Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-11-06 / 252. szám
mm HKPUJSAii 1926. november 6 Fenyegetnek-e természetbeni katasztrófák? Két esztendő óta az időjárás abnormálisnak mondható. A szokatlan hóolvadás, majd tavasszal éa nyáron az árvizek nagy károkat okoztak. Az időjárás szokatlansága a közönség körében azt a hitet keltette, hogy természeti katasztrófák fenyegetnek. Az egyik berlini lsp a legnevesebb német tudósoktól kért erre a kédősre felvilágosítást. A csillagvizsgáló igazgatója így válaszolt: A föld az évmilliók folyama alatt borzalmas katasztrófákon ment keresztül. A nappal együtt a föld másodpercenként 20 kilométeres utat tesz meg a világűrben, igy tehát megtörténhetik, hogy útját keresztező égitestekkel találkozik. A meteorok száma óriási. Ezek a szilánkok a földet nem fenyegetik, de egyes vidékek számára veszedelmessé válhatnak. Amerikában a Canon Díabolót, amelynek hossza egy kilométer, méiy- ■égejpedig 170 méter, kétséget kizáróan meteor vágta a föld felszínére. Az sem kétséges, hogyha ilyen meteor-kövek Európa partvidékének közelében a tengerbe zuhannának, olyan szökö- árt idéznének elő, amely veszedelmessé válhatna. Az üstökösökkel való találkozás következtében a föld légköre mérges gázokkal telhetne meg. Nagy izgalmat keltett 1910-ben, hogy a Hallei üstökös csóváját keresztezte a föld pályája. Akkoriban a tudomány nagy erőfeszítéseket tett ennek ez indokolatlan félelemnek eloszlatására éa felhívta a közönség figyelmét, hogy az üstökösök anyaga nagyon ritka, tehát a veszély nem olyan nagy, mint gondolják. A nap hőfokának megváltoztatása már komolyabb veszélyt jelent. Meg is állapították, hogy a nap hőfoka ingadozó. Tizenegyéves periódusban változnak a nap fostok, már pedig a hőmérséklettel kapcsolatban a napfoltoknak nagy szerepe van. A geológiai intézet igazgatója így válaszolt: — A mai kiimának nem kell lényegesen megrosszabbodnia, hogy az egyensúly megbomol- jon és földrészünk termékenysége a minimálisra szálljon. Hétezer evvel ezelőtt Németország és Skandinávia átlagos hőmérséklete lényegesen magasabb volt, mint ma. Azóta tehát hűvösebb leit az időjárás és egyben nedvesebb is. Olyan geológiai törvények azonban, amelyek azt mutatnák, hogy a jégkorszak felé közeledünk, nincsenek. Az északi tenger még mindig lassan terjeszkedik, a keleti tenger pedig erőteljesen szűkül. Kétséges, hogy jégmezők van-- ---E urópa éghajlata újból trőpikus- sá válik, mint volt egymillió esztendővel ezelőtt. A víztudományi intézet igazgatója ezeket mondotta : — Az utóbbi évek f.űrűn előforduló árvizeiben a közönség annak a jelét látta, hogy természeti erők kerekedtek felül, amelyek az emberi életet végpusztulással fenyegetik. A erzáz esztendőre visszamenőleg terjedő feljegyzések szerint csendes évek sorozata után árvíz-árvizet követ. Amikor kevés eső esik, mint pl. 1911-ben, akkor visszhangzik Európa a riadótól, hogy kiszáradás réme fenyeget. Ezek csak rémhírek. A nedves éa #zá- raz idő periódusok sem sivatagok, nem mocsarak alakulásával nem fenyegetnek. Eger, november 5. Pázmány Lajos Hovesvár- megye főlevéltárosa, aki most a József császár korabeli iratokat rendezi Hevesvánnegye levéltárában, hét, eddig ismeretlen Kazinczy-lévaiét talált. A levelek közül hatot magyar, egyet pedig német nyelven írt a híres nyelvújító, aki 12 vármegyének volt 1785—1791 ig a tanfelügyelője, vagy — mint akkor mondották — királyi inspekrora. Kazinczy Ferenc ezeket a leveleket Hevesvármegye vicis- pánjáboz írta a népművelés fejlesztése érdekében. Kazinczy Ferenc tanfelügyelőnek — mint a levelekből megállapítottuk — Kassa volt a székhelye, de figyelme a kerületébe tartozó és elég messze eső Hovesvároiegyére is kiterjedt. A »gyöngyösi vidék« kultúrájának emelésére iskolát állíttatott fel Hatvanban, Szúcain, Nagyrődén, Gyöngyöipatán, Gy.- tarjánban, Apcon, Horton, Ecsé- den, Pásztőn és Adácson. Az érdekes levslet a Magyar Tudományos Akadémia fogja nyomtatásban kiadni, amely már 2 kötetben Kazinczy régebben megtalált leveleit összegyűjtötte. Ezerkétszáz hektoliter bor termett Egerben 1926-ban. Eger város fogyasztási adóhivatala megkezdte az 1926-ban termett ős bejelentett borkészletek lezárását. Akik utólag — a napokban — sem jelentik be a termés eredményét, azok ellen hivatalból megindítja ez eljárást a fogyasztási adóhivatal. A bejelentésekből megállapítható, hogy Egerben az idén 1200 hektoliter bor termett és megállapítható, hogy 600—700 szőlősgazda egy liter bort sem szüreteit. Még az a szerencse, hogy Egernek meglehetősen nagy az ő-bor készlete és a kínálat teljesen szünetel. A termelők nem is gondolnak az eladásra, mert nagy áremelkedést remélnek a bor- piacon. A termelők ma 10—12 ezer koronát kérnek boraikért literenként, a korcamárosok 6—8 ezer koronát ígérnek érte, míg a kereskedő 10—12 ezer koro náért adja — a tavaly olcsón összevásárolt bort — a korcsmárossak, hitelbe. ivtw * «V fr&MX&h •>#&&& <■■■ •-*?