Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-11-05 / 251. szám
2 védekezett a bíróság előtt, hogy a követség épületében igen nagy dáridó volt és ö nem tudott el- lentállni a kísértésnek, hogy meg ne kóstolja az exterritoriális kö- vetségi bort. Eiatalkorúak gyári alkalmazása. A gyermekek és fiatalkorúak gyári alkalmazása ügyében 1927. évi január hó l-tól kezdődő hatállyal a kereskedelmi miniszter fontos rendeletet adott ki, melynek főbb intézkedései a következők. Tizenkettedik életévüket már betöltött, de tizenhatodik életévüket még el nem ért gyermekek és fiatalkoruk gyárakban leendő alkalmazás céljára munkakönyvét csak abban az esetben kaphatnak, ha hatósági orvosi (tiszti orvosi, községi orvosi, illetőleg körorvosi) bizonyítvánnyal igazolják, hogy a gyáripari foglalkozás egészségüknek nem árt és testi fejlődésüket nem gátolja. A tizenkettedik életévüket már betöltött, de tizenhatodik életévüket még ei nem őrt gyermekek és fiatalkorúak részére a rendelet hatálybalépése után kiállított munkakőnyv címlapjának az iparhatóság pecsétje feletti részére a következő megjegyzést kell rávezetni: «A munkakönyv tulajdonosa a felmutatott hatósági orvosi bizonyítvány értelmében gyári munkára is alkalmazható*. Tizenkettedik életévüket el nem ért gyermekekkel ipari üzemekben és vállalatokban seminő munkát végeztetni nem szabad. Azok a gyermekek és fiatalkorúak, akik a jelen rendelet kihirdetése idejében valamely gyárban munkakönyv alapján alkalmazásban állanak, gyáriparban továbbra is orvosi vizsgálat nélkül alkalmazhatók. Az a munkaadó, aki tizenkettedik életévét betöltött, de tizenhatodik életévét még el nem ért gyermeket vagy fiatalkorút e rendelkezések ellanőre, munka- könyv nélküi vesz alkalmazásba, százezer koronától kétmillió koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. B£»K«ets8as&aEf@j9SEta&a«sewMS}t3 Gyarmatként kezelik a csehek Ruszinszkót. Ungvárról jelentik : Népes gyűlést tartott a magyar párt a napokban, amelyen erélyes hangú szónoklatok hangzottak el. Az egyik szónok Ru- ■zinszkő lakosságának gazdasági helyzetével foglalkozva kijelentette, hogy a csehek kizsarolják a ruszinczkói népet, gyarmatnak tekintik az országrészt s az uj kormánynak is csak az a fontos, hogy a cseh hivatalnokok zsebelhessenek. EGRI NJBPUJ&Ati Az orosz rémuralom statisztikája. A »Vértengert cím alatt dr. Gregor orosz egyetemi tanár tollából hossszű tanulmány jelent meg az orosz rémuralom tetteiről. A már ismertebb általános tények kihagyásával különös figyelmet érdemel az áldozatok statisztikája. Nevezett azt hiteles adatok alapján állította össze. A birtokában lévő hivatalos bolsevista adatok alapján a szovjet forradalom első négy esztendejében alábbiak estek e rendszer áldozatául: a papságból 28 püspök, 1215 pap és 6000 szerzetes. Az áldozatul esett orvosok száma 8800. Továbbá halálos Betonsintalpakat alkalmaznak a németországi vasutaknál. A németországi tndomáoyos világból érkezett hírek szerint a vasútépítés terén nagyjelentőségű újítást vezettek be. A szokásos tölgy talpfa helyett beton- taipat építenek a sínek alá. Évek óta kísérleteztek, hogyan lehetne batonnal helyettesíteni a tölgy talpfát és a kísérletek eredményre is vezettek. Azért nem lehetett beton talpakra erősíteni a vasúti síneket, mert a beton merev a az állandó rázás összetöri. Gondoskodni kellett tehát valami olyan anyagról, mely ezt a merevséget azokon a helyeken, ahol a talpat és a síneket egybeerősítik, a merevséget megszüntetni. Néhány német tudós asbest-betont helyezett a talpak azon részeibe, ahol a sínt ráerósitik a talpra. Az aabesi-beton néven ismert anyag betonból és asbestrostokből áll, rugalmas, így tehát rázás következtében nem törhet el a talp. Más módszerhez is folyamodtak, kogy a vasbeton ridegségét ellensúlyozzák. Keményített papírt akarnak elhelyezni a betontalpakon, hogy az előbbi célt elérjék. Magas bydraulikus nyomás alatt préselik ezt a papirost, mely állítólag megfelel a követelményeknek, mert ellensúlyozza a ridegséget és a természet viszontagságaival szemben is dacolni tud. Ez a találmány nálunk Magyarországon is komolyan értékesíthető, mert nem elég tölgy talpfa áll a vasutak rendelkezésére s a külföldről kell erre a célra fát behozni. Újabb határkiigazltás Románia és Jugoszlávia között. Temesvárról jelemig: A Bánságban újabb határkiigazisás lasz Románia és Jugoszlávia között az oláhok javára. Újból