, egészséges és gondtalan embereket mutatna a bajokról, a panaszokról, de magától a nyomdafesték mögött dolgozó és menetelő rejtett szellemi hadseregről ennek közkatonáiról alig vesznek tudomást. Pedig nagy értékek, nagy célok, tehetségek és eszmék hirdetése és érvényre juttatása függ attól, hogy a sajtó erői fizikai és szellemi értelemben megóvásának az egészségnek, mert csak igy alakulhat egészséges közvélemény. Amily egyéni baj a betegség. melynek gyógyítására szolgál majd az újságírók Bza- 1 I natoriuma, a festői Visegrád Gizellatelepén, oly társadalmi veszteség lenne, ha a kór e rejtett hadsereget szellemében kezdené ki és rombolná le. A magyar újságíró társadalom szellemi fritsesége függ attól, hogy jóléte biztosabb bázisokra helyeződjék s a miniszter szivén viselni szándékozik a maga tárcájának keretén belül ennek a társadalomnak sorsát, melynek anyagi támogatással való előbb- rejutása fogja visszaadni a régibb idők tisztult emelkedettségét. Tudjuk, hogy a forradalmakkal járő pusztulás sötét árnya miként homályositotta el a tollforgatők ép látását * a nemzeti organizmus infekciójából mennyi méreganyag férkőzött be a szellemi élet vérkeringésébe is. A szanatórium csak testi betegségekre hoz majd gyógyulást. De az a szanatórium, melyet a különböző társadalmi rétegek szeretetteljes figyelme, gondos befolyása, hazafias nyomása és mindenekfelett éber felkarolása állít a sajtónak, meggyógyítja a közelmúltban ejtett sebeket és biztosítani fogja a sajtó szellemének egészséges uj életét. Ennek az uj életnek a hazafiasság és az ízlés kötelesség érzeteiből kell merítenie forrását, hogy a publikum, az ezerfejü diktátor tetszése és szórakozása alsóbbrendű feladattá zsugorodjék a nemzet, a magyar állam és társadalom magasabbrendü szolgálatával szemben. Le kell győznie a diadalmas egészségnek és erőnek a szervezet és szellem fogyatkozásait, hogy ép tükre legyen a sajtó az újjászülető nemzeti társadalomnak. M. S. Eger, 1926. július hó 13. Ma délelőtt V2II órakor nyitotta meg a közigazgatási bizottság ülését Isaák Gyula főispán, elnök. Utána Hevesy Gusztáv vm. főjegyző olvasta fel az alispáni jelentést, majd Mártonffy Lajos árvassőki elnök, dr. Csekkel Ferenc vm. tiszti főorvos, Rusztek Károly tanfelügyelő, Várkonyi Rezső b. pőnzügyigazgatő, Kó- csián Gyulakir. ügyészségi elnök, Tóbiás József műszaki főtanácsos, Jezierszky Mihály gazdasági főfelügyelő, ős Osinger Nándor törvényhatósági állatorvos tették meg jelentéseiket. Tóbiás József műszaki főtanácsos jelentése közben kitért a gyöngyözpatai útvonal ügyére, amelyről a múlt közigazgatási bizottsági ülés után azt irta az Egri Népújság, — Borhy György felszólalását idézve —, hogy ott ázsiai állapotok vannak. Tóbiás szerint az útjavítási munkálatokat részint a rendelkezésére álló csekély pénzösszeg, részint a rossz időjárás miatt, nem tudta hamarább bevégeztetni. Borhy György válaszolva Tóbiás József műszaki főtanácsosnak, kijelenti, hogy ezentúl sem fog menni a gyöngyöspatai útra, mert, ha eddig megérte, hogy nem eántúlt mag, nem törte ki a karját, úgy moat sem szeretné, ha öreg korában fesetleg a nyakát törné ki azon az úton. A közgyűlés pontjai ezután érdektelenül peregtek le mindaddig, míg dr. Puky Árpád gyöngyösipolgármester fegyelmi ügyére nem került a sor. Dr. Puky Árpád gyöngyösi polgármester ellen az alispán azért rendelte el a fegyelmi eljárást, mert 1.) a Bene-vaaút ügyében nem járt el a kellő gondossággal, és így nagy károkat okozott Gyöngyös városá- nyk, 2.) mert dr. Puky Árpád polgármester a képviselőtestület meghallgatása ás törvényhatósági jóváhagyás nélkül alapított városi mészhomok-téglagyárat, mely vállalatba szintén belebukott a város. Dr. Puky Árpád polgármester a közigazgatási bizottsághoz felebbezett, amely a mai ülésén Isaák Gyula főispán indítványára a felebbezaas elutasította. Graefl Jenő szerint: igaz, hogy dr. Puky Árpád nem járt el törvényesen, de, érdemeire való tekintettel megérdemli, hogy az ügyet személyének sérelme nélkül intézzék el. A közigazgatási bizottság Graefl Jenő felszólalását magáévá tette. Hirek az elszakított magyar földekről. Bratianuék szeretetreméltó gondoskodása. Avarecu tábornok az oláh szenátus gyűlésén egészen őszintén elmondotta, hogy igaza van Sándor József senatornak, aki megállapította, hogy magyar irredentizmust voliaképen csak Bratianuék csináltak, akik a magyarokat folyton üldözték. Avarescu azt is elmondotta, hogy a liberális éra alatt őt is lefogták a zuandárok és mikor megkérdezte tőlük, hogy ezt miért tették, azt felelték, hogy Bratianu parancsot adott ki Avarescu életének megvédelmezéeére. Mi mindenért fordulnak az újdonsült erdélyi magyar szenátorhoz? Egyik választója kéri, hogy a postaügyi vezérigazgató révén helyezzék el a kőzségbeii postamesternői, ki szerelmével üldözi és élesét tűrhetetlenné teßzi. — A másik kéri, hogy költöztesse ki azt az oláh tisztet az ő lakásából rekvirált szobából, a melyért a tiszt még egy báni házbért sem fizetett, ; ellenben drága bútorait tönkretette a barátaival és barátnőivel csapott nagy dáridőkon. — Egy harmadiknak sincs kisebb kívánsága, mint az, hogy a szerbektől követelje vissza lovainak ée marháinak az árát, melyeket kivonulásuk alkalmával — se sző, se beszéd — egyszerűen elhajtottak. Szóval szenátornak lenni sem túlságosan irigylésreméitő Kelet Párisában. Anghelescü megbukhatott, rendszere örökéletü 1 A f. évben tartott érettségi vizsgálatok ép oly szomorú eredményüek, mint a legutóbbi éveké sorjában. Maros- vásárhelyt a katholikus gimnázium maturánsainak felét buktatták el és hogy egyenlő mértékkel mérjenek a Csíkszeredái reformátusoknak szintén 50°/«-át. • Akik ottmaradtak. Az erdélyi Magyar Párt felhívására kb. 3000 ezer elbocsájtott magyar tisztviselő jelentkezeti visszavételre, illetőleg nyugdíjának folyósítása céljából. Szeptemberben óhajtja a Magyar Párt a tárgyalásokat az oláíf kormánnyal ez ügyben felvenni. Hevesvármegye közigazgatási bizottságának ülése.