*& S'fiSaSsR'artKdWiJ #>$*$**; Tengeralattjárók, mint jégtörők. Új amerikai módszer befagyott folyók megnyitására. — Úszó aknákkal robbantják fel a jeget. — Az új rendszer nagy előnyei. Erős tél alkalmával gyakran óriási gondot okoz különösen Amerikában, ahol a tél rendesen szigorúbb, mint nálunk, a nagy folyóknak, vagy a tengeri csatornáknak jégtől való szabadon tartása. Ha a jégpáncél nem túl vastag, akkor úgy segítenek magukon, hogy az akadályt erre a célra szerkesztett jégtőrőha- jőkkal távoiítják el. Ez azonban nem mindig sikerült, különöaen akkor nem, ha, mint ez folyótnál gyakran megesik, a jég torlaszokat alkot, amelyek olyan vastagok, hogy csak robbaatái- sa' lehet megnyitni a vizet. Ilyenkor igen hosszadalmas eljárással végzik a robbantást, úgy, hogy a robbantandó felületbe egy gór lyukat fúrnak és ezeket dinamit- tal vagy más robbanóanyaggal kitöltve elektromos úton, vagy durranó gyujtőz§inőr segítségével egyszerre felrobbantják. A robbanó anyag elhelyezése a hosszadalmas fúrás és végül a manipulációval járó veszély miatt ezt a régi eljárást csak a végső szükség esetén alkalmazzák már. De nemcsak a velejáró veszély, hanem a tetemes költség, a robbanó anyag erejének hiányos kihasználása is, nagy hátrányt jelentenek. Legújabban Észak-Amerikában és Kanadában olyan rendszert dolgoztak ki, amely az eddigi nagy jégtor- lédások gyors é* alapos eltávolítása az uj rendszer mellett nem fog nagy gondot okozni. Ezzel a móddal főleg az esetleges áradás veszélyeit lehet csökkenteni. Az eljárás J. H. Krausa amerikai mérnök dolgozta ki. Az uj módszer izerint nem felülről robbantják a jeget, hanem alulról. Erre a célra vízalatljérők szolgálnak, amelyek nagymsny- nyiiégü robbanó anyagot tartalmazó aknákat eresztenek fel a jég felé. Az aknát speciálisan úgy szerkesztették, hogy semmiesetre sem veszélyezteti a tengeralattjárót. A belsejében két nagy légtértől helyeznek, amelyek az esetben, ha az aknák valami okból ne® robbannának fel, három percen belül megtelnek vízzel, a fenékre sülyednek és nem veszélyeztetik tovább sem a hajózást, nem magát a tengeralattjárót. Ugyanez áll elő, ha az akna nyílt vizet ér és igy feljut a felszínre anélkül, hogy a gyújtó- szegek egyike is beleütközött volua a jégpáncélba. Ebben az esetben is lesülyed az akna a fenékre ős mihelyt oda ér, fel is robban. Az által, hogy a robbanó anyag jég és víz réteg között robban fel, sokkal gazdaságosabban lehet kihasználni annak erejét. Az egézz eljárás gyorsan hajtható végre ős a jégtorlasz legvastagabb pontjain alkalmazható. Termáíszetöfien nagyobb útvonalak jégmentesítőiére nem igen használható, mert túl drága az eljárás. A robbanó aknák ugyanis nem egészen egy- ezoiű készülékek, márcsak azért i», mbrt sok biztonsági berendezés van rajtuk, hogy ne veszélyeztessék sem a hajózást, sem a tengeralattjárót. A gyakorlatban nehézségeket okozott a tengeralattjáró helyének megállapítása is. Ezen azonban irányított rádió hullámok segítségével lehetett javítani. Baridat Horszt dr. BiStí6$0»£*Ö3i:5[íí!jaS>S9?:3»K3öi.yaM?iWB Évtizedek óta nem volt példa oly nagyszabású és élvezetes hangversenyre, mint amilyen november 17-én, szerdán este less a Kaszinó nagytermében. Ez alkalommal a nyugat metropolisaiban ás Amerikában ünnepelt világhírű hárfaművész, Payr Köbért mutatja be nagy uaövá- •zetét az emberiség legrégibb és legszebb, de egyúttal a legnehezebb hangszerén, a — hárfán. Az est keretében Payr kát olyan hárfaszélöt fog játszani, mi örök emlékként marad vissza az emberek leikében, továbbá Bárdos Alica hegodűművóíznó, H. Tóth Erzsi oparaénekesnő ís Maurer Károly gordonkaművész hírneves művészek mesieri interpretálását kíséri hárfával. Az est világvárosi nívót biztosít. Jegyeket elővételben Elek cukrászda (Kaszinó épület) árúsítj a. Ismeretlen Kazinczy leveleket fedeztek fel Hevesvármegye levéltárában.