osztozkodnak egymás között a magyar területeken. A békeszerződések eredetileg Jugoszláviának ítélték oda Zsombolyát, Jugoszlávia azon- atengedte Romániának Módos és Pardáuy községek ellenében. Zsombolya, a Bánságnak ez a leggazdagabb nagyközsége, hátsó területek nélkül került át Romáoiábn, kereskedelme és ipara lassan haldokolni kezdett. A lakosság már többizben kérte az oláh kormányt hogy kezdjen tárgyalásokat Szerbiával a környékbeli községek Oiáhorazághoz való csatolása érdekében, vagy pedig engedje a községet Jugoszláviához visszacsatolni. A román kormány most elhatározta, hogy tárgyalásokat kezd 14 Zsombolya környékbeli község, Magyarcsernye, Német- ciernye, Klári, Csösztelek, Tóba, Szenthubert ős még 8 község átengedése érdekében. A szerb és román kormányok közötti tárgyalás már meg is kezdődött. Románia más területeket hajlandó Szerbiának átengedni. asssEeaeawseseejeeeesaKKearii * Az Egri Torna Egyesület f. hő 7-őn este 9 órai kezdettel, a »Széchenyi« helyiségeiben zártkörű tánccal egybekötött teaestélyt rendez. 1926. november 5- Éger, 1926. november 5. — A rágalom nagy bűn a társadalom ellen is, mert csökkenti az annyira szükséges szeretetet, gátolja az igazság érvényesülését, zavarja a kölcsönös megértést és otrombán rontja az életet. Maga a kifejezés is igen találóan, a rág szóból ered. A rágalmazó ugyanis rágja másnak becsületét, mint pondró a legszebb gyümölcsöt, mint hernyó a zöldelő lombokat. Sokszor azért rég, hogy táplálkozzék, mint giliszta a hullát, gyakran meg azért, hogy bújó rést rágjoa ki magának, mint eb a kerítésen. A moly nem kíméli a legfinomabb selymet sem, rágja és emészti a fényt, szint és a munkát róla. A legsúlyosabb eset, mikor valaki csupán azért rágalmaz, hogy ártson, bontson és romboljon. Épp ilyen octmány dolog rágalmazni gyűlöletből éa bosszúból a főleg érdekből. Van talán aki azért rágalmaz, hogy odút rágjon magának, • melynek sötétjében eltűnnének saját hibái, kicsinyességei és nemtelenségei. Némelyeket talán szorítanak a társadalmi tisztesség és polgári becsület és teőzarkölcs zománcai s ezek a rágalmazás metszőfogaival ezeket a zománcokat óhajtják szőtrágni, hogy bádogénjükkel érvényesülni tudjanak. Minden esetben azonban a rágalmazónak a szája olyan mint a koporsó, melyben huliaillat és rothadás van : rothad é# mállik benne mások becsülete, hírneve, jósága, erénye. A rágalmazó onnan vesz el, ahová nem tett. Olyan, mint a falánk ember: miután a magáét megette, mátok tányérján kotorászik. A dán közmondás szerint a rágalmazónak ördög ül a nyelvén, aki pedig ezt hallgatja, annak a fülében. Ó, hány millió és millió embernek vált sorsa keserűvé a rágalom miatt, hány családi boldogság züllött szét, hány barátság szakadt ketté, hány gyógyíthatatlan seb tátong és fáj a sziveken miatta ! Ha a rágalmak miatt eddig kiesett könnycseppek mind összetalálkoznának, nehéz gőzhajók járhatnának ezen áradat hullámain. Emberek, ne vessétek legeiteknek drágagyöngyeit: szavaitokat, bele ezen szomorú, sós tenger habjai közé! Kádár József. Személyi hír. Isaák Gyula főispán ma reggel hivatalos ügyben Budapestre utazott. November 15-ig kell befizetni az 1926. évi adót. A pénzügyigazgatóság rendelete szerint a váro/ ítélet folytán 54,650 katonatiszt, 10,500 csendőr és egyéb határ- védalakulat tisztje, 48,500 rendőrtiszt, végül 260,000 sorkatone. Az egyéb intelligencia, mint tanárok, bírák, ügyészek síb. áldozati száma 861,825 és ezenfelül 12,950 földbirtokos. A munkások közül 192,355 és a földműves osztályból 815,000 emberen hajtottak végre halálos Ítéletet. Az 1922. évi éhínség idejében naponként átlag 30,000 ember halt éhhalált. De még ezen szám is ciekőly a 4.800,000 tébolyo dott és őrülttel «zeniben, kik a szovjet uralom élő áldozatai. Halál helyett örökös rabságra ítélte a királyi Kúria a nagyrédei gyilkost. Uivos dozsei nagyreaei gazaa Káli Jőzsefnével együtt meg- gyikolta sógorát Káli Józsefet és elrejtette a holttestet a gőz- eke-szántásba. A véres bűnügyet annak idején részletesen ismertette az Egri Népújság. Az egri kir. törvényszék ötvös Jő zsefet kötél általi halálra, özv. Káli Jözefnét pedig, aki az ura meggyilkolásában rész tvett életfogytig tartó fagyházra ítélte. A budapesti királyi ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Tegnap tárgyalta a bűnügyet a kir. Kúria, mely Ötvös Józsefet életfogytiglani, özv. Káli Józsefaét pedig 15 évi fegyházra Ítélte.
